Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: úttörő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: úttörő. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 3., kedd

A dollárházi Csemege és Ezermester a Csapón


Debrecenben a Csapó utca 6–8. szám alatti Dollárháznak nemcsak az egykori lakásvásárlási megoldásai, hanem a lenti hajdani üzletei is legendásak. Ezek közül az ezermester- és úttörőbolt 1971. szeptember 15-én nyílt meg. (Fotók: Fortepan, HB Napló.)


Hamarosan, 1971. november 3-án a (139-es számú) Debreceni Csemege ABC-áruházat is átadták a közönségnek. A HB Napló korabeli tudósítása szerint különleges italok, saját készítményű hidegkonyhai és cukrászati termékek voltak beszerezhetők ott a hagyományos élelmiszeráruk mellett.


Az üzlet dolgozói azzal is hozzá kívántak járulni a város lakosságának jobb ellátásához, kiszolgálásához, hogy a heti, kétheti, valamint az egész havi élelmiszer-szükségletüket itt bevásárló vevők csomagjait díjtalanul házhoz szállították. Emlékezetes az is, hogy ebben a boltban is még kint sorakoztak a mák-, dió- és kávédaráló gépek, amikkel a vásárlók a kedvük szerint őrölhették meg a finomságaikat. E masinák miatt ebben a boltban is általában finom illatok terjengtek.


Ugyanezen a napon, a szomszédos 4. szám alatti (már nem dollárházi) épületrészben nyílt meg a HBM Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat új gyermekruházati üzlete, a Gabi, ahol a sajtóhír szerint nagy volt a választék pl. bakfisbundákból, bakfiskabátokból, szoknyákból és ruhákból is. A gyermekruhabolt mellett aztán 1971. december 10-én egy másik legendás hely, a Turmix Bár is kitárta ajtaját a vendégek előtt. Ez némileg máshogy, de napjainkban is működik, és a Csemege helyén is kereskedés található.


További kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 31., hétfő

Az Újkerti Általános Művelődési Központ

Debrecenben 1981. augusztus 31-én adták át az Újkerti Általános Művelődési Központot. A 138 millió forint értékű beruházás építéséhez évekkel azelőtt kezdtek hozzá, s fokozatosan adták át az intézmény részlegeit: az általános iskolások már a harmadik tanévet kezdték. Ebből az alkalomból a HB Naplóban két héttel később az alábbi értékes beszámoló jelent meg:



„Az újkerti lakótelep felépítésében a tervezők és a kivitelezők szemmel láthatóan igyekeztek hasznosítani a korábban szerzett tapasztalatokat, így a megelőző építkezéseket kísérő sok kritikai észrevétel sem volt hiábavaló. Az új városrész 7500 lakásából 6900 már felépült, s 28 kivételével (ezekben most az építők öltözői, irodái vannak) a hátralevő 600-at is átadják idén. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a lakásokkal immár szinkronban készültek el a kommunális létesítmények is, olykor a lakások beköltözését is sikerült megelőzni, így lesz ez a legújabb, 120 személyes bölcsődével is, aminek az átadása várhatóan ugyancsak megelőzi az utolsó lakások átadását. Ami a kommunális beruházásokat illeti, az Újkert kétségkívül legimpozánsabb létesítménye az augusztus 31-én átadott Újkerti Általános Művelődési Központ, aminek 32 tantermes iskolájához (ide máris kétszer annyi gyerek jár, mint amennyire az épületet tervezték), könyvtárához, kollégiumához (ami 160 kisdiáknak ad otthont), óvodájához, konyhájához, étterméhez, úttörő-, ifjúsági és művelődési házához idén készült el a tornacsarnok és az uszoda. Az Újkerti Általános Művelődési Központ kerítésén belül 9 ezer négyzetméter lett beépítve, 22 ezer négyzetméter pedig a mozgást, a játékot, a levegőzést biztosító szabad terület. A tornacsarnok és uszoda 1500 négyzetméternyi alapterületen épült fel. A városi sportcsarnokkal azonos méretű tornacsarnok négy tornateremmé alakítható.”

A Napló-cikk első része

Érdekesség, hogy a II. emeleten kialakított úttörőmúzeumot már 1981. június 1-jén, az úttörőmozgalom 35. évfordulója alkalmából átadták. Napjainkban az ÚÁMK (ÚNOK) épületegyüttesében többek között középiskola, kollégium, könyvtár, uszoda, valamint közösségi ház működik. Ha meglenne még a gyűjtemény, akkor ma egy szuper retromúzeum sokakat érintő nosztalgikus része is lehetne. Sőt, itt nyílt meg később a Nagy Jenő Sportmúzeum is! Azzal is vajon mi van?

A Napló-cikk második része
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 3., szerda

Stadionunk története 1934-től

Debrecen mai futballarénája helyén egy igazi sportlétesítmény állt, amit az 1934. június 2. és 10. közötti országos verseny részeként avattak föl. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A régi főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez volt hazánk első földsánc-stadionja, az építésében pedig jelentős számú „ínségmunkaerő” vett részt. A lebontása 2013. január 29-én kezdődött. Az alábbi képen a Dienes-szakközépiskola kocsija és csoportja szerepel az 1970-es virágkarneválon, a Nagyerdei Stadionban. F. k.: Király Julianna


Abban a stadionban a DVSC focimeccsein kívül atlétikai és motorversenyeket, meg persze virágkarneválokat, úttörőavatásokat és Campus Fesztiválokat is lehetett tartani. Sőt, az 1950-es, 60-as években kertmozi is működött a tribünnél.


A stadion bontása akkor fejeződött be, amikor éppen betölthette volna a nyolcvanadik évét. Következzenek az újonnan elkészült sportkomplexum látképei. A létesítmény mindvégig szervesen beleilleszkedett a Nagyerdőbe, pedig 20 ezer férőhelyes volt. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal:


Ebben az összeállításban nemcsak a régi stadionról mutatunk be néhány fotót, hanem mellettük természetesen az új aréna építéséről és kész látványáról is található itt pár felvétel.

A régi tribün ülőhelyei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdőben kialakított, ovális alakú telepet 1934-ben nyitották meg, többnapos ünnepségekkel.

Tabló: Helytörténeti Fotótár

A beruházás annak a nagyszabású fejlesztéssorozatnak a része, amelynek eredményeként megvalósult az egyetem, valamint a klinika, a Köztemető, a parkerdő, a csónakázó és a fedett uszoda is. Az átadási ünnepségsorozat művészi emlékplakettjeinek képeit V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra:


A cívisváros akkor korszerűnek számított stadionjának fő tervezője Sajó István és Borsos József volt. Munkájuk jellegzetessége a két maratoni kapu is, amiket – szintén egyedi módon – debreceni klinkertégla burkolt.

Az állatkert felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Tóth Lajos és fiai építészmérnökök építették, és a vasbeton elemeket is ők tervezték. Íme a lebontott stadion falain elhelyezett tervezői táblák egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Az 1980–90-es évektől egyre kevesebbet költöttek a komplexum állagmegóvására és felújítására (miként például a csónakázóra és a strandra is), és emiatt fokozatosan lepusztult ez a hajdani, szép sportfellegvár.

A lazítómedence. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pénztár a víztoronynál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tribünbontás, 2013 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lerombolt lelátó- és öltözőépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hosszas agónia után, 2013. január 29-én kezdődött meg a régi stadion bontása, míg a Bordás Péter által tervezett, új futballstadiont 2014. május 1-jén adták át. Az építkezést hivatalosan rekonstrukciónak nevezik, mivel nem rombolták le teljesen („csak” kb. 99 százalékban) a régi helyet. Ilyen volt a „rekonstrukciós” tábla felállítása 2013 januárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Megérkezett a bontó-építő brigád mobil irodája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Nézzük tovább az építkezés folyamatát!

Állatkert felőli lábazatok

Már piroslik a téglafalazat a Diszkoszvető mögött

A külső ponyva felhúzása. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez már 2014, de fűre lépni még szigorúan tilos:

. Alakul a gyep is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Itt pedig már a lelátó is elkészült

A legutolsó művelet a 2014. május elsejei megnyitó előtt:

Jön az s betű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Esti pompában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi stadion tervezője, Sajó István 65 éves korában, 1961. március 11-én hunyt el. Éppen az általa tervezett Nagyerdei Stadionban nézett futballmeccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az új létesítmény 2014. május 10-i avatásán az Újpestet fogadta a DVSC, és 3–1-re nyert.

2014. május 10. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1967-es virágkarnevál. F. k.: Berczi Ferencné

2026. május 13., szerda

Ma 66 éve avatta fel Kádár János a vidámparkot

Kádár János a kisvonaton. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legrégebbi játszóeszköze a kisvonat. Az örökifjú csodamasina Szerencsről került ide, és Kádár János, hazánk akkori vezetője avatta fel – sőt, utazott is rajta a vasutas gyerekek társaságában.

Úttörővasutas a kisvonatnál. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A Nagyerdő 17 hektáros területén megbújó – eredetileg Ludas Matyi nevű – vidámpark az 1958-ban átadott állatkertet egészíti ki. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként megépített vurstli 1960. május 1-jén nyílt meg, benne a ma már 1,1 kilométer hosszúságú pályán közlekedő úttörővasúttal. Íme egy videónk róla, még egy korábbi festéssel:


A vidámparkot és az eredetileg kék mozdonyos úttörővasutat két héttel később, 1960. május 13-án avatta fel az ország és az MSZMP első embere, Kádár János, aki tehát az ünnepségen tett is egy tiszteletkört a kisvonattal.

A vidámparki szerelvény. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A 760 milliméter nyomtávú mozdony Nagy Sándor Tibor korábbi igazgató nyilatkozata szerint még 1952-ben készült, és Csepel-márkájú dízelmotor hajtja. Előzőleg a szerencsi állomás kötelékéhez tartozott a kocsikkal együtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A vidámparki úttörővasúton gyerekek teljesítettek szolgálatot. Az egyenruhás fiatalok az indításban, a fogadásban, a váltó- és jegykezelésben segédkeztek, és mindez egyúttal nevelő hatású, közösségkovácsoló és szórakoztató is volt.

A kocsik festése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek is számított, hiszen csak a legjobb tanulók lehettek úttörővasutasok. A kisvonat a rendszerváltás óta működik gyermekvasút néven.

Egy csodás relikvia. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez azért is fontos, mert hazánkban már csak a debreceni vidámpark működik.

A 2022-ben átfestett kisvonat. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 1., vasárnap

A régi úttörőmúzeum az Újkerti lakótelepi ÚÁMK-ban



Debrecen leghíresebb múzeumain, például a Déri Múzeumon kívül egykor az Újkerti lakótelepen, az Újkerti Általános Művelődési Központban is megtekinthető volt egy speciális történeti gyűjtemény, az úttörőmúzeum.


A képek forrása: a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.

Gazda László (a mikrofonnál) az átadáson

Nagy László János „Úttörőmúzeum Debrecen” című füzete szerint a II. emeleten kialakított intézményt Gazda László, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága Agitációs, Propaganda- és Kulturális Osztályának vezetője adta át 1981. június 1-jén, az úttörőmozgalom 35. évfordulójára. 

Úttörőlány az Ady őrs lobogójával

Érdekesség, hogy a múzeumnak helyet adó Újkerti Általános Művelődési Központ majd csak 1981. augusztus 31-én nyílt meg. A múzeumi és úttörőházi részt eleve betervezték a létesítményegyüttesbe, mely „sportkombinátot”, könyvtárat és diákotthont is magában foglalt.

A Petőfi őrs zászlója

A fent idézett füzet szerint a múzeum 1919-től mutatta be a mozgalmi életet a vitrinekben és a falakon elhelyezett relikviák és fotók segítségével. A látogatót a főkaputól feliratok és képek kalauzolták.

DISZKV jutalom csapatzászló

A múzeumban megismerhető volt a debreceni munkásotthon is, ami az egykori Margit-fürdőben működött. Kiemelt részt szenteltek annak is, hogy 1934. augusztus 7-től a helyi szakszervezetek nyolcvan munkásgyereket nyaraltattak és étkeztettek két héten át a Nagyerdőn.

Az ÚÁMK déli szárnya. Fotó: HÁÉV-archívum

Napjainkban az úttörőmúzeum épületegyüttesében többek között középiskola, kollégium, könyvtár, uszoda, valamint közösségi ház működik. Ha meglenne még a gyűjtemény, akkor ma egy szuper retromúzeum sokakat érintő nosztalgikus része is lehetne...

Egy úttörőtalálkozó emléklapja

Újkerti összeállításaink sok fotóval:
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 13., kedd

Ma 65 éve avatta fel Kádár János a vidámparkot

Kádár János a kisvonaton. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legrégebbi játszóeszköze a kisvonat. Az örökifjú csodamasina Szerencsről került ide, és Kádár János, hazánk akkori vezetője avatta fel – sőt, utazott is rajta a vasutas gyerekek társaságában.

Úttörővasutas a kisvonatnál. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A Nagyerdő 17 hektáros területén megbújó – eredetileg Ludas Matyi nevű – vidámpark az 1958-ban átadott állatkertet egészíti ki. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként megépített vurstli 1960. május 1-jén nyílt meg, benne a ma már 1,1 kilométer hosszúságú pályán közlekedő úttörővasúttal. Íme egy videónk róla, még egy korábbi festéssel:


A vidámparkot és az eredetileg kék mozdonyos úttörővasutat két héttel később, 1960. május 13-án avatta fel az ország és az MSZMP első embere, Kádár János, aki tehát az ünnepségen tett is egy tiszteletkört a kisvonattal.

A vidámparki szerelvény. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A 760 milliméter nyomtávú mozdony Nagy Sándor Tibor korábbi igazgató nyilatkozata szerint még 1952-ben készült, és Csepel-márkájú dízelmotor hajtja. Előzőleg a szerencsi állomás kötelékéhez tartozott a kocsikkal együtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A vidámparki úttörővasúton gyerekek teljesítettek szolgálatot. Az egyenruhás fiatalok az indításban, a fogadásban, a váltó- és jegykezelésben segédkeztek, és mindez egyúttal nevelő hatású, közösségkovácsoló és szórakoztató is volt.

A kocsik festése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek is számított, hiszen csak a legjobb tanulók lehettek úttörővasutasok. A kisvonat a rendszerváltás óta működik gyermekvasút néven.

Egy csodás relikvia. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez azért is fontos, mert hazánkban már csak a debreceni vidámpark működik. A 65. évforduló napján, 2025. május 13-án 17 órától dr. Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója lesz a Méliusz Helytöri Klub vendége. A Bem téri könyvtár II. emeleti termében megrendezett ingyenes programon a vidámpark születése, a legendás régi játékpark, valamint az állatkert és a fejlesztések is a beszélgetés témái között szerepelnek. Várnak Mindenkit szeretettel!

A 2022-ben átfestett kisvonat. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!