Debrecenben a
Nagyállomás éjjel-nappali nagy várótermében 1974. november 4-én nyílt meg, és évtizedeken át működött a tejbár, más néven a tejivó. A „bár” titulust azért kaphatta, mert bárszékeken ülve lehetett fogyasztani. Ez nem önkiszolgáló vendéglő volt, mint a
Kossuth utcai (ahol falicsapokból kellett engedni a sárga műanyag bögrékbe a tejet, kakaót, teát stb.), hanem pultosok szolgáltak ki.
 |
| A tejivó 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor |
A HB Napló így tudósított a tejbár átadásáról: Aki éhesen vagy szomjasan érkezik meg ezután a debreceni Nagyállomásra, vagy ott vár vonatra, bizonyára szívesen veszi igénybe az Utasellátó Vállalat Hajdú–Szabolcs megyei Igazgatóságának új létesítményét, a tejbárt, s nagyobb kedvvel fogyasztott el valamit, mint a restiben, ahol bizony nem ritka az ittas ember. A vállalatnak ez az első tej- és tejtermékeket árusító egysége az országban, amit állomáson hoztak létre.
 |
Micsoda kínálat! Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
|
Megtudható a cikkből az is, hogy a 750 ezer forintos költséggel létesített, és éjjel-nappal nyitva tartó tejbárt
Vámos István, az Utasellátó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese adta át a rendeltetésének november 4-én délelőtt. „A tejbár a Nagyállomás várótermében van, amit a tervek szerint hamarosan átalakítanak nemdohányzó váróteremmé, ahol az utasok egészséges levegőben fogyaszthatják el majd a különböző tejtermékeket, süteményeket, tejből készült turmixitalokat.” A felejthetetlen vendéglő történetét régi fotókkal
ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.
 |
A Nagyállomás tejivója. Fotó: Fp / Bauer Sándor, 1974
|
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| Napló-cikk a tejbár átadásáról |
Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
