Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye
• Keleti Éva művészportréi

A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

70 éve forgatták a „Körhintát” a debreceni tanyavilágban és Hortobágyon

Debrecen határában, a Látóképi Csárdánál, valamint a Hortobágyon 1955 őszén kezdődött a Körhinta című film forgatása, melyet Fábri Zoltán rendezett, és Törőcsik Mari mellett Soós Imre is főszereplője. A Néplap július 30-án adott hírt a készülő filmről, majd október 30-án már a tényleges munkákról tudósított, december 3-án pedig ez jelent meg: a darab december elején teljesen elkészül, és a jövő esztendő első hónapjában a közönség elé kerül a debreceni tanyavilágban játszódó történet, melynek jelenetei a fentieken kívül a Veréb- és Kádár-dűlőben is játszódnak. Akkor, 1955 decembere elején egyébként a lakodalmas jelenetet vették fel a Kilenclyukú hídnál. A két fiatal gyönyörű szerelmét elmesélő fekete-fehér drámát az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma Díjra jelölték.

Törőcsik Mari és Soós Imre. Fotók: Wikipédia

A történet szerit Marit (Törőcsik Mari) az apja Farkas Sándor egyéni gazdához (Szirtes Ádám) akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, s emiatt szembeszáll az apja akaratával. Egy lakodalmi mulatságon Máté és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keverednek, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari közli az apjával, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá. A lány elmenekül... – a folytatást lásd a filmben.

Kapcsolódó összeállításaink:

• 95 éve született Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• Keleti Éva művészportréi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Légy jó mindhalálig című film premierje a Víg Moziban

Debrecenben  1960. október 15-én volt a díszbemutatója a Móricz Zsigmond regényéből készített Légy Jó mindhalálig című magyar filmnek a Víg Moziban.

A Nyilas Misit játszó Tóth Laci

A premier előzménye, hogy a helyi sajtóban különös hirdetés jelent meg 1960. február 7-én: 1892-es plakátokat, könyveket, reskontószelvényeket stb. kérnek leadni az Aranybika Szálloda portáján a Légy jó mindhalálig című film forgatása érdekében. A folytatást az alábbiakban meséljük el a korabeli hírek között végzett kutatásunk alapján. A Hunnia Filmgyár 1960. február 9-én kezdte meg a tereprendezést, ami azt takarja, hogy például a Református Kollégium előtti aszfaltot is átfestették kockakőhatásúra, és gázlámpákat szereltek a falakra. A Ranódy László rendezte film főszerepét, Nyilas Misi alakját a hajdúszoboszlói Tóth Lacira bízták, akit 40 ezer általános iskolás gyermek közül több hónapi munka után választottak ki. Az első felvételek 1960. február 16-án kezdődtek a Nyomtató utca és a Vár utca sarkán az úgynevezett trafikjelenettel. A filmben Bessenyei Ferenc, Psota Irén és Törőcsik Mari is játszik. A film egyik első bemutatóját a Szovjet–Magyar Baráti Társaság rendezte meg 1960. augusztus 9-én a Moszkvai Barátság Házában.

A debreceni díszbemutató után a főszereplő Tóth Laciról szóló október 27-i riportban ez olvasható:

„A Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, amikor megkapta munkájáért az első forintot, elküldte szüleinek azzal az aláírással: Sírig szerető fiuk, Misi. Tóth Laci, amikor megkapta a filmezésért járó pénzt, édesanyjának azzal adta át: vegyen magának és édesapjának új ruhát! – Magadnak mit kértél? – Én biciklit kaptam a filmgyártól – válaszolta –, teljesen felszerelt, új biciklit, dinamó is van rajta. Ez volt ugyanis a vágya. A virágot is, amit kapott a debreceni díszbemutatón, anyunak adta, csak egyetlen szálat tett el emlékül a forgatókönyv lapjai közé.”

Ez a kedves Tóth Laci az alakításával a legjobb gyermekszereplő díját nyerte a San Francisco-i Filmfesztiválon! – számolt be róla az 1960. november 10-i Napló. 

Mi pedig azzal is többször foglalkoztunk, hogy mivé lett a régi debreceni Cserepes utca, benne az az utolsóként, 2019-ben lebontott kis ház, ahol a filmben Doroghyék laktak. Zámbóné Lakatos Mária a cikkünkben felidézte: „EBBEN A HÁZBAN ÉLTEM 6 ÉVES KOROMIG, 1960-IG!!! De örülök, hogy még megvan! Nem vagyok hívő, de imádkozni fogok azért, hogy le ne bontsák. Az 1960-as filmforgatásra nagyon jól emlékszem, életem meghatározó élménye volt.

A fotón szereplő hintaló is az enyém és öcsémé volt (Sanyi! Sándor Lakatos). Nyüzsögtek a filmesek az egész utcában, a háztetőkön, kerítéseken rengeteg bámészkodó, síneken mozgó kamerákra, sok-sok színészre emlékszem, Psota Irén, TÖRŐCSIK MARI!!! Gyönyörű volt, fiatalon, fenékig érő hosszú szőke hajjal, kissé kényeskedve, affektálva, amiért korán elhozták a szállodából , és így ő meg fog fázni... Imádtam! És imádtam a főszereplőt, a Nyilas Misit játszó Tóth Lacit! Valósággal szerelmes voltam belé 5 évesen! Róla álmodtam, állandóan emlegettem. Még egy büdös nagy pofont is kaptam miatta, mert mi, az udvarban lakók ott bámészkodhattunk a forgatás alatt az udvaron, azzal a feltétellel, hogy csendben maradunk. És én képes voltam hangosan felkacagni, amikor a Nyilas Misit játszó Tóth Laci, a kapun belépve, kiejtette a csókát a zsebéből. Emiatt újra kellett forgatni a jelenetet, és apámat megszidták miattam” – elevenítette fel.

Egyúttal kifejtette: „50 forintot kaptunk azért, amiért kipakoltak bennünket a lakásból. Úgyhogy a fotón felhalmozott holmi a miénk volt. Bocs, kicsit hosszú voltam, de elkapott a nosztalgia!”

„Itt laktak” Doroghyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény 1965-ös kiadását ebben az összeállításunkban mutattuk be Reich Károly szép grafikáival.

Ízelítő Reich Károly könyvillusztrációiból

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Körhinta című film
• 95 éve született Soós Imre
• Móricz Zsigmond
• Karády Katalin Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• Keleti Éva művészportréi

A Cserepes utcai ház képeit Bihari Zoltánnak köszönjük

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 68 éve hunyt el Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget az életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi

A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 95 éve született Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben

A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

 

 

Az első debreceni multiplex: a Meteor Mozi

A kertmozi felőli oldal 1978-ban. Fotó, kiadó: megyei tanács, IPK Váll.

Debrecenben a Meteor Mozi nemcsak a cívisváros első épített filmszínháza (amit Csomor Gyula nyitott meg 1911. október 1-jén), hanem, bármilyen hihetetlennek tűnik, az első multiplex mozija is.

1972. április 8., HBN

Gojko Mitić, Liv Ullman és Omar Sharif is óriási kedvenc volt itt például az 1970-es években! Nem mellékesen az épülettel szemben pompázott a híres Demke-palota...

Miért multiplex? Az egykori mozinak a nagytermén kívül volt két külön helyisége is: egy mesemozija (ami később esti művészmoziként is működött), nyaranta pedig kertmozi is fogadta a filmbarátokat, főként a Dobozi-lakótelep közönségét. Sőt hétvégeken matinék is mentek a Meteorban, és az alább bemutatott plakát idején, 1975-ben vasárnap már 10 órától is lehetett mozizni a szokásos 15, 17.15-ös és 19.15-ös kezdéseken túl. 

Az egykori mesemozi terme. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most bemutatott a műsorismertető az akkori decemberi programokat tartalmazza. (Értelemszerűen télen sajnos nem működött a kertmozi – így itt most a kínálatába se pillanthatunk bele.) Lássuk hát előbb a tacepaó felső részét! A címek alapján egyértelműen a „Folytassa, Cleo!” a legismertebb mű, ám ha a szereplőket nézzük, akkor máris olyan sztárokat fedezhetünk fel, mint Cserhalmi György,

Franco Nero, Henry Fonda, Kenneth Williams, Stan és Pan, továbbá Törőcsik Mari.

Fotó, kiadó: megyei tanács, IPK Váll., 1978

A plakát alsó fele újabb nagy és emlékezetes filmeket kínált – mint például „A rejtelmes sziget” és „A fekete farkasok üvöltése”. Ezekben a darabokban mások mellett Liv Ullman, Max von Sydow és Omar Sharif is játszott, de érdekességként említhető az is, hogy a Hugó, a víziló című rajzfilmet nem a mesemozi adta, hanem a nagyterem. Ellenben Gojko Mitić főszereplésével a Fehér farkasok című NDK-kalandfilm (azaz „Messzenéző Sólyom utolsó leszámolása”) a mesemoziban pergett.

A 700 példányban kinyomtatott plakát azt is feltüntette, hogy melyik vetítések kezdődtek filmhíradóval, és hogy milyen egyéb kisfilmek voltak a fő műsoridő előtt. Sőt szentestén, karácsony mindkét napján, valamint szilveszter este is a szokásos rendnek megfelelően vetítették a filmeket!

Az egykori Meteor Kertmozi épülete a Csillag utcában, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozijegyek 2,50 forintba kerültek (az első két sorba azonban kevesebbe), s volt büfé és ruhatár is. Ha a trafikárus asszony nem tudott vagy nem akart visszaadni, akkor Frutti cukorkával (de még kettévágott Fruttival is) „fizetett”...

A Meteor Mozi teljes műsorplakátja 1975 decemberéből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1970-es évek végén ilyen klassz borítójú zsebfüzetekben jelent meg
a városi filmkínálat. Repró: © Debreceni Képeslapok

(Az itt megosztott fotókat se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példányai. Ne lopj te se!)

Az első debreceni multiplex: a Meteor Mozi

A kertmozi felőli oldal 1978-ban. Fotó, kiadó: megyei tanács, IPK Váll.

Debrecenben a Meteor Mozi nemcsak a cívisváros első épített filmszínháza (amit Csomor Gyula nyitott meg 1911. október 1-jén), hanem, bármilyen hihetetlennek tűnik, az első multiplex mozija is.

Gojko Mitić, Liv Ullman és Omar Sharif is óriási kedvenc volt itt például az 1970-es években! Nem mellékesen az épülettel szemben pompázott a híres Demke-palota...

Miért multiplex? Az egykori mozinak a nagytermén kívül volt két külön helyisége is: egy mesemozija (ami később esti művészmoziként is működött), nyaranta pedig kertmozi is fogadta a filmbarátokat, főként a Dobozi-lakótelep közönségét. Sőt hétvégeken matinék is mentek a Meteorban, és az alább bemutatott plakát idején, 1975-ben vasárnap már 10 órától is lehetett mozizni a szokásos 15, 17.15-ös és 19.15-ös kezdéseken túl. 

Az egykori mesemozi terme. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most bemutatott a műsorismertető az akkori decemberi programokat tartalmazza. (Értelemszerűen télen sajnos nem működött a kertmozi – így itt most a kínálatába se pillanthatunk bele.) Lássuk hát előbb a tacepaó felső részét! A címek alapján egyértelműen a „Folytassa, Cleo!” a legismertebb mű, ám ha a szereplőket nézzük, akkor máris olyan sztárokat fedezhetünk fel, mint Cserhalmi György, Franco Nero, Henry Fonda, Kenneth Williams, Stan és Pan, továbbá Törőcsik Mari.

A kertmozi felőli oldal 1978-ban. Nagyításért kattints a képre!
Fotó, kiadó: megyei tanács, IPK Váll. 

A plakát alsó fele újabb nagy és emlékezetes filmeket kínált – mint például „A rejtelmes sziget” és „A fekete farkasok üvöltése”. Ezekben a darabokban mások mellett Liv Ullman, Max von Sydow és Omar Sharif is játszott, de érdekességként említhető az is, hogy a Hugó, a víziló című rajzfilmet nem a mesemozi adta, hanem a nagyterem. Ellenben Gojko Mitić főszereplésével a Fehér farkasok című NDK-kalandfilm (azaz „Messzenéző Sólyom utolsó leszámolása”) a mesemoziban pergett.

A 700 példányban kinyomtatott plakát azt is feltüntette, hogy melyik vetítések kezdődtek filmhíradóval, és hogy milyen egyéb kisfilmek voltak a fő műsoridő előtt. Sőt szentestén, karácsony mindkét napján, valamint szilveszter este is a szokásos rendnek megfelelően vetítették a filmeket!

Az egykori Meteor Kertmozi épülete a Csillag utcában, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozijegyek 2,50 forintba kerültek (az első két sorba azonban kevesebbe), s volt büfé és ruhatár is. Ha a trafikárus asszony nem tudott vagy nem akart visszaadni, akkor Frutti cukorkával (de még kettévágott Fruttival is) „fizetett”... DBKL

A Meteor Mozi teljes műsorplakátja 1975 decemberéből

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1970-es évek végén ilyen klassz borítójú zsebfüzetekben jelent meg
a városi filmkínálat

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye