Az Aranybika

A nagyszálló az 1970-es évek elején. Fotó: Tulok Ferenc

Debrecen mai jelképeinek egyike ez a fantasztikus palota. 

A Hotel Aranybika 1961-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Világhírű az alkotója is, hiszen hazánk első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd (1878. február 1. – 1955. november 12.) vezette a Villányi Lajossal alkotott tervezői párost. Másik közös szép művük Debrecenben a hallássérültek intézménye.

A Bika hallja 1967-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

A szecessziós–eklektikus épületegyüttes Bika Bálintról kapta a nevét, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben.

Fenti képünk tanúsága szerint napjainkban igencsak lehangoló állapotban van a Bika és a mellette szomorkodó, egykori Víg Mozi).

Telefonkábel-fektetés 1931-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az akkori kőházas telküket megvette a város, majd 1699-ben fogadó nyílt benne. A mostani hotel elődjéről képek lentebb láthatók...

1930 körüli légi fotó: Déri Múzeum Fotótára

A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A cukrászat dolgozói 1968-ban. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az Arany ,,titulust" 1810-ben adták neki.

A cégér a hotel főkapuján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor ugyanis a rézzel bevont, kovácsolt bikacégért elhelyezték a már emeletesre bővített házon.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

A hotel előző, a mostaninál kisebb épületegyüttesét Steindl Imre tervezte.

A Steindl Imre által tervezett hotel (1882). Reprint: Uropath

Gyönyörű képeslapok készültek a Bikáról ebben az időben is!

A Piac utca látképe 1900 és 1907 között. Reprint: Uropath

A kis míves tornyú szálló épületét tervező híres szakember, Steindl Imre nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is  fűződik.

Élet a régi Bikánál 1910-ben, Thaisz Arthur korabeli képeslapján

Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel.

A Bika látványa 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie.

A Bika sörcsarnokkal is felszerelt előző épületét 1913-ban bontották le.

Az újonnan átadott hotel. Szerző: Ismeretlen

Fotó: Tulok Ferenc / Képzőművészeti Alap

Reprint: Uropath

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A másik közös debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg.

A Bika étterme 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek.

A hall az 1970-es évek végén. Fotó: Megyei Tanács / IPK Váll.

A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi. A tervezőpárosnak egyébként Debrecenben van egy másik szép alkotása is: a mai siketek intézete a Széchenyi utcában.

Az 1960-as évek szökőkútja. Fotó: Bakonyi / Képzőművészeti Alap

1973-ban az akkor Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek, lerobbantották azokat.

A Zsolnay-szökőkút (1964). Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap

Sőt, a szálló bal oldalából is lenyestek egy sávot, és az így nyert területeken húzták fel 1976-ra a Bika új részét, valamint később az Unió Áruház épületét, a belső bankirodát és lakóhelyiségeket is. A hajdani Kinizsi Sörözőt ebben a múltidézésünkben mutattuk be.

A nagyszálló a kanyar mögül. Fotó: Bakonyi

Az Aranybika előtt 2001-ben a tér is nagyot változott, amikor is elkészült a belvárosi sétálóövezet első része. A szálló alatt azóta ismét szökőkút van, melynek egyik nevezetes figurája a néhány nap elteltével leszedetett Sellő. A mű új otthona 2011 óta: Nyíracsád.

Az  új szárny. Fotó: Csobaji Előd

A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

A 2001-ben átadott szökőkút a Sellővel. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Kinizsi Söröző. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1967

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1970: a Bika és a Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fényes Tamás

Fenti bónuszfotónk hátoldalán így ír a lap feladója, Erzsike: ,,Ha vasárnap kocsival tetszenek bejönni, akkor tessenek behozni a télikabátom, mert nagyon fázom"...

Az Üvegterem 1996-ban. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Hotel Aranybika hallja 1928-ban és 50 évvel később

Debrecen egyik fő jelképéről, az Aranybika Szállodáról jelent meg egy igazán különleges, 1928-as felvétel a Fortepan kollekciójában, Holló Krisztinának köszönhetően.

A hall 1928-ban. Fotó: Fortepan / Holló Krisztina

A fent megcsodálható kép a hallban készült, ahol nemcsak férfiak beszélgetnek kedélyesen, hanem egy autó is áll, és a fotelek is pazarok. Hol volt ez?

A hotel 1937-ben. Fotó: Fortepan / Karsai Kata

Összehasonlítva a következő, 50 évvel későbbi, szintén muzeális fotóval, az urak minden bizonnyal a mai Bartók Teremhez vezető, két-két oszlopos ajtó előtt diskuráltak:

A hall 1978-ban. Fotó: HB Megyei Tanács / IPK Váll.

Akkor már más volt a járólap, a  falfestés és a bútorzat is. Erről a helyről van még egy felvételünk, mégpedig az 1967-es esztendőből. Akkor is nagyon otthonos volt a hall, mindenütt szőnyegek, fotelek tarkállottak, és recepciós is dolgozott a teremben. A bal ajtó az Üvegterembe nyílik, lásd a cikk végén.

A hall 1967-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika 1914-ben már elkészült, de csak a következő évben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A  Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

A látvány napjainkban. Fotó: © Kurucz Anna

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bika étterme 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

A debreceni belváros gyönyörű életképei 1934-ből

Forgatag a vármegyeházánál. Fotó: Fortepan / Bor Dezső.

Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként a vármegyeháza és a volt Arany Angyal Gyógyszertár melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes fotójában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, alább pedig rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

Nyitóképünk teljes méterben. / Fotó: Fortepan / Bor Dezső

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 51 éve kezdték robbantani a Bika melletti házakat

A Debrecen egyik jelképének számító Hotel Aranybika palotája 2024-ben már 110 éves. Az új szárnyát 1976-ban adták át.

A Hajdú-bihari Napló első figyelmeztető cikke az első robbantásról, 1973. április 25-én.
A felső cikkmásolaton a második robbantás május 11-i beszámolója látható

1973-ban az akkor Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek, lerobbantották azokat.

Az épületsor a lerobbantása előtt. A felvételt Erda Sz osztotta meg az olvasóinkkal

Az olimpiai bajnok Hajós Alfréd, valamint Villányi Lajos által tervezett, patinás nagyszálló balján a Hatvan utcáig tehát egy régi, szép épületsor húzódott. Ebben pedig máig emlékezetes üzletek működtek, és persze a híres átjáró is.

A Vörös Hadsereg útja a még pompázó házakkal, a szökőkúttal, valamint a kiürített épületsor, a robbantás pillanata és az új szárny. Fotók: Bakonyi Béla, Városházi Archívum, Helytörténeti Fotótár, Csobaji Előd

Ilyen egység volt a cukrászda, a hangszerbolt, a ,,delicatesse", a fodrászat, a Malév-iroda stb. Itt hívogatott az a kapu is, ami a Vörös Meteor Sporttelepre vezetett, ahol télen korcsolyázni is lehetett.

Az első robbantás fotója az 1973. április 27-i Naplóban. A kis cikkben jelzik, hogy a DMKE-t is le fogják robbantani

A tömböt lerobbantották, sőt a szálló bal oldalából is lenyestek egy sávot, és az így nyert területeken húzták fel 1976-ra a Bika új részét, valamint később (1980-ban) az Unió Áruház épületét, a belső bankirodát és lakóhelyiségeket is.

Az épületsor romjai a robbantás előtt... A fotót Kathi Ferenc töltötte föl a Facebook-oldalunkra

A Vörös Hadsereg útján található házak lebontásakor már azt is tudni lehetett, hogy a Benedek téri „Demkét” is felrobbantják. Ez 1974. március 29-én délelőtt történt meg.

A harmadik, utolsó robbantás tudósítása a május 24-i Hajdú-bihari Naplóban

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A megkurtított Aranybika új szárnyának építése a lerobbantott épület(rész)ek helyére, 1975-ben. Fotó: Fortepen / Bojár Sándor

Élet a debreceni Aranybika Hotelnél, 1934-ben

Lovas szekerek, automobilok és járókelők a Grand Hotel Aranybikánál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

Debrecen egyik fő jelképéről, az Aranybika Szállodáról jelent meg egy igazán különleges, 1934-es felvétel a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek köszönhetően. A fent megcsodálható, 90 éves képen a hotel előtti élet is feltárul az akkori embrekkel és járművekkel. Ráközelítve például a fotó jobb szélére, arról is bizonyságot nyerhetünk, hogy akkoriban milyen szép gömblámpák díszítették a nagyszálló emeleti panorámateraszát és homlokzatát. A cégér se olyan volt, mint napjainkban.

Élet az Aranybika főkapujánál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Bor Dezső (részlet)

A kép bal oldalát szemlélve, azt is felfedezhetjük, hogy a mai Bajcsy utca felőli kiülőt kőkerítés választotta el a forgalomtól. Emellett praktikus napellenzőt is kihúztak, ahogy a legtöbb üzlet tette.

Élet az Aranybikánál 1934-ben, a mai Bajcsy-sarkon. Fotó: Fortepan / Bor Dezső (részlet)

Íme, teljes méretben is e mostani összeállításunk nyitóképe:

Járókelők, autók, lovas szekerek az Aranybikánál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

A következőkben még rácsodálkozhatunk az Aranybika halljának 1928-as meglepő jelenetére, valamint a szálloda 25 évvel későbbi életképére, amin nemcsak hordár, hanem 5-ös villamos is szerepel. Megmutatjuk ugyanakkor az épületegyüttes mai látványát is...

Élet az Aranybika Szálloda halljában, 1928-ban. Fotó: Fortepan / Holló Krisztina

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő évben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

1953-as életkép az Aranybika előtt, hordárral és 5-ös villamossal. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Aranybika látványa napjainkban. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok