Debreceni Képeslapok: Ispotály

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ispotály. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 30., kedd

Buffalo Bill Debrecenben (1906)

A vadnyugati show szereplői.

Debrecenben 1906. június 30-án és július 1-jén nem kisebb showman lépett fel, mint maga Buffalo Bill. A William Frederick Cody becsületes nevű férfiú és a világjáró vadnyugati cirkusza a Nagyállomás mellett található Ispotály-területen mutatta be az izgalmas produkcióját – tudtuk meg azon az előadáson, amelyet a Déri Múzeum rendezett az esemény emlékére 2017. június 11-én. Ekkor repróztuk a mellékelt plakátot is. Szabó Anna Viola muzeológus és Perczel Olivér történész bemutatták a debreceni cirkuszról fennmaradt amatőr felvételeket, és felidézték azt is, hogy a helyi sajtó rendkívül ellenségesen tálalta az amerikai csoport érkezését. Ennek pedig sajnos meg is lett a következménye, hiszen a társulat óriási (és amúgy fedett) nézőtere kongott az ürességtől: mindössze alig 250-en váltottak jegyet a műsorra. Az akkor már eléggé idős Bill kapitány emiatt meg is fogadta, hogy soha többé nem jönnek el a cívisvárosba.

Az ifjú Bill. Fotók: Wikipédia

Érdekesség, hogy Debrecenbe 1962-ben egy hatalmas bálnát is elhozott egy másik amerikai mutatványos. Az állítólag kémkedésre is használt preparátum története idekattintva eleveníthető fel.)

Az európai turnéállomások

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni plakát

2026. április 14., kedd

A szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. március 6., péntek

Az 1529. március 6-án alapított Ispotály utolsó épülete

Debrecen egykori szegényháza, menedékhelye előtt egy önálló városrész is tiszteleg: az Ispotály. Az 1944-es bombázások miatt ezt a területet is úgy meggyötörte a sors, mint korábban a névadó intézet istápolására szoruló embereket. A fenti képeslapmásolaton a Nagyállomás korábbi palotája és a templomot is magában foglaló Ispotály látképében gyönyörködhetünk.

Ennyi maradt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ispotályt Boncz László alapította 1529. március 6-án, tehát korábban, mint ahogy pl. 1538-ban a Református Kollégium megkezdte a működését, vagy az Alföldi Nyomda 1561-ben. Az Ispotály akkor még eredetileg Boncz Lászlónak a Piac utcai házában működött, s menedékhelyet, szegényházat és betegszobákat is magában foglalt. Boncz László 1559-es halála után a városra szálltak az intézmény jogai, feladatai. Amikor a ferenceseknek távozniuk kellett Debrecenből, akkor a mai Dósa nádor téri kolostorukba telepítették át az Ispotályt. 1705-re azonban ezt kinőtték, így a Külső Ispotályba (a mai helyre) költöztették, ami akkor már 150 éves volt. Az Ispotály egyetlen megmaradt épülete a mai Raktár utcában (a felirat szerint a Déli sor 4. szám alatt), a mai Nagyállomás területén található, a kocka alakú vasúti bunker és a víztározó mellett. Hajdanán óvoda, iskola és szegényház is tartozott hozzá, és itt tanult Tóth Árpád, a későbbi költő is. A szintén az egykori intézmény nevét használó, közeli lakóparkban 2015 óta áll egy lakossági kezdeményezéssel állított, díszes kőoszlop is, ami a szétbombázott református templom emlékét őrzi.

Az emléktáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. április 14., hétfő

Ma 139 éve született a szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. február 27., csütörtök

A Kossuth, Dorottya, Vágóhíd, Rákóczi utca, Déli sor, Petőfi tér és Füredi út tavaszváró képei

Debrecen 2024/25-ös téli arcát több helyen is megörökítettük mostanában. Íme a Kossuth utca (a Kistemplommal, valamint a takarékpénztári palotával), majd a következő két fotón a Petőfi tér a februári napfényben. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi téri kamarapalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Füredi úton lencsevégre kaptuk azt a bevásárlóközpontot, aminek a helyén az István Gőzmalom állt.

A Füredi úti áruháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi felvétel egészen friss (2025. február 27-i) Csokonai Vitéz Mihály Dorottya utcai síremlékéről.

Csokonai síremléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nappal korábban örökítettük meg a hajdani Ispotály egyetlen megmaradt épületét, ahol Tóth Árpád is tanult. A ház a felirata szerint a Déli sor 4. szám alá esik.

Az Ispotály maradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy vicces egybeesés a belvárosból:

Álomház, omlásveszéllyel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utca egyik legendás helye a Kati Kocsma volt. Ennek még áll az épülete, ám például a Rákóczi utcának több régi háza is hiányzik. Az utolsó szomorú felvételeken ezeket mutatjuk be.

Itt volt a Kati Kocsma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Rákóczi utcai romok. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2025. február 26., szerda

Már áll a Déli sor fölött az óriási új Indiana Jones-híd

Debrecen egyik legextrémebb építménye az Ispotály városrész mellett, a Déli soron állt. Ez olyan felüljáró volt, ami egy épület harmadik emeletéből nyúlt ki, átívelt a Nagyállomás sínjein, majd pedig a távoli túlsó végén a teher-, illetve rendező pályaudvarra lehetett lejutni (és vissza). A 2024. április 7-i ottjártunkkor döbbenten tapasztaltuk, hogy a szerkezet eltűnt, ugyanis a hidat 2–3 héttel azelőtt lebontották. Most viszont új fejlemények vannak! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új híd az állomás felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minap örömmel olvastuk a sajtóhírt, amely szerint a Déli sort a 2025. február 22. 20 óra és február 23. 4 óra közötti időre teljes szélességében lezárják, éspedig gyaloghíd építése érdekében. Ebből már sejthető volt, hogy érkezik az új Indiana Jones-híd. És így is történt, hiszen a február 26. délutáni ottjártunkkor már állt a híd, illetve annak nagy része. A mostani cikkünk első három fotóját ekkor készítettük.

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Magáról az objektumról annyit érdemes tudni, hogy a ház, amiből a Déli sor felett kijön a híd, eredetileg szociális és öltözőépületként funkcionált. A MÁV dolgozóinak készült 1970-ben, ahogy a felüljáró is. A híd tette/teszi lehetővé a munkások közlekedését onnan a műhelyekhez és vissza – tájékoztatott anno a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A vékony oszlopokon álló híd nyílása csaknem 108 méter volt; a magassága az épületnél 12,3 méter, a vágányok felett pedig 7,9 méter. A vasúti dolgozók ott jártak át dolgozni, az épületben voltak az öltözők, és ott mentek át a munkahelyükre dolgozni a mozdonyvezetők, krampácsolók, kocsivizsgálók és szerelők, akik javítják ott a vonatokat. Minden bizonnyal így lesz ez az új híddal is, ami egyébként a régi híddal megközelítőleg azonos méretű. És persze az se kizárt, hogy a régit építették vissza, már felújítva.

Ilyen volt alulról a régi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Híd nélkül, 2024. április 7-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. április 8., hétfő

Lebontották a debreceni „Indiana Jones-hidat”

A Déli sori „Indiana Jones-híd” 2023 tavaszán a Volán-telep felől. Itt 12,3 méter magas volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legextrémebb építménye az Ispotály nevű városrész mellett, a Déli soron állt. Ez egy olyan felüljáró volt, ami az egyik épület harmadik emeletéből nyúlt ki, átívelt a Nagyállomás sínjein, majd pedig a távoli túlsó végén a teher-, illetve rendező pályaudvarra lehetett lejutni (és vissza). A 2024. április 7-i ottjártunkkor döbbenten tapasztaltuk, hogy a szerkezet eltűnt, ugyanis, mint a helyiektől megtudtuk: a hidat 2-3 hete lebontották. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az eredetileg szociális és öltözőépületként funkcionált ház a MÁV dolgozóinak készült 1970-ben, ahogy a felüljáró is. A híd tette lehetővé a munkások közlekedését onnan a műhelyekhez és vissza – tájékoztatott anno a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A vékony oszlopokon álló híd nyílása csaknem 108 méter volt; a magassága az épületnél 12,3 méter, a vágányok felett pedig 7,9 méter.

Olvasónk, Sándor László a korábbi Facebook-posztunkhoz tett hozzászólásában leírta: „A vasúti dolgozók ott járnak át dolgozni, az épületben vannak az öltözők, és ott mennek át a munkahelyükre dolgozni a mozdonyvezetők, krampácsolók, kocsivizsgálók és szerelők, akik javítják ott a vonatokat.”

Szarka Imre olvasónk 1976 és 1986 között mindennap közlekedett rajta. Arra a kérdésünkre, hogy nem félelmetes-e a hídon menni, amikor alatta megy a vonat, Szarka Imre ezt írta: „Az nem, de ha sokan mennek rajta és egy ütemben lépnek, kissé oldalazva képes belengeni. Anno fiatalon belengettük párszor, mikor jöttünk az ebédelésből vissza a műhelybe. Az irodista lányok rögtön nem mertek rajta tovább menni. Jó poén volt. Kaptunk is a művezetőnktől. De volt, hogy ő is köztünk volt, így nem volt tragédia a bünti. Fiatalos hülyeség volt.” Nos, a híd immár nincs többé.

DBKL

2024. március 7., csütörtök

Debrecen városrészei: az Ispotály

Debrecen egykori szegényháza, menedékhelye előtt egy önálló városrész is tiszteleg: az Ispotály. Az 1944-es bombázások miatt ezt a területet is úgy meggyötörte a sors, mint korábban a névadó intézmény istápolására szoruló embereket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Első két fényképünkön a városrész legfontosabb helyeit, a Nagyállomást és a mellette működő postahivatalt örökítettük meg. Magát a városrészt pedig nem mellékesen a Wesselényi, az Erzsébet és a Salétrom utca, a Petőfi tér övezi, valamint a vasút a Nagyállomás főépületével, és a Boncz László utca is határolja.

Boncz László neve azért is fontos és érdekes, mert ő alapította 1529-ben az Ispotály névadó intézményét. Ez akkor még eredetileg az ő Piac utcai házában működött, és menedékhelyet, szegényházat és betegszobákat is magában foglalt. Boncz László 1559-es halála után a városra szálltak az intézmény jogai, feladatai.

Amikor a ferenceseknek távozniuk kellett Debrecenből, akkor a mai Dósa nádor téri kolostorukba telepítették át az Ispotályt. 1705-re azonban ezt kinőtték, így a Külső Ispotályba (a mai helyre) költöztették, ami akkor már 150 éves volt.

Az Ispotály egyetlen megmaradt épülete a mai Raktár utcában, a Nagyállomás területén található, nevezetesen a kocka alakú vasúti bunker és a víztározó medence mellett. Hajdanán óvoda, iskola és szegényház is tartozott hozzá, és itt tanult Tóth Árpád, a későbbi költő is.

E hely kapcsán emlékezzünk meg aról is, hogy valaha itt futott a Késes utca. A szintén az egykori intézmény nevét használó, közeli lakóparkban 2015 óta már van egy lakossági kezdeményezéssel állított, díszes kőoszlop is, ami a szétbombázott református templom emlékét őrzi.

A városrész egyik jelképe a toronyház. Ezt 1973-ban adták át, több mint 200 lakás van benne, ahol csaknem ezren élnek. A 24 emeletes épületben többek között pékség és trafik is működik, ugyanakkor ABC, irodák s az egykori Híradó Mozi, valamint a Debrecen Étterem épületei is csatlakoznak hozzá.

Itt volt a költő és a tér nevét viselő, panorámateraszos presszó is, alatta pedig Váró Márton egy különleges, medencés szobra, melynek címe: Vasbokor (lásd az utolsó fotóinkon).

E helyen van a villamosok végállomása és fordulója, sőt, az Ispotály városrészben óvoda, szeretetszolgálat, gyógyszertár és a DKV-központ is működik a tuják, buszok és trolibuszok végállomásaként is, sőt, itt működik a közlekedéstörténeti emlékszoba is. Ez utóbbi mellett a hajdani hajlítottbútorgyár telepe fekszik.

Városrészi összeállításaink:

Az Erzsébet utcai lakótelep építéséről ebben a cikkünkben írtunk sok régi képpel.

DBKL

A némelyek által biciklitárolónak használt Vasbokor 2021 októberében, az öreg fenyőfa kivágása előtt
és azt követően. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Keresés ebben a blogban

2026. június 30., kedd

2026. április 14., kedd

2026. március 6., péntek

2025. április 14., hétfő

2025. február 27., csütörtök

2025. február 26., szerda

2024. április 8., hétfő

2024. március 7., csütörtök