Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: marha. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: marha. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 5., péntek

Betyárok, költők nyomában a 250 éves Halápi Csárdában

Debrecen egyik régi fogadója a Halápi Csárda, ami Köhler György tervei szerint (még nádtetővel) a marhahajtó-sóút, a mai 48-as főút mellett 1778-ban épült meg. A Zsuzsi-vonat végállomásához és a Hármashegyi-tóhoz itt visz be egy földút. A legendás helyet a közelmúltban látogattuk meg ismét. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A csárda főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott képeket és videót is a szerdai terepszemlénken örökítettük meg. Mint a felvételeken látható, az elhanyagolt épületnek hiányoznak a nyílászárói, és már a födéme is leszakadt. A legenda úgy tartja, hogy a népies klasszicista stílusú, tornácos, masszív épületegyüttesben kialakított búfelejtőbe annak idején Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, valamint Rózsa Sándor is betért. A híres-hírhedt betyár például a fokosát a mennyezet gerendájába vágta, majd leült inni, legalábbis így maradt meg a história. Íme a videófelvételünk a Halápi Csárdáról:


Mindemellett mendemondák keringenek arról is, hogy a betyárok menekülése érdekében a csárda pincéjéből két alagút is kivezetett az erdőben lévő – vélhetően a tatárjáráskor épített – földvárba. Úgy hírlik, hogy az egyik 50, a másik 150 méter hosszú volt. Az elhagyott Halápi Csárda története és Kedves Olvasóink visszaemlékezései ebben a cikkünkben olvashatók.

A pincében voltak. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A főút felőli fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2024. január 19., péntek

Élet a régi Hortobágyon

A fővárosi Barasits Kiadó így ábrázolta a pusztai romantikát. Dátum: 1928. A lapmásolatot
Ribiczeyné Karalyos Réka Judit osztotta meg velünk a családi gyűjteményéből, köszönjük!

Debrecen – bellegelőn túli – egykori jószágtartó birtokán a városbelieknek főként a lovait, marháit és birkáit őrizték a pásztorok. Alábbi galériánkban a régi Hortobágy életébe nyújtunk bepillantást a korabeli felvételek segítségével.

Csikósok a csárdánál. Fotó: Fényes Tamás / Képzőműv. AKV. Dátum: 1971

A képeken természetesen főszerepet kapnak a csikósok és a kollégáik, az állatok, valamint a híres Kilenclyukú híd, valamint a híres csárda, a népviselet és a kosztolás is.


Fotók: Bakonyi Béla, Barasits Kiadó, Csáthy Kiadó, Csobaji Előd, Csokonai Kiadó, Ecsedi István, Hapák József, Haranghy György, helytörténeti fotótár, Képzőművészeti Kiadó, Lukács Tihamér, Matáv, Uropath, Vass Attila Tamás. Köszönet V. Pákozdi Károly Zoltánnak, Ribiczeyné Karalyos Réka Juditnak, Vekerdi Károlynak és Vértesi Ferencnek is!

Egy nagyon szép montázs 1979-ből. Fotók: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A puszta és a lovasnapok közönsége 1978-ban. Fotók, kiadó: Megyei Tanács, IPK Vállalat