Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tető. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tető. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 30., kedd

Az utolsó klasszikus trafikbódé Debrecenben 2025-ben

Debrecenben a legendás lebontott Szoboszlói úti kis trafiknak létezik egy mai is meglévő párja, ahogy az eltüntetett Békás-tavi spriccelős öntöttvas ivókútnak is szerencsére maradt egy társa a Pallagi út és a Nagyerdei körút sarkán. Igaz, egyik se üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felülnézet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szoboszlói úti trafik társa a Faraktár utcai felüljáró alatt, az egykori Sándor-villa tövében bújik meg. A hatszög alapú, bádogtetős áruda itt működött évtizedeken át, s nagy forgalma volt az itteni sorompós vasúti átjáró miatt. A látogatottsága a felüljáró megépítése miatt esett vissza. Tudomásunk szerint ma már sajnos ez az egyetlen megmaradt régi klasszikus trafiképület Debrecenben. Az külön örömteli, hogy ez a Faraktár utcai kis fabódé a villa minapi épület- és kerítésfelújítása ellenére is megmaradhatott. (Természetesen lehetséges, hogy eldugott helyeken még találhatók ilyen pavilonok, csak éppen nem az eredeti helyükön, és másként hasznosítva, például szerszámkamraként.) Múltunk, építészeti és kereskedelemtörténetünk nagyon fontos őrzői ezek a házikók is!

A kerítésen belül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Sándor-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. június 29., vasárnap

A Zúgó utca Debrecen szívében, ahol egy hajó horgonyoz

Debrecen egyik legkeskenyebb és legrövidebb utcája a Mesterfalva városrészben található, és az a becsületes neve, hogy Zúgó. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Fazekas-gimi felőli vég. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a kis utacska a Hatvan utcát köti össze a Csokonai Vitéz Mihály költő nevét viselő, szintén híres utcával. A Zúgó utca neve dr. Nábrády Mihály és Tóth Pál leírása szerint is onnan ered, hogy a szél folyamatos mozgása következtében a házak, fák között mély hangú zaj hallatszott.

Bárkát idéző terasz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mi ezeket a zúgásokat-búgásokat nem tapasztaltuk a 2025. június 28-i ottjártunkkor, ám az utca hangulatát így is megkapónak éreztük. Valami azonban mégiscsak lehet ebben a szeles morajlásban. Hiszen, aki sétálgat itt, annak biztosan feltűnik az a különleges épület, aminek a felső szintjét igen sok színes és vidám hajós kellék díszíti, például horgony, mentőöv, szélirányjelző, kötélhágcsó és óra is. Épp csak a vitorlák hiányoznak róla, hogy beléjük kapjanak azok a bizonyos nagy szelek.
Cikkünk Facebook-megosztásához hozzászólt Antal Zsolt Ferenc gordonkaművész, tanár is, a hajós épület tulajdonosa, akinek sorait köszönettel és örömmel tesszük közzé itt is: „Kedves Debreceniek! Nagyon szépen köszönöm a sokak által tett pozitív elismerést! A Zúgó u. 5. szám közel 130 éves cívisház az én és családom tulajdona! Minden erőmmel és pénzemmel óvom, védem. Az utca legrégebben itt élő lakója vagyok, szinte mindenkit ismertem a régiek közül. Példaképem Bory Jenő. Mindent azért én sem tudok, de szívesen vennék még információkat az utcáról. Egyébként vitorla is van, csak le van eresztve!”
A hajós ház főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csokonai utca felől lépdelve, érdekes a kilátás a Hatvan utcára is, ugyanis ha arra haladunk, akkor egyre jobban a Fazekas Mihály Gimnázium szép palotája tárul fel. Emellett persze a többi kis ház is hangulatossá varázsolja a Zúgó utcát. S onnan pedig természetesen a környező helyeket is érdemes bebarangolni és felfedezni – amíg még el nem viszi őket valami nagy „szél”...

Sárga falak a Zúgó utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 28., péntek

Hajszálon függ Debrecen legextrémebb lakóépületének, a Vágóhíd utcai felüljáró alatti kis bakterháznak a sorsa

Debrecenben a Vágóhíd utcai felüljáró alatt áll/omladozik egy régi, egyszerű, de mégis szép vasutas lakóház. Ezt örökítettük meg 2025. február 28-án.

A kis bakterház a hídnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mivel a nagy kerttel és melléképületekkel is rendelkező épület a sínek mellett és a híd alatt található, túlzás nélkül nevezhetjük Debrecen legextrémebb lakóházának. Sajnos ez a hely is nemcsak szellemtanya lett, hanem immár tönkretett ingatlan is.

Háttérben a volt dohánygyár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületnek hónapok (évek) óta nincs állandó hivatalos lakója, így akik odavetődtek, láthatóan nem vigyáztak rá teljes körültekintéssel.

A felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tetőcserepek például töredezettek, hiányosak, körös-körül nagy a szemét, s a kapu is nyitva volt.

A pusztulás jelei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Félő, hogy végül ezt a házat is lebontják, mint ahogy tette a MÁV az egykori nyilas-telepi megállóval is. Vagy jobb esetben netalán befalazzák a nyílászáróit, miként sajnos a minap a felüljáró túloldalán lévő temetői csőszház esetében is történt...

A széteső tető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 8., hétfő

Már ilyen szép Debrecen határában az újjászülető patinás Vértessy-kastély

A Vértessy-kastély főhomlokzata 2024. április 7-én, a renoválás közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú ház, amit az 1800-as évek első felében építtetett Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, -kúriaként ismeri. Erre a területre kukkantottunk be 2024. április 7-én. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A még tető nélküli, romos Vértessy-kastély túloldala 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A
névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel.


A család leszármazottja, Vértesi Ferenc e cikkünk Facebook-megosztásához leírta: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 181 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós, vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott az épület rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, annak engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!”

A Vértessy-kastély főhomlokzata 2024. április 7-én, a renoválás közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. január 22., hétfő

„Ufó” a debreceni Borbíró tér tetején: a régi csillagda

Debrecenben egy jellegzetes sejtlapos fémkupola gömbje csillog a magasban, az újkerti Borbíró tér 5. szám alatti, a Nagy Katalin emlékparkkal szomszédos 14 emeletes lakóház legtetején. A tetőtéri helyiség egy ufó lenne? Nem!

A 15. emeleten lévő kupolában a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen működött. Fotó© Debreceni Képeslapok

Az 1972-ben alakult „Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen” nevű csoport működött benne, s magát a gömböt is a tagok tervezték és alkották meg 400 órányi társadalmi munkában.

A kupola amatőr csillagász látogatói 1984-ben. A fotót Zajácz Györgytől kaptuk, köszönjük szépen!

A Dehir.hu-n megjelent korábbi cikkem szerint az öt- és hatszögletű lapokkal határolt héjszerkezet Bocskai János ötlete volt, a kupola terveit pedig Bocskai János ötletére Piros András készítette el. A csillagdát 1984. április 10-én avatta fel Kulin György („Gyurka bácsi”), a hazai amatőr csillagászati mozgalom atyja, s az ünnepségen természetesen a város és a megye vezetői is részt vettek. Akkor még hétfőnként nem volt magyar műsor, így értelemszerűen eleinte a hét első napján tartottak nyitva.

A Borbíró téri 14 emeletes lakóház a tetején lévő csillagdával. A képet Nyitrai Daniellától kaptuk, köszönjük szépen!

A nagyközönségnek Károlyi Gábor és Szoboszlai Endre, valamint Zajácz György szolgált távcsöves és Baader-planetáriumi bemutatókkal a kupolában és az alatta lévő helyiségekben, s mindezeknek köszönhetően már az első évben 2236 fizető látogatója volt a csillagdának. A távcsővel üstököst, holdfogyatkozást, Merkúr-átvonulást, okkultációkat figyeltek meg, a kamerával pedig asztrofotók készültek. Hét év elteltével már csaknem tízezren keresték fel a létesítményt, a fenntartó azonban 1991-ben mégis bezáratta a népszerű intézményt, mégpedig anyagi okokra hivatkozva.

A csillagda lentről és a távolból is jól látszik, de az igazán pazar képet közelről nyújtja. Fotó© Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

A kupola 1984-ben. A fotót Zajácz Györgytől kaptuk, köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. december 7., csütörtök

A 120 éve nyílt Vértessy-téglagyár újjászülető kúriája első szabadstrandunk emlékeivel, friss és régi képeken


Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú ház, amit az 1800-as évek első felében építtetett egy bizonyos Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, Vértessy-kúriaként ismeri. Erre a helyre kukkantottunk be 2023. december 6-án – lásd az első és a hetedik felvételünkön.
Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A még tető nélküli, romos Vértessy-kastély túloldala 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házról és a vele kapcsolatos eseményekről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat és leírásokat a 
Debreceni Képeslapok Facebook-oldalánMint megtudtuk, a névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről

A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fenti fotóhoz fűzött ismertető szerint a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, míg a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók.

Az újjászülető Vértessy-kastély homlokzata a Vértesi út felől, 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani tó helyén a mai Gázvezeték utca halad át. Ma már nehéz elképzelni, hogy itt egy strand is pompázott, s kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. Sőt, a befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet! A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg muzeális felvételek:


Nem mellesleg a vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. Az alábbi retro fotót a „Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma” című múltidéző oldal közölte a még tetővel fedett épületről és az előtte sorakozó teherautókról:


A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át üres hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában ez a szép kastély.

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértessy-kastély a fénykorában egy szép téli napon, és amilyen évtizedeken át volt... Fotók: Vértesi Ferenc, © Debreceni Képeslapok

2023. október 29., vasárnap

Október verőfényes utolsó vasárnapja a Zsibogóban


Debrecenben a Vágóhíd utca népszerű kereskedelmi helye a használtcikk-piac, azaz a Zsibogó. Ezt a vásárt kerestük fel 2023. október 29. verőfényes napsütésében. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok


A Zsibiben nem sokkal a főkapu után egy új büfépavilon magasodik, aminek a tetejét kerthelyiségnek alakították ki. Innen néztünk körül, s készítettük a most megosztott videót és fényképeket.

A bolhapiac bódévárosa felülről, a 2023 október végi napsütésben. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok

Szó se róla, a panoráma pazar – lásd a fenti videónkban és a további fényképeinken!

A Zsibogó főutcája és belső parkolója közötti egyik átjáró 2023 októberének utolsó vasárnapján. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok

Bónusz videó (útban a Zsibogóba): a Vágóhíd utcai felüljáró forgalma 2023. október 29-én KISS emeletes vonattal, teher- és más szerelvényekkel:


És vissza a Zsibibe...

A tetőteraszos büfépavilon fenti kerthelyisége, ahonnan a felvételeket készítettük. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A tetőteraszos büfépavilon a főkapu felől, 2023. október 29-én. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok

2023. augusztus 14., hétfő

Feltámad poraiból a Tégláskert jótevőjének szép kúriája

A Gázvezeték utca felől 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú kastély, amit az 1800-as évek első felében építtetett egy bizonyos Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, Vértessy-kúriaként ismeri.

Még tető nélkül 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házról és a vele kapcsolatos eseményekről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat és leírásokat a 
Debreceni Képeslapok Facebook-oldalánMint megtudtuk, a névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. Frissítés a cikk végén!

A Vértessy-strand és a téglagyár részlete az 1920-as évek elején

A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fenti fotóhoz fűzött ismertető szerint a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, míg a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók.

A Vértessy-kastély 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A területen legutóbb 2023. augusztus 11-én voltunk. A hajdani tó helyén a mai Gázvezeték utca halad át. Ma már nehéz elképzelni, hogy itt egy strand is pompázott, s kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. Sőt, a befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet! A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A hely réges-régi eseményeiről az alábbi galériában csodálhatók meg múltidéző képek:


Nem mellesleg a vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át üres hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában ez a szép kastély.

Az elhagyott kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

Fénykorában és romosan. Fotók: Vértesi Ferenc, © Debreceni Képeslapok

2026. július 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!