Az Arany ember láthatatlan palotája a főutcán

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 3 éve immár láthatatlanul. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2020 tavasza óta letakarva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. A szebb napokat látott palota eredetileg a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

Amikor még látható volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Naplóban megjelent oknyomozásom szerint a belváros tömbrehabilitációs átépítése részeként 2008-ban hatalmas, 20 ezer négyzetméteres, hatszintes kereskedelmi központ létrehozását tervezték Apollo Superior néven a Piac utca 57–61. szám alatti épületek bevonásával. A Piac utca 59. szám alatti, immár tehát letakart épületből a lakókat elköltöztették.

Az Apollo Superior tervével. Forrás: Dehir

Az udvari épületszárnyakat itt is elbontották (emiatt a következő képen bemutatott munkagödörben olykor kiterjedt mocsár alakul ki). A 2010-re tervezett átadás – a Miklós utcai parkolóház kivételével – máig nem valósult meg.

Itt lenne a bevásárlóközpont. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A palota történetéről Lovas Enikő Amália az Új Nézőpontban feleleveníti azt is, hogy a bérházat Steinfeld Mihály (1867–1897) özvegye, Holitscher Lujza (1869–1940) építtette. A korai szecessziós stílusú lakóházat Tóth István debreceni építőmester alkotta meg 1908-ban. A díszítések Tóth András munkái.

A letakart domborművek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Steinfeld Mihályról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 1889-ben ő örökölte a családi birtokot, és a pusztamacsi területet híres mintagazdasággá tette. Ez modern gépekkel működött, és vasúti vágányokat is használt. S miért nem ő építtette a Piac utcai házat? Azért, mert Karlsbadból hazajövet egy ételtől maláriás lett, amely májgyulladássá változott, és már nem tudtak segíteni rajta. Holttestét a macsi uradalom sírboltjába helyezték. Még csak 31 éves volt, amikor elhunyt.

A Csillag Csemegével 1985-ben. (Méliusz Fotótár)

A szintén hányatott sorsú, szomszédos Kaszanyitzky-ház története e cikkünkben ismerhető meg. A Füredi út hajdani Csillag Csemege emlékét idelátogatva idézhetik fel.

A nagymacsi Steinfeld-kastély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Steinfeld-ház hátsó fertálya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1913 januárjában átadott püspöki palota

Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A líciumfával, Zoltai Lajos 1914-es festményén

Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?

A püspöki palota napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, míg az épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.

1915-ös képeslap a püspöki palotáról

A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-től folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.

Gangok a Déri téri átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig 290–350 négyzetméter.

A Hatvan utcai főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Mi épül a Móricz-kollégium helyén?
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Volt egyszer egy Ifipark
• A nyilastelepi vasúti megálló
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• Az eltűnt Cserepes utca
• Mi épült a Hatvan és a Bethlen utca sarkán?
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A hajdani nyári napközis tábor
• Mi van most a Váczi-koli helyén?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• Mi magasodik a Piac utcai cívisházak helyén?

Üzletportálok az átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A teljes torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni zenede

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zenedét 1861-ben alapította Farkas Ferenc vaskereskedő. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. A konzervatórium ilyen volt 50 esztendeje, amikor még bolt működött a földszintjén:

A konzi 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

A palotára 1927-ben építették rá a második emeletet, az iskola pedig 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az épületet legutóbb 2019-ben renoválták.

Az öt éve megszépült zenede. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti kar
• Az orvospalota
• Megszépül a zenedepalota (2019)
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A vegyipari technikum
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Móricz-kollégium
• A Rakovszky utcai iskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium

A régi képet Nagy Zoltánnak köszönjük

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni Kistemplom születése

A református Kistemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

A régi szép idők képeslapjai

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel.

A főutca 1907 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg.

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben elbeszélve

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

A 2024-ben 130 éves debreceni zenedepalota

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zenedét 1861-ben alapította Farkas Ferenc vaskereskedő. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. A konzervatórium ilyen volt 50 esztendeje, amikor még bolt működött a földszintjén:

A konzi 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

A palotára 1927-ben építették rá a második emeletet, az iskola pedig 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az épületet legutóbb 2019-ben renoválták.

Az öt éve megszépült zenede. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti kar
• Az orvospalota
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A vegyipari technikum
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Móricz-kollégium
• A Rakovszky utcai iskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium

A régi képet Nagy Zoltánnak köszönjük

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 305 éve kezdődött a debreceni KIstemplom építése

A református Kistemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

A régi szép idők képeslapjai

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel.

A főutca 1907 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg.

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben elbeszélve

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Lehull a lepel az Arany ember Piac utcai palotájáról?

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 4 éve immár láthatatlanul. Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Amikor még látható volt a Piac utca 59. szám alatti barna Steinfeld-ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szebb napokat látott palota a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

1909-es képeslapon

A Naplóban megjelent oknyomozásom szerint a belváros tömbrehabilitációs átépítése részeként 2008-ban hatalmas, 20 ezer négyzetméteres, hatszintes kereskedelmi központ létrehozását tervezték Apollo Superior néven a Piac utca 57–61. szám alatti épületek bevonásával. A Piac utca 59. szám alatti, immár tehát letakart épületből a lakókat elköltöztették.

Ilyen lett volna az épülettömb az Apollo Superiorral, ami a tervek szerint 2010-ben nyílt meg volna. Tervrajz forrása: Dehir.hu

Az udvari épületszárnyakat itt is elbontották (emiatt a következő képen bemutatott munkagödörben olykor kiterjedt mocsár alakul ki). A 2010-re tervezett átadás – a Miklós utcai parkolóház kivételével – eddig nem valósult meg.

Kilátás az építési területre a Steinfeld-házzal szomszédos Kaszanyitzky-házból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A palota történetéről Lovas Enikő Amália az Új Nézőpontban közölt cikkében felidézi azt is, hogy a bérházat Steinfeld Mihály (1867–1897) özvegye, Holitscher Lujza (1869–1940) építtette. A korai szecessziós stílusú lakóházat Tóth István debreceni építőmester alkotta meg 1908-ban. A főhomlokzat földművelést és állattenyésztést ábrázoló domborműveit Tóth András készítette. A palota egyik emlékezetes korszakában a földszini üzlethelyiségben híres húsmintabolt működött.

2024 februárjában az épület alsó részét is elkerítették, és megjelent ott egy építőcég molinója... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csaknem 4 évvel a Steinfeld-ház leponyvázása után, 2024 februárjában az épület alsó részét is elkerítették, és megjelent egy építőcég molinója. A palota sorsáért aggódók arra is következtethettek ebből, hogy végre felcsillant a remény: rendbeteszik legalább a főhomlokzatot. A Debreceni Képeslapok ennek nyomán érdeklődött a Cívis Ház Zrt.-től arról, hogy milyen munka kezdődik, s ha renoválják a 4 éve letakart homlokzatot, akkor az milyen formában, költséggel és ütemezéssel valósul meg.

Az épületegyüttes felállványozott hátsó falai 2024. március 8-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kérdéseinkre Regele János, a Cívis Ház Zrt. portfóliómenedzsere az alábbiakról tájékoztatott: „A Piac u. 57–61. szám alatti társasházi közösség kezdte meg az 59. szám alatti épület állagmegóvási munkáit, ami a tetőt, a csapadékvíz-elvezetést és az udvari homlokzatot érinti. A munkálatokat a tulajdonosok finanszírozzák a tulajdoni hányaduk arányában.” Reméljük, a folytatás ennél is biztatóbb lesz! 

A földművelést és állattenyésztést ábrázoló domborműveket Tóth András készítette. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Steinfeld Mihályról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 1889-ben ő örökölte a családi birtokot, és a pusztamacsi területet híres mintagazdasággá tette. Ez modern gépekkel működött, és vasúti vágányokat is használt. S miért nem ő építtette a Piac utcai házat? Azért, mert Karlsbadból hazajövet májgyulladása alakult ki, és már nem tudtak segíteni rajta. Holttestét a macsi uradalom sírboltjába helyezték. Még csak 31 éves volt, amikor elhunyt.

A szintén hányatott sorsú, szomszédos Kaszanyitzky-ház története ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A nagymacsi Steinfeld-kastély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai Steinfeld-ház és a hátsó fertálya 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok