Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1960. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1960. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 15., csütörtök

A Légy jó mindhalálig című film premierje a Víg Moziban

Debrecenben  1960. október 15-én volt a díszbemutatója a Móricz Zsigmond regényéből készített Légy Jó mindhalálig című magyar filmnek a Víg Moziban.

A Nyilas Misit játszó Tóth Laci

A premier előzménye, hogy a helyi sajtóban különös hirdetés jelent meg 1960. február 7-én: 1892-es plakátokat, könyveket, reskontószelvényeket stb. kérnek leadni az Aranybika Szálloda portáján a Légy jó mindhalálig című film forgatása érdekében. A folytatást az alábbiakban meséljük el a korabeli hírek között végzett kutatásunk alapján. A Hunnia Filmgyár 1960. február 9-én kezdte meg a tereprendezést, ami azt takarja, hogy például a Református Kollégium előtti aszfaltot is átfestették kockakőhatásúra, és gázlámpákat szereltek a falakra. A Ranódy László rendezte film főszerepét, Nyilas Misi alakját a hajdúszoboszlói Tóth Lacira bízták, akit 40 ezer általános iskolás gyermek közül több hónapi munka után választottak ki. Az első felvételek 1960. február 16-án kezdődtek a Nyomtató utca és a Vár utca sarkán az úgynevezett trafikjelenettel. A filmben Bessenyei Ferenc, Psota Irén és Törőcsik Mari is játszik. A film egyik első bemutatóját a Szovjet–Magyar Baráti Társaság rendezte meg 1960. augusztus 9-én a Moszkvai Barátság Házában.


A debreceni díszbemutató után a főszereplő Tóth Laciról szóló október 27-i riportban ez olvasható:
„A Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, amikor megkapta munkájáért az első forintot, elküldte szüleinek azzal az aláírással: Sírig szerető fiuk, Misi. Tóth Laci, amikor megkapta a filmezésért járó pénzt, édesanyjának azzal adta át: vegyen magának és édesapjának új ruhát! – Magadnak mit kértél? – Én biciklit kaptam a filmgyártól – válaszolta –, teljesen felszerelt, új biciklit, dinamó is van rajta. Ez volt ugyanis a vágya. A virágot is, amit kapott a debreceni díszbemutatón, anyunak adta, csak egyetlen szálat tett el emlékül a forgatókönyv lapjai közé.”

Ez a kedves Tóth Laci az alakításával a legjobb gyermekszereplő díját nyerte a San Francisco-i Filmfesztiválon! – számolt be róla az 1960. november 10-i Napló. 


Mi pedig azzal is többször foglalkoztunk, hogy mivé lett a régi debreceni Cserepes utca, benne az az utolsóként, 2019-ben lebontott kis ház, ahol a filmben Doroghyék laktak. Zámbóné Lakatos Mária a cikkünkben felidézte: „EBBEN A HÁZBAN ÉLTEM 6 ÉVES KOROMIG, 1960-IG!!! De örülök, hogy még megvan! Nem vagyok hívő, de imádkozni fogok azért, hogy le ne bontsák. Az 1960-as filmforgatásra nagyon jól emlékszem, életem meghatározó élménye volt.
A fotón szereplő hintaló is az enyém és öcsémé volt (Sanyi! Sándor Lakatos). Nyüzsögtek a filmesek az egész utcában, a háztetőkön, kerítéseken rengeteg bámészkodó, síneken mozgó kamerákra, sok-sok színészre emlékszem, Psota Irén, TÖRŐCSIK MARI!!! Gyönyörű volt, fiatalon, fenékig érő hosszú szőke hajjal, kissé kényeskedve, affektálva, amiért korán elhozták a szállodából , és így ő meg fog fázni... Imádtam! És imádtam a főszereplőt, a Nyilas Misit játszó Tóth Lacit! Valósággal szerelmes voltam belé 5 évesen! Róla álmodtam, állandóan emlegettem. Még egy büdös nagy pofont is kaptam miatta, mert mi, az udvarban lakók ott bámészkodhattunk a forgatás alatt az udvaron, azzal a feltétellel, hogy csendben maradunk. És én képes voltam hangosan felkacagni, amikor a Nyilas Misit játszó Tóth Laci, a kapun belépve, kiejtette a csókát a zsebéből. Emiatt újra kellett forgatni a jelenetet, és apámat megszidták miattam” – elevenítette fel.
Egyúttal kifejtette: „50 forintot kaptunk azért, amiért kipakoltak bennünket a lakásból. Úgyhogy a fotón felhalmozott holmi a miénk volt. Bocs, kicsit hosszú voltam, de elkapott a nosztalgia!”

„Itt laktak” Doroghyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény 1965-ös kiadását ebben az összeállításunkban mutattuk be Reich Károly szép grafikáival.

Ízelítő Reich Károly könyvillusztrációiból

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 13., kedd

A toronyház

Újonnan. Repró: © Debreceni Képeslapok.

 Debrecenben 1960. augusztus 28-án tudósított a helyi sajtó arról, hogy elkészült a Vörös Hadsereg útja és a Petőfi tér sarkán az új hatemeletes lakóház. A Mikolás Tibor által tervezett épület főutcai homlokzatára egy nagy méretű, fekvő formájú szobrot is el akartak helyezni, de végül erre nem találtak tartós megoldást, és Kerényi Jenő művét más településen állították fel.

Ez a ház állt itt korábban

A toronyháznak is nevezett épület helyén az alábbi palota pompázott, míg meg nem semmisült 1944-ben a szemközti Royal Hotellel és sok más ingatlannal (meg sajnos az emberi áldozatokkal) együtt. A sarki modern házat később hétemeletesre magasították, amikor felépítették mellette a Holló János utcai nagy beton lakóházat. Azt megelőzően pedig lebontották az ottani (nem túl réginek tűnő) kisebb házat.
 
A toronyház 2026. X. 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Aztán, 1961. január 15-én itt nyílt meg a Toronyház Bisztró is. A legújabb fejlemény pedig a környékről az, hogy immár végre befejeződött a toronyház renoválása is. A sokáig ponyva alatt rejtőző épületnek megőrizték az eredeti szín- és formavilágát. Ezt örökítettük meg 2026. október 13-án reggel:
 
A toronyház 2026. X. 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Újonnan. Repró: © Debreceni Képeslapok

2026. június 27., szombat

A Kerekestelepi Strand

Debrecen legidősebb fürdőhelye – a Nagyerdei Strand lebontása és új építése miatt – immár a Kerekestelepi Strand, ami 2026-ban már 67 éves. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


1965-ös fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Ebbe az egész évben nyitva tartó létesítménybe látogattunk el egy csodálatos napon, direkt olyan időszakban, amikor nincsen kint tömeg.


A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet 2016-ban, június 17-i átadással korszerűsítették és bővítették, ám a régit sem szüntették meg. A története nagyon érdekes, régi fotók pedig itt nézegethetők róla.


Vidám kabinsor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1940-es évek végén a Maszolaj Kútfúró Vállalat végzett ott mélyfúrást, olajat nem találtak, de egy hőforrás által táplált vízréteget igen. A kút mélyéről 42 fokos víz tört felszínre.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Krankovics Ilona leírása szerint 1958-ban Stieber József városi építész készítette el a strand terveit. Ez alapján a Szávay Gyula utca 51 ezer négyzetméterén a fürdőt többnyire bontott anyagból, a legszerényebb módon építették föl. A munkákat Fehér Imre vezette, aki az első igazgatója is lett a fürdőnek. Egy év múlva, 1959. június 20-án már át is adták a kis strandot.


1974-es fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Az ünnepségen Márkus Vince, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta a társadalmi összefogás erejét, amely megnyilvánult e strand építésében. A fürdő több mint egymilliós költséggel épült, s a lakosság, az üzemek, az iskolák 55 008 forinttal és megszámlálhatatlan munkaórával mutatták meg a segítőkészségüket – írta akkor a HB Napló. 1960-ban a vízművállalat vette át a strand irányítását.

Az eredeti színes padok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nagy tégla alakú medence készült el, melyet félköríves gyermekmedencével zártak le. 1970-ben elkészült a különleges formájú harmadik medence, és a fürdőterületen kemping is nyílt 1986. július 1-jén. A strandot és a kempinget üzemeltető társaság közleménye szerint az itteni víz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, aminek fluoridion-, jodid- és bromidtartalma is van.

Hívogató látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A jótékony hatásai közül kiemelik, hogy ez a gyógyvíz fürdőkúra formájában izomreuma és -fájdalom, ízületi és gerincoszlopi meszesedés, ízületi panaszok, mozgásszervi megbetegedés, porckorongsérv kezelésére alkalmas. Sokan alkalmazzák ivókúra formájában reflux betegség enyhítésére is.

A gyógyvíz is szuper. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban öt medence, szauna, tenisz- és röplabdapályák is tartoznak e gyönyörű parkban működő, vizes gyógyhelyhez. A felújításkor szó volt arról is, hogy később ugrómedencét is kialakítanak. Hasznos tudnivaló ugyanakkor az is, hogy a létesítmény egész évben nyitva tart. További információk a nyitva tartásról és egyebekről idekattintva szerezhetők.

Lubickolók a kerek medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 13., szerda

Ma 66 éve avatta fel Kádár János a vidámparkot

Kádár János a kisvonaton. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legrégebbi játszóeszköze a kisvonat. Az örökifjú csodamasina Szerencsről került ide, és Kádár János, hazánk akkori vezetője avatta fel – sőt, utazott is rajta a vasutas gyerekek társaságában.

Úttörővasutas a kisvonatnál. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A Nagyerdő 17 hektáros területén megbújó – eredetileg Ludas Matyi nevű – vidámpark az 1958-ban átadott állatkertet egészíti ki. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként megépített vurstli 1960. május 1-jén nyílt meg, benne a ma már 1,1 kilométer hosszúságú pályán közlekedő úttörővasúttal. Íme egy videónk róla, még egy korábbi festéssel:


A vidámparkot és az eredetileg kék mozdonyos úttörővasutat két héttel később, 1960. május 13-án avatta fel az ország és az MSZMP első embere, Kádár János, aki tehát az ünnepségen tett is egy tiszteletkört a kisvonattal.

A vidámparki szerelvény. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A 760 milliméter nyomtávú mozdony Nagy Sándor Tibor korábbi igazgató nyilatkozata szerint még 1952-ben készült, és Csepel-márkájú dízelmotor hajtja. Előzőleg a szerencsi állomás kötelékéhez tartozott a kocsikkal együtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A vidámparki úttörővasúton gyerekek teljesítettek szolgálatot. Az egyenruhás fiatalok az indításban, a fogadásban, a váltó- és jegykezelésben segédkeztek, és mindez egyúttal nevelő hatású, közösségkovácsoló és szórakoztató is volt.

A kocsik festése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek is számított, hiszen csak a legjobb tanulók lehettek úttörővasutasok. A kisvonat a rendszerváltás óta működik gyermekvasút néven.

Egy csodás relikvia. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez azért is fontos, mert hazánkban már csak a debreceni vidámpark működik.

A 2022-ben átfestett kisvonat. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 7., kedd

A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút

A szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Petőfi tér szökőkútját 1960. április 3-án adták át a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából. Aznap avatták fel az Aranybika előtti gyepszőnyegen kialakított Zsolnay-szökőkutat is (mely 1965 augusztusáig létezett), valamint a Kossuth utcai szovjet géppuskás emlékmű melletti kis vizes látványosságot is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi tér 1978-ban. Fotó: Csobaji Előd

A Petőfi tér szökőkútjának és a parkjának sokkal több idő adatott, jóllehet, az utolsó éveikben már alig gondozták ezeket a létesítményeinket. A következő, döbbenetes képen a 2021. december 8-án lebontott szökőkutat, illetve a helyén hagyott köveit mutatjuk be.

2021. december 8. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kinek ártott, kinek volt útjában vajon ez a méltatlanul elhanyagolt szökőkút?! Van hagyatékból származó archív felvételünk is a még új szökőkútról. Ezen jól látszik, hogy a kép készítésekor még nem épült meg az 1962-ben lebontott Deák utcai nagy zsinagóga helyére emelt szalagház, a vízsugarak pedig fantasztikus bőségben permetezték a zöld parkot.

60 évvel ezelőtt. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A szökőkút közelében állt a szép emlékű repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma, más alkotásokhoz hasonlóan. A fotó a Képzőművészeti Alap 1986-os képeslapján jelent meg.

A szökőkút és a repülőszobor. Fotó: KAKV

Az alábbi képen a szökőkút mögött (balról) a ma már görögkatolikus fenntartású és más funkciójú Debrecen Hotel és Hatvani-kollégium, valamint az új lakóház (1951) látható.

60 évvel ezelőtt. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Mint fentebb felidéztük, az utolsó éveiben már a szökőkutat sem gondozták. Pedig nagyon szép helyen volt, és a színes reflektorai is varázslatossá tehették esténként, ahogyan azt szintén nagyon sokan szerették az Egyetem téri szökőkút kivilágított medencéiben is.

Pazar látvány volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2021 decemberében lebontott szökőkút helyett máshol, a Petőfi-szobor közelében építettek egy medencét, amihez büfé is tartozik majd. A parkot egyebütt is átépítették, és nagy rozsdás vastömbök „mutatják”, hogy mik voltak a területen a II. világháborús bombázások előtt. Erről itt írtunk.

Kit zavart, kinek ártott? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori szökőkút területének közelében egy vasrácsokkal körbevett játszóteret csináltak. A következő képünkön azonban nem ezt, hanem a régi szökőkút káváját és reflektorait idézzük meg, valamint természetesen a pazar vízsugarakat (hátérben egy CAF-villamossal).

Egy szép tavaszi napon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Úgy véljük, érdemes azt is felelevenítenünk, hogy milyen volt hajdanán a Petőfi tér virágokkal, gyeppel és más növényekkel beültetett, még zöldellő, színpompás, gondozott parkja.

A Petőfi tér parkja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi tér gondozott, szép díszparkjáról és az akkoriban még működő szökőkútjáról utoljára 2017 nyarán, ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg videófelvétellel. Az pedig, hogy a lebontott szökőkút helyére mit építettek, erre a cikkünkre látogatva ismerhető meg.

A szökőkút 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 6., péntek

A főtéri hajdani Zsolnay-szökőkút 10 szép fotón


Debrecenben 1960 és 1965 között egy különleges szökőkút színesítette a teret az Aranybika Hotel előtt.

Még kerámia nélkül. Fotó: FNYV 23. Telep, 1960

A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese 1960. április 3-án este avatta fel.

1963-as képeslapon. Fotó: Képzőműv. Alap Kiadóváll.

A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, a Zsolnay-szökőkút és a Nagytemplom pompázik. A fotót a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.


Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.


Az alábbi üdvözlőkártyát Horváth Zoltánnak köszönhetjük 1965-ből.


A kompozícióra 1961-ben helyezték fel a híres Zsolnay-burkolatot. Horváthy Zoltán másik felvételén a medencéket övező gyepszőnyeg is fantasztikus színnel hívogatja a korzózókat, villamosra várókat.

Az Aranybika előtti oázis 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

A következő jelenet azért is tekinthető muzeális értékűnek, mert kiválóan látszanak rajta a káva munkásmozgalmi életképeket megtestesítő figurái.

A középső gyűrű alakjai. Fotó: Bakonyi Béla, 1965

Csodás nyitóképünk (szintén Bakonyi Béla fotója) íme, teljes méretben:


Az utolsó fotó jobb oldalán egy Bengáli villamost is felfedezhetünk a lombok között. Az 1965 augusztusában lebontott Zsolnay-szökőkút részletes története ebben az összeállításunkban ismerhető meg további gyönyörű retro felvételekkel.

Fűre lépni tilos volt. Fotó: Képzőműv. Kiadóváll., 1965

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL