Debreceni Képeslapok: utca

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utca. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 23., szerda

A Bencsik Sándor utca

Debrecenben utcanév tiszteleg a legendás gitáros–zeneszerző, Bencsik Sándor előtt, aki leginkább a P. Mobil és a P. Box nevű bandákban alkotott nagyot. Utcafotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az utcatábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bencsik Sándor (1952. szeptember 15. –1987. szeptember 23.) játszott a Sygmában és a P. Mobil elődjének számító Gesarolban is. Az ő nevéhez fűződnek a P. Mobil korai örökzöldjei is, köztük a Kétforintos dal, az Utolsó cigaretta, a Menj tovább! és a Honfoglalás című klasszikusok. A bandának azonban akkor még nem jelenhetett meg nagylemeze. Emiatt 1980-ban szerzőtársával, Cserháti István billentyűssel (1954–2005) kiléptek, és megalakították a P. Boxot. Régi képek: Fortepan

A P. Mobil-kép jobb szélén. Fotó: Gyulai Gaál Krisztián

Bencsik Sándor később a Metal Company, majd a Bill és a Box Company nevű csapatokban is zenélt, mivel Cserháti István 1986-ban Debrecenbe költözött. Aztán Bencsik Sándor külföldre ment, de egy évvel később, 1987 nyarán máig tisztázatlan módon elhunyt egy ausztriai menekülttáborban. Ténylegesen tehát Cserháti István élt és dolgozott a cívisvárosban, ahol a P. Boxot is felélesztette helyi muzsikusokkal. Vajon miért Bencsik Sándor nevét viseli utca? A HVG cikke szerint ennek egy újságíró az „oka”, aki Debrecenben volt egyetemista, és az önkormányzatnál töltötte a közigazgatási joggyakorlatát. Amikor az Úrrétje nevű városrészben végeztek címbejárásokat, neki jutott eszébe, hogy az egyik ottani, új utca lehetne a kedvenc gitárosáé, Bencsik Sándoré. És ez 2001-ben teljesült is.

Bencsik Sándor a P. Boxban. Fotó: Urbán Tamás

Kapcsolódó összeállításaink:

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. szeptember 14., hétfő

A Térey János utca

Debrecenben Térey János (1970. szeptember 14. – 2019. június 3.) József Attila-díjas író, költő, műfordító előtt 2020 nyara óta tiszteleg utca a Miklós utcai évszázados patikaépület közelében, a Külsővásártér felőli új közben. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Térey utca, 2026. IX. 13. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. szeptember 13-i ottjártunkkor a még formálódó-épülő kis eldugott zsákutca mintha csak azt szemléltette volna, amit Térey János hangoztatott: Debrecen épületeinek jelentős része nem a létezéséről nevezetes, hanem arról, hogy valami másnak – sokszor egy értékesebb vagy méltóbb elődnek – a helyén áll. A szintén lebontott házak helyén kialakított Térey János utca falain még nincsenek névtáblák, emiatt egy ott lakótól kérdeztük meg, hogy jó helyen járunk-e.

Az utca belső vége. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vajon milyen további emlékhelyei vannak Térey (eredetileg Tóth) Jánosnak Debrecenben és a környékén? Amikor gyerek volt, családja a Kétmalom utcában lakott, s a kis János gyakran időzött a közeli Nyíl utcai könyvtárban. Az intézmény 2023. szeptember 14. óta Térey János emlékháza, ahol az alkotó nevét viselő és a hagyatékát bemutató, gondozó Könyvsarok működik. A hajdani lakóházuknál emléktábla is hirdeti Térey János munkásságát.

A Kétmalom utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Említhetjük Vámospércset is, amely 2018-ban díszpolgárává avatta, 2022-ben pedig az ő nevét vette fel az ottani könyvtár. Térey János a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik, a síremlékét egy nagy méretű ginkgo biloba-levél is díszíti. A debreceni Térey János Könyvsarokban 2026. szeptember 14-én, az író születése 56. évfordulóján a Non plus Ultra című kiállítás nyílik meg a 7. Térey Könyvünnep eseményeként. A további programok a cikk végén megosztott plakáton ismerhetők meg. A rendező Méliusz Központi Könyvtárban mindemellett pedig természetesen megtalálhatók Térey János művei is.

A Szoboszlói út felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nagyításért kattints a képre!

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. augusztus 29., szombat

Formatervezett burás retro telefon a Vénkertben

Lábak és védőpajzs. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Vénkerti lakótelepen található egy különleges telefonállomás. Az Ibolya utca és a Vénkert utca sarkán lévő szerkezet ugyanis nem fülkében van, nem is a falon, hanem egy színezett műanyag burával fedett állványon a sarki presszó mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Közelebbről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kagylós távbeszélő a 2026. augusztus 29-i ottjártunkkor is működött. A retro szerkezet még nem kártyás rendszerű, hanem az a fajta, amibe pénzérméket kell potyogtatni. Tehát nem a legutóbbi típus, viszont már nyomógombos, nem pedig tárcsázós készülék. A formatervezett, gömbölyded bura azért van rajta, hogy védje a telefont is és a használóját is. Láthatóan magasabb emberek is be tudnak állni alá. Az viszont rejtély, hogy miért itt, és nem pedig például az árkádban van felszerelve.

A presszóterasznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A telefonnak három színe van: kék, ciklámen és króm. A láb piros, a bura pedig füstszínű. Sajnos agyatlanok festékszóróval összefirkálták, és otromba matricákkal is teleragasztgatták, de így is büszkén hirdeti a szebb múltat, amikor még sokan használták távbeszélésre. A rajta található eredeti feliratok, illetve vésetek szerint a vandálbiztosnak szánt berendezést – vélhetően – a Transelektro és a Telkor gyártotta, az üzemeltetője pedig a Magyar Távközlési Vállalat, majd pedig a Telekom.

A kijelző. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A suli felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

E ház mellett van a telefon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. július 15., szerda

Bunker / alagút a Vágóhíd utca alatt?

Debrecenben a Vágóhíd és a Galamb utca sarkán egyszerre több különlegességet, illetve különösséget is felfedezhetünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Tornyok a biztosítódoboz körül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az általunk 2026. július 14-én szemügyre vett helyen ugyanis megtalálható egy múltból itt maradt – ráadásul betonemelvényen álló – elektromos biztosítószekrény, ami körül három furcsa, felső nyílásos oszlop áll, a közeli talajrészen pedig több helyen különféle mélyedések és fedelek lapulnak.

Az emelvényes biztosítószekrény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló torony (kémény?) a Vágóhíd utca túlsó oldalában, a volt Loki-pályának a Zsibogó felőli szélén is megbújik a vadhajtások alatt. Ezek alapján arra gondolhatunk, hogy itt valami olyan érdekes földalatti járat lehet(ett), ami a Vágóhíd utca két oldalán lévő létesítményeket köti (kötötte) össze. Mivel itt több gyár és üzem is működött, az se elképzelhetetlen, hogy a dolgozóknak alakítottak ki óvó- és menekülőhelyet baj esetére. Kérjük tehát Kedves Olvasóinkat, hogy aki tudja a tornyok (szellőzők? / kémények?) rendeltetését, és hogy volt / van-e itt alagút / óvóhely, az ossza meg velünk az ismereteit e cikkünk végén vagy a Facebook-posztunkban hozzászólásban. Ezekkel aztán természetesen kiegészítjük, frissítjük e mostani összeállításunkat. Köszönjük szépen! Id Bagdács János így fogalmazott: Az nem bunker, a hőszolgáltatótól a Mikepércsi úttól jött egy gőzvezeték az ipari vállalatokhoz, és abban az alagútban vezették ide a vezetéket. Ahol dolgoztam, oda is bejött, és a Galamb-sarkon lett vége tudtommal, de az a vezeték már évtizedek óta nem üzemel. Mazsu István a biztosítódoboz kapcsán szólt hozzá, s mint leírta, ott konkrétan egy vízátemelő vezérlő Titász-szekrény volt.

Lejáratok(?) a tornyok körül. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Fábián Mihálytól is megtudtuk: „ezek anno kis alagutak voltak gőzvezetékek számára. A Bőrgyár és a Dohánygyár is össze volt kötve ilyen vezetékekkel. Az alagútból kiálló csövek szellőzőcsövek voltak. Telepítettek ilyen alagutakba úgynevezett zsompszivattyúkat az összegyűlt vizek kiszivattyúzására. A szekrények a szivattyúk működtetését szolgálták. Sok vállalat így volt összekötve. Nem minden vállalatnak volt kazánja. A pártállam döntött el mindent. Ezek emberi tartózkodásra nem voltak alkalmasak. Sokat szereltem ilyen szekrényekben, mint villanyszerelő. A 70-es évektől nagyon elterjedt elektromos szekrények voltak. A volt Bőrgyár területén is volt egy jó pár. Az áramszolgáltatók nagyon sokat használtak kábelelosztók és biztosítószekrények szerelésére. Nagyon sok a közterületeken állt az egész ország területén. Most is sok van még, működőképes állapotban!!!”

A túloldali torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. április 20., hétfő

A Poroszlay út

Debrecen egyik leghosszabb utcája Poroszlay Frigyes (?–1857) debreceni néhai főbíró, szenátor, főjegyző, polgármester előtt tiszteleg. Ezt a Sestakert városrészi helyet látogattuk meg 2026. április 19-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az út eleje a Dienes-villánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Simonyi utat és a távoli Békessy utcát összekötő Poroszlay útnak három része van. Az első a Simonyi úti Dienes-villától, Szabó Lőrinc egyik kedvenc társasági találkahelyétől tart a Nagy Lajos király térig. Ott az Egyetem sugárút keresztezi annál a pontnál, ahol anno többek között az emlékezetes Proletár szobor, valamint az Egyetem Kávéház is található volt. A dimbes-dombos első Poroszlay-útszakaszt többnyire még a régi időket idéző épületek alkotják.

Egy szép villa a dombon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Poroszlay út második része a Nagy Lajos király tér és a Martonfalvi utca között fut, s közben a Bolyai utca is keresztezi (lásd a következő képen). Ezen a helyen már szinte csak emeletes társas házak vannak, s a nagy szanálásokkal felszámolt, hajdani (szőlős) kertségi időkre csupán körülbelül négy, feltételezhetően eredeti kis ház emlékeztet. Ezeknek a földszintes épületeknek nagyjából olyan a megjelenésük, mint például a régi Tócóskertből az István úton meghagyott három ingatlané.

A 2. szakasz a Bolyainál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt kerestük meg azt a házat is, amelyiket már egy 1972-es kártyanaptáron is megörökített a kivitelező Debreceni Építőipari Ktsz. (most szereztük a Zsibogóban). Íme a régi arca, aztán pedig a mai:

Társasház 1972-ben. Fotó: Magyar Hirdető

Az előző épület 2026-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Martonfalvi és a Békessy utca közötti harmadik Poroszlay-szakaszon egy nagyon hangulatos angol típusú kis lakópark is fekszik sok zölddel. Mellette pedig, a határoló épületsornál az a különleges társasház-együttes magasodik, amit a gyógyszertári központ helyére emeltek. Jó szívvel javasoljuk Önöknek is, hogy fedezzék fel ezt a debreceni utcát is!

Az angol típusú sor részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A második szakasz egyik kis háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Kapu a dombos szakaszon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. március 26., csütörtök

A Rákóczi utca

Debrecenben a Rákóczi utca többek között II. Rákóczi Ferenc előtt tiszteleg, aki 1676. március 27-én született Borsiban. Dr. Nábrádi Mihály leírása szerint a Rákóczi nevet a volt Kis-Csapó utca folytatása, a Kis-Péterfia utca kapta 1898-ban. Ma a Csapó utcától az Eötvös utcáig nyúlik. Cikkünk képei 2026 márciusában készültek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

I. Rákóczi György és II. Rákóczi Ferenc

A név a Rákóczi fejedelmi családra, I. Rákóczi Györgyre, valamint a függetlenségi harcaikra is emlékeztet. A Rákóczi-féle szabadságharcban (1703–1711) Debrecen mindvégig cselekvőleg és szenvedőleg is részt vett. II. Rákóczi Ferenc az ónodi országgyűlésre mentében, 1707. május 4-én útját egy napra megszakította Debrecenben.

Az évfordulóra kiadott 50 forintos

Akkor ugyanis a Komáromy-házban zajlottak a szatmári békét előkészítő tárgyalások. A Rákóczi utca arról is nevezetes, hogy a Csapó utcai vásárcsarnok átadásáig ott működött az a nagy piac, amelyről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

I. Rákóczi Györgyről (1593–1648) kiemelendő ugyanakkor az is, hogy ő öntette az egykori debreceni Református Nagytemplom részére a harangot az ellenségtől zsákmányolt ágyúból, mégpedig 1636-ban Régner János németprónai mesterrel Gyulafehérvárott. Az 5600 kilogrammos harang 1802. június 11-én a cívisváros jelentős részét elpusztító tűzvészben nem olvadt meg, hanem a faállvány égése következtében a földre zuhant. A lakosok vízzel próbálták locsolni, így a hirtelen hőtágulás következtében megrepedt.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. február 24., kedd

Debrecen városrészei: a Kandia

Debrecen egyik legkisebb városrészének Kandia a neve, az egykor a városban árusító görög kereskedők emlékét őrzi, s a Faraktár, a Hajnal, a Szent Anna, a Klaipeda és a Kossuth utca, az Attila tér és a Méliusz tér határolja. (A felső képen: a Kandia utca 14. szám alatti ház.)

Ebben az övezetben barangolva, a fentieken túl a Baross, a Nap és a Zöldfa utcát is bejártuk. Utunkon érintettük az Attila és a Méliusz teret is, s természetesen a görögkatolikus főszékesegyházat is megörökítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünknek nevezetessége a két határán pompázó Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom, valamint például a Hajnal utcán a néhai dr. Tippai Benő csodadoktor jótevő egykori rendelőjének ma is álló épülete.

Ebben az övezetben van Irinyi János feltaláló, gyárigazgató egykori lakóháza a Kossuth utcán (lásd a fenti fotónkon), valamint a Verestemplom tervezője, Petz Samu által tervezett lakóház a közeli Nap utcában, ahol a 4-es villamos is járt (lásd az alábbi friss képen a házat).

Az itt bóklászók felfedezhetik a Verestemplom falain lévő 1887-es graffitiket, ugyanakkor megtudhatják azt is, hogy mi lett a Zöldfa utcai Aranykorona vendéglő, vagy az Attila téri Zümi presszó helyén, a Hajnal utca két egymás melletti presszója helyén, és például a Baross utca lebontott épületei helyén.

A Kandia nevű városrészünkben mindemellett éjszakai klub, hentes, pizzéria, tankönyvbolt, konditerem, kozmetika, patika, fodrászat stb. is működik. Az utolsó előtti képen a Kossuth utca felől nézhetünk be a Kandia utcába.

További városrészi cikkeink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 23., szerda

2026. szeptember 14., hétfő

2026. augusztus 29., szombat

2026. július 15., szerda

2026. április 20., hétfő

2026. március 26., csütörtök

2026. február 24., kedd