Keresés ebben a blogban

2023. november 19., vasárnap

A Látóképi Csárda

Debrecen egyik híres vendéglátóhelye a Látóképi Csárda, mely a város nyugati határában, a 33-as főút mellett áll évszázadok óta. E történelmi fogadónkhoz látogattunk a közelmúltban.

A Látóképi Csárda látképe az emblematikus felirattal és épületszerkezettel, 2023. június 24-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A patinás vendéglátóhely történetéről a parkolóban található szép táblákon (fotójukat lásd lentebb), valamint a csárda honlapján olvashatók értékes információk. Ez utóbbiból idézve, megtudható, hogy a Látóképi (régi nevén Fegyverneki) Csárda 1731-ben épült a mátai országút újvárosi elágazásánál, Kiss Gáspár és Szőke János tőzsérek vállalkozásaként.

A Látóképi Csárda 1941-ben, Rózsa János cégtáblájával. Fotó: Forteapan / Hegedűs Anikó

Az országút megnövekedett forgalma miatt a házat többször átépítették, így végül az 1816-ban megtervezett bővítés révén az addigi L alakú épület U elrendezésű lett. A fenti kép kapcsán olvasónk, Dunka Gyuri a Facebook-oldalunkon felidézte: „Gyakran meglátogattuk a Hunyadi TSz ondódi telepéről, ahol a Hunyadi SE lovasszakosztájának a sportistállója volt. A képen a Debreceni Àll. Méntelep lovasa látható, a csődörösök erre jártatták az állami nóniusz fedezőméneket. Találkahely volt.”

A Látóképi Csárda hátsó fertálya egy korábbi felvételünkön. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csárda előtt öreg, téglával rakott, 5 méter átmérőjű csordakút állt. Ezt 1928-ban betemették. Az új kút 2,4 méter átmérőjű volt, és a vizet csaknem 9 méter mélységből hozták fel. Cikkünk Facebook-megosztásához Garabuczi Sándorné annak az érzésének is hangot adott, hogy imádja a Körhinta című filmet Törőcsik Mari és a csodálatos Sós Imre főszereplésében. Ott látható a Látóképi Csárda, mint tejátvevőhely.

A Látóképi Csárda látképe a terasz oldalában, 2023. június 24-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Látóképi Csárda múltidéző leírása arra is rámutat, hogy vendéglőt az 1923-as Alföld-fásítási törvény megszületéséig akác- és eperfacsoport övezte, később kis erdő és gyümölcsöskert. Kultúr- és építéstörténeti jelentősége és értéke miatt a csárdát az Országos Műemléki Felügyelőség 1985 augusztusában városképi jelentőségű építménnyé nyilvánította.

A Látóképi Csárda belsejéről Mj Horváth osztotta meg ezt a képet a Facebook-oldalunkon. Köszönjük!

Cikkünk Facebook-megosztásához Nagy Csaba nyugdíjas építész e szavakkal szólt hozzá: „1986-ban a csárda felujításában mint művezető részt vettem, akkor szintező műszerrel bemértem, mert még tiszta időben nem takarta semmi. A Nagytemplom mögötti fák koronájának a tetejével szinelt.”

A Látóképi Csárda 40 évvel ezelőtt, Gellér Ferenc „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” című írásában

Oskar von Roscher leírta: „A monda szerint ott függött egy portréfestmény, aminek az egyik szeme helyén egy lyuk volt. Azon keresztül kukucskáltak a hortobágyi betyárok, ha a zsandárok jöttek. Innen ered a neve, a Látóképi Csárda, ha igaz.”
Forgács Attila ugyanakkor amondó, hogy „a Látóképi Csárda küszöbéről lehetett látni a Nagytemplom óráját. Emiatt látókép a csárda jelzője.”

A Látóképi Csárda látképe a parkolónál, 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A látogatókat a parkolóban lévő csárdatörténeti táblák is segítik a múltidézésben. Nagyításért kattints a képre! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
A Látóképi Csárda az 1930-as években, Gellér Ferenc „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” című írásában

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése