Debreceni Képeslapok: vers

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 13., péntek

Emléktáblát kapott a Zsibogó

A különleges emléktábla helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen szülötte, Tóth Endre József Attila- és Csokonai-díjas költő, az Alföld folyóirat egykori olvasószerkesztője, a Zsibogó krónikása tiszteletére lepleztek le emléktáblát a Vágóhíd utcai használtcikk-piac főkapu melletti külső falán 2026. november 13-án, pénteken délelőtt. Az emléktábla-állítás ötletgazdája és szervezője Korpa Tamás költő. Fotók / reprók: © Debreceni Képeslapok

A mikrofonnál Puskás István. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az emléktáblán pedig (lásd cikkünk végén) többek között „A debreceni zsibvásár” című Tóth Endre-vers szerepel. Az ünnepségen az ötletgazda mellett köszöntőt, illetve beszédet mondott Puskás István kulturális alpolgármester, Szabó Tünde, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatóhelyettese is. A verset Szántóné Fábián Krisztina képzőművész szavalta el, ugyanakkor a Zsibi és környékbeli nevezetességei múltját Vass Attila Tamás, a MJP Könyvtár helytörténet-kutatója elevenítette fel régi fotók segítségével. A különleges akciót díjtalan könyves zsákbamacska is gazdagította, amellyel örömmel éltek a vendégek, akik a cudar időjárás ellenére is részt vettek az ünnepségen.

Az ötletgazda Korpa Tamás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az emléktábla. Grafika: Méliusz-könyvtár

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. november 2., hétfő

Emléktáblát kap a Zsibogó

Debrecen szülötte, Tóth Endre József Attila- és Csokonai-díjas költő, az Alföld folyóirat egykori olvasószerkesztője, a Zsibogó krónikása tiszteletére lepleznek le emléktáblát a Vágóhíd utcai használtcikk-piac főkapu melletti külső falán 2026. november 13-án, pénteken 10 órától. Korpa Tamás költőtől, az emléktábla-állítás ötletgazdájától és szervezőjétől a Debreceni Képeslapok megtudta: az emléktáblán többek között „A debreceni zsibvásár” című Tóth Endre-vers szerepel, az ünnepségen pedig beszédet mond Puskás István kulturális alpolgármester és Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója is. A verset Szántóné Fábián Krisztina képzőművész szavalja el, ugyanakkor a Zsibi és környékbeli nevezetességei múltját Vass Attila Tamás, a MJP Könyvtár helytörténet-kutatója eleveníti fel régi fotók segítségével. A különleges akciót díjtalan könyves zsákbamacska is gazdagítja – várnak tehát mindenkit, aki kedveli ezt a kultikus helyet és az irodalmat!

A Zsibi főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Endre: A debreceni zsibvásár (részlet)

Áll a vásár reggel óta, száll a por és szól a nóta.
A tamburát csúnyán verik, pattogatják a tengerit.
Kapható itt édes málé, rózsaszínű limonádé,
sósperec és forró, tormás debreceni páros kolbász.
Ez az a nagy, zajos, színes, messzi földön ismert, híres
debreceni zsibogó, ahol minden eladó:
rossz bicikli-fujtató, használt selyembugyogó,
gyertyatartó, törött sámfa, rég kiégett villanylámpa,
vaksi tükör ráma nélkül, ki belenéz, mind megszépül,
cugos cipő, vasfazék, ócska Ferencz Jóska kép,
öreg dáma menyegzőre kapott gyöngyház legyezője —
s urak által levetett alsó-felső viselet.

Tóth Endre (1914. november 17. – 2011. augusztus 16.)

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. augusztus 26., szerda

Új Borbély Szilárd-kötet a 7. Térey Könyvünnepen, s jön Grecsó Krisztián, Bazsányi Sándor, Bocskor Bíborka is

Debrecen városának támogatásával a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immáron a hetedik Térey Könyvünnepet rendezi meg 2026. szeptember 14. és 18. között több helyszínen, párbeszédbe lépve a városban született Térey János író, költő, műfordító munkásságával.

Térey János. Képforrás: Méliusz-könyvtár

A 2026-os Könyvünnep középpontjában Térey 20 éve megjelent, a lírikusi életmű csúcspontjaként számontartott Ultra című kötete szerepel. A 2006-ban publikált – a költő Debrecen-tapasztalatát is több műben megidéző – kötet versei a történelmi, kulturális és városi tapasztalat összekapcsolásával teremtenek sajátos, nagy ívű lírai világot, miközben klasszikus formákat és retorikai hagyományokat szólaltatnak meg korszerű nyelven. A kötet jelentős újítása a pátosz és az emelkedett beszédmód tudatos újraértelmezése. Az Ultra recepciója egyaránt méltatta a versválogatás nyelvi gazdagságát, kompozíciós fegyelmét és kulturális rétegzettségét. A kötetről mini konferenciát rendeznek, a Térey Könyvsarokban pedig kiállítással elevenítik meg. 2026-ban a Térey-emlékbeszédet Bazsányi Sándor irodalomtörténész mondja, s az ünnepségen Bocskor Bíborka előadóművész, énekes is közreműködik.

A Kétmalom utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Könyvünnep további fontos célja, hogy évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a polgárok figyelmét. Ezúttal a 80. születésnapját ünneplő Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténészt köszöntik, valamint megemlékeznek a 15 éve elhunyt Tóth Endre költőről és leányáról, a szintén poéta Tóth Éváról, míg verskoncert idézi fel a nagyváradi szomszéd, Kinde Annamária alakját. A program részeként bemutatkozik a friss Térey-díjas Pál Dániel Levente, valamint két irodalmi nagyság, nevezetesen Grecsó Krisztián József Attila-díjas író és Fekete Vince Babérkoszorú-díjas költő. Igazi kuriózum lesz Borbély Szilárd összegyűjtött esszékötetének, az Egy növény emlékezetének debreceni debütációja is. A Könyvünnep időpontja tehát: 2026. szeptember 14–18., helyszíne a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, a Déri Múzeum, Debreceni Egyetem, a Térey Könyvsarok, valamint a Térey-szülőház. A program megvalósítását a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő NKA Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma is támogatja. Íme végül a teljes a 7. Térey Könyvünnep teljes programkínálata:

Nagyításért kattints a képre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. július 31., péntek

Petőfi Sándor utolsó csatája

Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt. A fenti kép Bogdan Willewalde festménye (Wikipédia).

Hegedűs László 1855-ös festménye

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espressonál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Madarász Viktor 1875-ös festménye

Kapcsolódó összeállításaink:

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

2026. április 14., kedd

A szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. január 28., szerda

A „víg poéta”, Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot, és sajnos igen fiatalon, 1805. január 28-án hunyt el.

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869)

Összeállításunkban elsősorban a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

A Református Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca 23. szám alatti szülői háza megsemmisült az 1802-es tűzvészben, ám a kötődésére emléktábla figyelmezteti az utókort a helyére épített házon. A következő képpáron a Csokonai megsemmisült szülői háza helyén álló zöld épület szerepel (Hatvan utca), valamint az alsó képen a Darabos utcai „lak- és halálozási helye”.

Hatvan és Darabos utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai Vitéz Mihály a Református Kollégiumban tanult és tanított, ahonnan a konfliktusai miatt 1795 nyarán végül bizonyítvány nélkül elbocsátották. Ezt követően éveken át Magyarország különféle területein vándorolt, s e közben dolgozott és alkotott.

Lilla, Wilhelm Egger festményén

Ki volt Lilla, Csokonai nagy szerelme? A komáromi Vajda Juliannát poétánk 1797-ben ismerte meg. De mert nem talált állást, a lány egy év múlva máshoz ment férjhez. 1855. február 15-én halt meg, 79 évesen. Festmény: Wilhelm Egger. Forrás: Déri Múzeum

A Dorottya utcai síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai már Debrecenben élt, amikor 1804 tavaszán súlyos tüdőgyulladása lett. E betegsége következtében 1805. január 28-án elhunyt. A síremlékét 1836-ban állították fel a mai Dorottya utcai temetőben.

Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

Poétai munkái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri monumentális szobrát Izsó Miklós készítette, és 1871 őszén állították fel.

A színház 1906-os képeslapon. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A Csokonai-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Tempefői című mozaik. Repró:© Debreceni Képeslapok

Utolsó fotónkon Burai István Csokonai-díszüvege látható a Református Kollégiumban.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. január 6., kedd

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza – az 1766. január 6-án született Fazekas Mihály debreceni emlékei

Debrecen egyik legnagyobb költője, Fazekas Mihály 1766. január 6-án látta meg a napvilágot a cívisvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Magyar életrajzi lexikon szerint a Református Kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt.

1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott. Amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött Debrecenbe. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz is.

Fő műve, a Lúdas Matyi 1804-ben készült el. Ezt először a tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben. A második, átdolgozott kiadása is ott jelent meg, 1817-ben.

Diószegi Sámuellel, a sógorával adták ki Debrecenben, 1807-ben a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján.

1819-től a haláláig szerkesztette az évenként megjelent Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben a versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el a cívisvárosban. A nyughelye a Köztemetőben található, eredetileg azonban a Dobozi-temetőben nyugodott. Rá és Diószegi Sámuelre közös szobor emlékeztet a Perényi utcában és a botanikus kertben is.

Debrecenben utca, a Fazekas Mihály Gimnázium, általános iskola (Vásáry utca), vidámpark is őrzi a nevét. A Medgyessy sétányon mellszobra, míg a Piac utca 58. szám alatti szülői háza helyén, valamint a Református Kollégiumban és a Hatvan utcai oktatási intézményben emléktáblái is vannak.

DBKL

2025. szeptember 4., csütörtök

Röhrig Géza és Stetka Éva is fókuszba kerül a Térey Könyvünnepen

Debrecenben a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immár a 6. Térey Könyvünnepet rendezi meg a város támogatásával, párbeszédbe lépve az itt született író, költő, műfordító munkásságával. A 2025-ös programsorozat kamarakiállításának középpontjában Térey János és a zene témája áll: nemcsak a költő, drámaíró saját zenei ízlését ismerhetjük meg, hanem fény derülhet az életmű zenei inspirációira is, amelyek Wagnertől a Depeche Mode-on keresztül Lana Del Rey-ig terjednek.

Térey János. Forrás: Méliusz-könyvtár

A Könyvünnep további fontos célja, hogy évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a figyelmet. Ezúttal két jeles jubiláló irodalomtudóst, a 70 éves Bertha Zoltánt és a 80. évébe lépő Márkus Bélát köszöntik. Megkezdődik a tragikus sorsú Stetka Éva költészetének újraolvasása is. Újabb nagy értékű hagyatékkal gazdagodik a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, ugyanis az intézményben helyezi el irodalmi-médiaművészeti munkáinak egy részét Tasnádi József képzőművész. A Könyvünnep időpontja: 2025. szeptember 10–14., helyszíne a Déri Múzeum és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár.

A könyvünnep plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

A PROGRAMOK:

Szeptember 10. (szerda) 17.00: Hegyi Zoltán Garázsmenet című kötetének bemutatója. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), II. emeleti kerengő. Szeptember 11. (csütörtök) 17:00: A külön sors jelzőfényei – az idén 70 éves Bertha Zoltán és 80 éves Márkus Béla irodalomtörténészek köszöntése. Laudátor: Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke. Pécsi Györgyi, az MMA elnökségi tagja. Az ünnepeltekkel Baranyai Norbert irodalomtörténész beszélget. Közreműködik: Gém Anna szavaló és Vranyecz Flóra fuvolista. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó.

Szeptember 12. (péntek) 17:00: Szöveg-Küszöb-Kép. Beszélgetés Tasnádi József Munkácsy-díjas képzőművésszel, majd az alkotó szövegvideóinak bemutatója. Beszélgetőpartner: Kovács Edward irodalomtörténész, a MODEM kurátorasszisztense. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), alagsori meditációs tér. 18:00 Röhrig Géza Kossuth-díjas költő semmike-dalok című kötetének bemutatója. A szerzővel Kulin Borbála irodalomtörténész beszélget. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó.

Szeptember 13. (szombat) 14:30: „Art deco a pusztán” – Séta Sajó István műépítész nyomában Térey János emlékére. A tematikus sétát Erdei Nóra idegenvezető tartja. Találkozási hely: Petőfi tér (a Petőfi szobor előtt). 17:00: A szépíró olvas – Molnár Illés Térey-díjas költő szerzői estje. Beszélgetőpartner: Urbán Andrea kritikus. Helyszín: Déri Múzeum díszterme (4026 Debrecen, Déri tér 1.) 18:30: Meggyfavirág-magány – Stetka Éva költő versei Reszegi László előadásában. Az érdeklődők ezen a napon megtekinthetik a Stetka Éva Déri Múzeumban őrzött relikviáiból válogató kamara-kiállítást. Helyszín: Déri Múzeum díszterme (4026 Debrecen, Déri tér 1.).

Szeptember 14. (vasárnap) 16:00: Kemény István Térey-emlékbeszéde, köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, majd koszorúzás a szülői háznál (4026 Debrecen, Kétmalom utca 17.). Zenei közreműködők a Napraforgó Waldorf Iskola pedagógusai. 16:30: Wagnertől a Depeche Mode-ig. Kamarakiállítás a Térey Könyvsarokban. A kiállítást megnyitja: Poós Zoltán költő. Helyszín: Térey Könyvsarok (4026 Debrecen, Nyíl utca 2.). 17:30: Oidipusz vagy Kreón? Térey János és Karsai György tragédiafordításai című kötet bemutatója. Karsai György professzorral Simon Attila irodalomtörténész beszélget. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó. 19:00: Térey János Szodomában kövérebb a fű című drámakötetének bemutatója. Résztvevők: Kricsfalusi Beatrix és Bazsányi Sándor irodalomtörténészek. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), földszinti nagyelőadó.

Kísérőrendezvények: Szeptember 5. (péntek) 17.00: Örökhagyó. Emlékezés Kiss Tamás József Attila-díjas költőre. Köszöntőt mond Puskás István alpolgármester, emlékbeszédet tart Fazakas Gergely Tamás, a DE-BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója. Kiss Tamás versei Papp István színművész előadásában hangoznak el. Helyszín: Debrecen, Gambrinus-köz. A Könyvünnep ideje alatt folyamatosan: Évfordulós Szabó Lőrinc és Térey János illusztrációs kiállítás a Budapesti Illusztrációs Fesztivál szervezésében a Kölcsey Központ Bényi Galériában (4026 Debrecen, Hunyadi utca 1-23). A tárlat szeptember 18-ig minden nap megtekinthető 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan. A Könyvünnep ideje alatt folyamatosan: Irodalmi kalandozás a lombok alatt – kvízjáték Térey János és más költők, írók nagyerdei kötődéseiről. Helyszín: MÉLIUSZ Központi Könyvtár (4026 Debrecen, Bem tér 19/D), helytörténeti részleg.

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. november 13., péntek

2026. november 2., hétfő

2026. augusztus 26., szerda

2026. július 31., péntek

2026. április 14., kedd

2026. január 28., szerda

2026. január 6., kedd

2025. szeptember 4., csütörtök