Az 1913. február 27-én átadott debreceni vármegyeháza

A szecessziós palota 1918-ban a Ferenc József úton.

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották. Papp József leírása szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezésnek Hegedűs István és Tóth Lajos voltak a fővállalkozói.

Az Árpád Terem díszablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” nem mellesleg úttörőházként funkcionált) egyebek mellett a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik. Az alábbi képeslapmásolaton az Arany Angyal Gyógyszertár mellett tündököl a vármegyeháza.

Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el, az avatása pedig a fent említett időpontban. Belső tereiről további képek ebben az összeállításukban láthatók.

2021 végére renoválva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Hogyan „lett” a püspöki palota a régi kis házak helyén?
• Piac utcai cívisházakból Gambrinus köz
• A püspöki palota és a vármegyeháza titokzatos nővére

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1913 januárjában átadott püspöki palota

Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A líciumfával, Zoltai Lajos 1914-es festményén

Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?

A püspöki palota napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, míg az épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.

1915-ös képeslap a püspöki palotáról

A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-től folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.

Gangok a Déri téri átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig 290–350 négyzetméter.

A Hatvan utcai főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Mi épül a Móricz-kollégium helyén?
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Volt egyszer egy Ifipark
• A nyilastelepi vasúti megálló
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• Az eltűnt Cserepes utca
• Mi épült a Hatvan és a Bethlen utca sarkán?
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A hajdani nyári napközis tábor
• Mi van most a Váczi-koli helyén?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• Mi magasodik a Piac utcai cívisházak helyén?

Üzletportálok az átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A teljes torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A belváros 1934-es életképei a gyönyörű fasorokkal

Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként az eső utáni főutca hangulatán nosztalgiázhatunk a Kistemplomnál. 

Akkor még bal oldali közlekedés volt. Majd a vármegyeháza és az Arany Angyal Patika melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején.

A vármegyeházánál

A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes arcában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, itt pedig az első fotónkat tesszük közzé az eredeti méretében.

Még bal oldali közlekedés volt

Alább rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bika 2021. május 6. óta a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja.

A 3. kép teljes méretben

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

• Az 1933-as cserkészdzsembori
• A kockaköves Szent Anna utca
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Jáki István fotói
• Orvosok, nővérek a klinikán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni belváros gyönyörű életképei 1934-ből

Forgatag a vármegyeházánál. Fotó: Fortepan / Bor Dezső.

Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként a vármegyeháza és a volt Arany Angyal Gyógyszertár melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes fotójában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, alább pedig rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.

Nyitóképünk teljes méterben. / Fotó: Fortepan / Bor Dezső

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 111 éve adták át a debreceni szép vármegyeházát

A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett vármegyeháza a Piac utcán, 2023 nyarán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt. A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A szecessziós megyeháza 1918-ban a Ferenc József úton, az Arany Angyal Gyógyszertár mellett.
A képeslapot Molnár Szilárdtól kaptuk, köszönjük szépen!

Papp József helytörténeti publikációja szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezés fővállalkozói a debreceni Hegedűs István és Tóth Lajos építész volt.

Az Árpád Terem ólomüveg díszablakát Kernstok Károly és Walther Gida készítette. Nagyításért kattints a képre!

                                                           Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” nem mellesleg úttörőházként funkcionált) egyebek mellett a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik.

A vármegyeháza Árpád Terme. Fotó: © Bányai Sándor

Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el. Az épületegyüttes belső tereiről további képek ebben az összeállításukban tekinthetők meg.

A 2021 végére renovált vármegyeháza és a Szent Anna-sarki bankszékház 2023 nyarán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Hogyan „lett” a püspöki palota a régi kis házak helyén?
• Piac utcai cívisházakból Gambrinus köz
• A püspöki palota és a vármegyeháza titokzatos nővére

A vármegyeháza és a Szent Anna-sarki Arany Angyal Patika a macskaköves főutca régi képeslapján

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A vármegyeháza Árpád Termének mennyezete. Fotó: © Bányai Sándor

A püspöki palota és vármegyeháza Kossuth utcai nővére

Debrecenben, a Kossuth utca 23. szám alatt bújik meg egy különleges lakóépület. Ez a szecessziós kis ékszerdoboz a Forrai-ház (1907). Napjainkban – finoman szólva – igen vegyes az állapota.

A Kossuth utcai Forrai-ház belső erkélye a kapualj mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Angol Királnő Szálloda felújított palotája mellett, és a most megújult Csokonai Színházzal szemközt álló épületet Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti építészek tervezték. 

Kilátás a Kossuth utcai Forrai-ház kapujából a színházra és a pénzügyi palotára. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeknek a nagyszerű szakembereknek nem ez az egyetlen munkájuk Debrecenben. Ők tervezték ugyanis a Hatvan utcai szintén szecessziós püspöki palotát is (mely az első lakóit 1912 novemberében fogadta), valamint a Piac utcai, ugyancsak szecessziós vármegyeházát (1913). Ezek fotóit lásd lentebb.

A romos Forrai-ház és a renovált Angol Királynő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeket az épületeinket a közelmúltban renoválták, és a szomszédos Angol Királynő is a közelmúltban nyerte vissza a régi fényét... Úgyhogy, most már valóban a Forrai-háznak kellene következnie, hogy teljes legyen Bálint Zoltán és Jámbor Lajos három debreceni palotájának a szépsége!

A szecessziós megyeháza 1918-ban a Ferenc József úton, az Arany Angyal Gyógyszertár mellett.
A képeslapot Molnár Szilárdtól kaptuk, köszönjük szépen!

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

• A Verestemplom
• A pénzügyi palota
• A Csokonai Színház
• Az Angol Királynő Szálló
• A Kis Orbán-ház
• Az IPK
• Barokk ékkő a reformkorból
• A rendőrpalota alkotója
• Itt lakott Irinyi János
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• Már esti díszfényben fürdik a megszépült színházunk
• Így ragyog a Csokonai Színház a nyári napsütésben

A szecessziós püspöki palota a Kossuth tér felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

110 éves vármegyeházánk lenyűgöző belső terei

A hajdú-bihari vármegyeháza Árpád Terme. Fotó: © Bányai Sándor

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt.

A szecessziós vármegyeháza 1918-ban a Ferenc József úton, az Arany Angyal Gyógyszertár mellett.
A képeslapot Molnár Szilárdtól kaptuk, köszönjük szépen!

A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották. Mostani öszeállításunkban a Kedves Olvasónktól, Bányai Sándortól kapott képekkel mutatjuk be közelebbról a vármegyeháza belsejét.

A hajdú-bihari vármegyeháza első emelete a lépcsőházban. Fotó: © Bányai Sándor

Papp József helytörténeti publikációja szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezés fővállalkozói a debreceni Hegedűs István és Tóth Lajos építész volt.

Az Árpád Terem ólomüveg díszablakát Kernstok Károly és Walther Gida készítette. Nagyításért kattints a képre!
Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” úttörőház volt) többek között a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik.

A vármegyeháza Árpád Terme. Fotó: © Bányai Sándor

Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el.

Az Árpád Terem díszablakainak részlete a hajdú-bihari vármegyeházában. Fotó: © Bányai Sándor

Köszönjük szépen a képeket, Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss fotóikat, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A 2021 végére renovált vármegyeháza és a Szent Anna-sarki bankszékház 2023 nyarán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Hogyan „lett” a püspöki palota a régi kis házak helyén?
• Piac utcai cívisházakból Gambrinus köz
• A püspöki palota és a vármegyeháza titokzatos nővére

A hajdú-bihari vármegyeháza kapualja és egyik Árpád termi csillárja. Fotók: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A vármegyeháza Árpád Termének mennyezete. Fotó: © Bányai Sándor

Hogyan „lett” a püspöki palota a régi kis házak helyén?

A Méliusz-ház (balról) és a ma is meglévő líciumfa Zoltai Lajos 1914-es festményén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota, melynek a helyén a XX. század elején is még teljesen más házak álltak. Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?

A püspöki palota látképe a Piac utca felől, 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A magyaros szecessziós építészeti stílusú püspöki palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, mígaz épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.

1915-ös képeslap a püspöki palotáról

A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-jétől folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.

A püspöki palota gangjai a Déri térre vezető átjáró mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig a 290–350 négyzetméter.

A püspöki palota Hatvan utcai főhomlokzata a torony mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Mi épül a Móricz-kollégium helyén?
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Volt egyszer egy Ifipark
• A nyilastelepi vasúti megálló
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• Az eltűnt Cserepes utca
• Mi épült a Hatvan és a Bethlen utca sarkán?
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A hajdani nyári napközis tábor
• Mi van most a Váczi-koli helyén?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• Mi magasodik a Piac utcai cívisházak helyén?

Üzletportálok a püspöki palotában, a posta melleti átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A püspöki palota tornyának teljes látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok