Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: futball. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: futball. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 9., szerda

A Sport étterem, presszó és hotel

Debrecenben a Sport étterem, eszpresszó és szálloda 1978. május 13-án délután nyílt meg az Oláh Gábor utcai sporttelep mellett, a Jubileumi játszótérrel szemközt.

A Sport anno. Fotó: Csobaji Előd

A korabeli sajtóhír szerint a két tetszetős vendéglátóhelyiséget a Debreceni ÁFÉSZ működtette, míg a szálloda 15 szobájában 45 személy elhelyezésére volt lehetőség. A következő, 1978. július 12-i tudósítás úgy fogalmazott, hogy rövid másfél hónap alatt a debreceniek és az idelátogatók kedvelt szórakozóhelyévé vált a nagyerdei Sport éttereme és presszó. Az új vendéglátóhely felépítésére a fogyasztási szövetkezet a MÉSZÖV segítségével s bankhitel felvételével 10 millió forintot költött. Az étteremben és a presszóban II. osztályú árak érvényesek. Az étterem 150 vendéget fogadhat. Rendezvények alkalmából 200 látogató is kényelmesen elhelyezhető. A presszóban egyszerre 80–90-en fogyaszthatnak. A modern vendégfogadóhoz 15 kétágyas, fürdőszobás szállodai rész is kapcsolódik. A 30 helyes pihenőrészt a DMTE sportklub építette, majd üzemeltetésére a Debreceni ÁFÉSZ-nek adta át. A szálloda szobái állandóan foglaltak. Az étkeztető, szórakoztató kombinátot Lengyel Zoltán vezeti. A szállodai részt is ideértve 35-en dolgoznak itt. Jelenleg is – mint a megnyitáskor – változatlanul gondot okoz a segédmunkások hiánya. A Sport étteremben naponta 400–500 adag menü fogy el. Az érdeklődés gyakran olyan nagy, hogy étkeztetési célra a presszó helyiségét is igénybe veszik. Az étlapon állandóan szerepel birka, pacalpörkölt, tatárbifsztek, nyárson sült rablóhús, szelőrózsa rántva. Az italok hűtéséhez nagy segítséget nyújt a 20 négyzetméteres italhűtő kamra. A debreceni ÁFÉSZ legmodernebb vendéglátóhelyének dolgozói 1978. május 13-tól június 30-ig 900 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. A bevétel 30 százaléka saját készítésű ételekből realizálódott. Megfelelő a kávé és üdítőital-forgalom is. A szórakoztató komplexum dolgozói ígérik, hogy idei tervüket az előirányzatoknak megfelelően teljesítik. A Debreceni ÁFÉSZ 1986 augusztusában hirdette meg eladásra vagy bérbeadásra a Sport Étterem és Presszó épületét és berendezéseit. A különleges menüiről is ismert étterem 1990 októbere óta viseli a Viktória nevet. A hotelt egyébként 2004-ben korszerűsítették és alakították át. A fejlesztés eredményeként többek között emeletráépítéssel bővítették a férőhelyeket, felvonót telepítettek, és felújították a külső homlokzatot is. A szálloda azóta háromcsillagos.

Viktóriaként 2026. IX. 9-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 9., csütörtök

Puskás és a futballválogatott a Nagyerdőben

A legendás csapat. Kép forrása: Moly.hu.

Debrecenben sporttörténelmi futballmeccsek helyszíne volt a felújított Nagyerdei Stadion 1949 júliusában. Akkor ugyanis a magyar válogatott előbb a Lokival játszott barátságos találkozót (0–4) hét közben, majd ugyanazon hét végén, július 10-én a lengyelek nemzeti tizenegyével is megmérkőztek Puskás öcsiék. Az eredmény: 8–2!


Ugyanakkor az ifiválogatottunk is itt szerepelt, és szintén győzött (6–2), a fotójukat lásd lejjebb. A Loki tagjai voltak pl.: Nagy Mihály (k), Szilágyi II. Sándor, Csárdás József, Szabó I. Endre, Tisza András, Teleki Gyula, Komlóssy Imre, Leányvári László, Rácz, valamint „Vihar” József és Kóczián Antal.


Az összecsapásokat gyönyörű időben rendezték meg, és óriási tömeg volt kíváncsi az izgalmas eseményekre. A tribünön már Rákosit éltető tacepaót is kifeszítettek, de még a Kossuth-címer volt a hivatalos – lásd a Fortepan gyűjteményében közzétett fotókon, melyeket Kotász Antal és Kovács Márton Ernő készített, illetve adott. A stadiont egyébként többek között azért kellett felújítani, mert a szovjetek a II. világháborúban a 16-osokon belül két légvédelmi géppuskát működtettek a pályán (12,7 millimétereseket), plusz eltüzelték a nézőtéri paddeszkákat is...


A felnőttválogatottak rangadója tehát 8–2-es magyar győzelemmel ért véget. Deák Ferenc (FTC) középcsatár pl. négy gólt szerzett, de Puskás se maradt ki a gólgyártásból. A 3-2-5-ös felállásban játszó válogatottunk tagja volt mások mellett Henni Géza (k), Rudas Ferenc, Börzsei János, Lantos Mihály, Bozsik József, Lakat Károly, Egressy „Csöpi”, Keszthelyi II. Mihály, Puskás Ferenc. Szusza Ferenc a Loki-meccsen megsérült (fejeléskor rosszul esett), s emiatt volt helyette Keszthelyi II. Az alábbi képen a magyar ifjúsági válogatott az 1949. július 10-i meccsen. Csapatunk 6-2-re nyert a lengyelek ellen. ( A labdával Kotász.)

A magyar ifjúsági válogatott az 1949. július 10-i meccsen

Puskás  Öcsiék ekkor látogattak el a Csapó utca 14. alatti, Pelles-féle Tip-Top Kisvendéglő és Sörözőbe is, ahol a jelek szerint kitűnően érezték magukat. A dedikált fotó másolatát (lásd cikkünk végén) Pelles Tibortól kaptuk – ezer köszönet érte. A meccs részletes statisztikája idekattintva olvasható.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 8., hétfő

A debreceni képzőművész megfestette Szoboszlai Dominik válogatott labdarúgónk portréját is – íme a története


A debreceni festőművész, Masits István sokakat megörvendeztetett az egyik minapi alkotásával. Kompozícióján ugyanis Szoboszlai Dominikot, a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitányát, a Liverpool támadó középpályását örökítette meg. A képet ráadásul a Montenegró elleni győztes mérkőzés nézése közben fejezte be. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szoboszlai Dominik portréja, ahogyan Masits István debreceni festőművész megalkotta. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Masits István a Debreceni Képeslapok ezzel kapcsolatos érdeklődésére elmondta, hogy lenyűgözte a futballista világszínvonalú teljesítménye, s megragadta az is, hogy ezt fiatalon érte el. Modellt sajnos nem személyesen ült neki Szoboszlai Dominik (akiben festőművészként a karakteres arca is szimpatikus neki), hanem egy fotó alapján, kedvtelésből készítette el a művet. Viszont, ha lesz kiállítása, ott is bemutatja ezt a vászonra festett olajportrét. Megtudtuk azt is, hogy a debreceni képzőművésznek nem ez az első ilyen alkotása, Masits István ugyanis Dzsudzsák Balázsról (lásd a cikk végén), Zlatan Ibrahimović-ról és Cristiano Ronaldoról is készített már hasonló színes kompozíciót.

Szoboszlai Dominik portréja az alkotó Masits István debreceni festőművésszel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 4., csütörtök

Belépés csak jelszóval! – a debreceni nyári tábor

A ma is meglévő biciklitartós főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben volt egyszer egy nyári napközis tábor Göcs-pálya mellett a Nagyerdei körúton, ahol faházak, sok-sok játék és sporteszköz, valamint étterem és hideg vizes medence is szolgálta az itteni szakemberek felügyeletére bízott gyerekeket. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A tábor medencéje 1971-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

A vadregényes környezetben saját medence is működött, de a napi programok között a Klinika Mozi, továbbá a Nagyerdei Strand vagy a Szabadság útján (a mai Kassai úton) az azóta sajnos már régen lebontott kisfürdő látogatása is szerepelt. Sőt, a hangosbemondót is a gyerekek kezelték, mindig más volt a belépési jelszó (erről is a gyermek őrszemeknek kellett kérdezniük a belépni szándékozókat), s a napi programok zászlófelvonással és jelentéssel kezdődtek.

A Napló 1972 augusztusi cikke

A létesítmény az ezredforduló előtt szűnt meg, de a területe ma is megvan. Az épületek és a medence eltűnt minden mással együtt, de legalább a fákat még nem vágták ki. Ottjártunkkor a Nagyerdei körúti rozsdásodó, zöld főkaput és a Hadházi út felőli keleti kaput is megörökítettük. Az utóbbin fekete fólia védte a területet a kíváncsi tekintetek elől. Amikor a szomszédos Oláh Gábor utcai pályán játszott a DVSC futballcsapata, akkor a szurkolók a volt táboron jártak át az itteni lelátókhoz.

A keleti kapu felőli látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bent éppen virágzott a fehér akác. Még. A nyilvánosság számára ugyanis egyelőre nem tudni, hogy mindez meddig marad így, mivel korábbi hírek szerint egy fővárosi intézményt telepítenek ide. (Előzőleg pedig olyan terv is volt, hogy a vidámparknak lesz itt a „Mini Európa” makettparkja.) Mindenesetre a szomszédban még megvan az egykori Loki-pálya, amit már abban az időben is használt a csapat, amikor megszerezte az első kupagyőzelmét, és a tábor is létezett.

A  szomszédos pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1971 augusztusában. Repró: © Debreceni Képeslapok

2026. június 3., szerda

Stadionunk története 1934-től

Debrecen mai futballarénája helyén egy igazi sportlétesítmény állt, amit az 1934. június 2. és 10. közötti országos verseny részeként avattak föl. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A régi főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez volt hazánk első földsánc-stadionja, az építésében pedig jelentős számú „ínségmunkaerő” vett részt. A lebontása 2013. január 29-én kezdődött. Az alábbi képen a Dienes-szakközépiskola kocsija és csoportja szerepel az 1970-es virágkarneválon, a Nagyerdei Stadionban. F. k.: Király Julianna


Abban a stadionban a DVSC focimeccsein kívül atlétikai és motorversenyeket, meg persze virágkarneválokat, úttörőavatásokat és Campus Fesztiválokat is lehetett tartani. Sőt, az 1950-es, 60-as években kertmozi is működött a tribünnél.


A stadion bontása akkor fejeződött be, amikor éppen betölthette volna a nyolcvanadik évét. Következzenek az újonnan elkészült sportkomplexum látképei. A létesítmény mindvégig szervesen beleilleszkedett a Nagyerdőbe, pedig 20 ezer férőhelyes volt. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal:


Ebben az összeállításban nemcsak a régi stadionról mutatunk be néhány fotót, hanem mellettük természetesen az új aréna építéséről és kész látványáról is található itt pár felvétel.

A régi tribün ülőhelyei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdőben kialakított, ovális alakú telepet 1934-ben nyitották meg, többnapos ünnepségekkel.

Tabló: Helytörténeti Fotótár

A beruházás annak a nagyszabású fejlesztéssorozatnak a része, amelynek eredményeként megvalósult az egyetem, valamint a klinika, a Köztemető, a parkerdő, a csónakázó és a fedett uszoda is. Az átadási ünnepségsorozat művészi emlékplakettjeinek képeit V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra:


A cívisváros akkor korszerűnek számított stadionjának fő tervezője Sajó István és Borsos József volt. Munkájuk jellegzetessége a két maratoni kapu is, amiket – szintén egyedi módon – debreceni klinkertégla burkolt.

Az állatkert felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Tóth Lajos és fiai építészmérnökök építették, és a vasbeton elemeket is ők tervezték. Íme a lebontott stadion falain elhelyezett tervezői táblák egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Az 1980–90-es évektől egyre kevesebbet költöttek a komplexum állagmegóvására és felújítására (miként például a csónakázóra és a strandra is), és emiatt fokozatosan lepusztult ez a hajdani, szép sportfellegvár.

A lazítómedence. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pénztár a víztoronynál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tribünbontás, 2013 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lerombolt lelátó- és öltözőépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hosszas agónia után, 2013. január 29-én kezdődött meg a régi stadion bontása, míg a Bordás Péter által tervezett, új futballstadiont 2014. május 1-jén adták át. Az építkezést hivatalosan rekonstrukciónak nevezik, mivel nem rombolták le teljesen („csak” kb. 99 százalékban) a régi helyet. Ilyen volt a „rekonstrukciós” tábla felállítása 2013 januárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Megérkezett a bontó-építő brigád mobil irodája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Nézzük tovább az építkezés folyamatát!

Állatkert felőli lábazatok

Már piroslik a téglafalazat a Diszkoszvető mögött

A külső ponyva felhúzása. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez már 2014, de fűre lépni még szigorúan tilos:

. Alakul a gyep is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Itt pedig már a lelátó is elkészült

A legutolsó művelet a 2014. május elsejei megnyitó előtt:

Jön az s betű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Esti pompában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi stadion tervezője, Sajó István 65 éves korában, 1961. március 11-én hunyt el. Éppen az általa tervezett Nagyerdei Stadionban nézett futballmeccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az új létesítmény 2014. május 10-i avatásán az Újpestet fogadta a DVSC, és 3–1-re nyert.

2014. május 10. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1967-es virágkarnevál. F. k.: Berczi Ferencné

2026. május 20., szerda

A Loki első kupagyőzelme

Debrecen kedvenc futballcsapata, a Loki 1999. május 20-án vívta a története első Magyar Kupa-beli döntőjét, mégpedig a Tatabánya ellen. A találkozót Vácott rendezték meg este 8 órától, és Puhl Sándor vezette. A meccset 12 ezren nézték meg a helyszínen.

A csapat az egy évvel korábbi kártyanaptáron

A történelmi mérkőzésre Debrecenből is hatalmas autókaravánnal és különvonattal utaztak a szurkolók. Megérte megtenniük a nagy utat, hiszen a viadal látványos és izgalmas volt, és a Loki győzelmével zárult. A Garamvölgyi Lajos vezetőedző által irányított DVSC első gólját Bagoly Gábor szerezte meg a 21. percben, majd a tatabányai Kiprich József egyenlítő találata következett az 50. percben. Aztán a tatabányai Gelei Károly is gólt szerzett... csakhogy a saját kapujába! Így a derbit ezzel az öngóllal a DVSC nyerte meg. (Ezt a gólt a DVSC honlapja szerint a Loki játékosa, Vadicska Zsolt lőtte.)

A volt Loki-pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben hajnalig tartó, óriási utcabállal köszöntötték az első MK-győzelmét arató Loki gárdáját, amely véghez vitte ezt a hőstettet. Szép volt, Fiúk! Hajrá, Loki! (Az 1949-es, nagyerdei magyar–lengyel meccseket erre az összeállításunkra látogatva idézheted fel sok régi képpel.)

A Napló összeállítása


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!