Debreceni Képeslapok: színház

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: színház. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 31., péntek

Petőfi Sándor utolsó csatája

Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt. A fenti kép Bogdan Willewalde festménye (Wikipédia).

Hegedűs László 1855-ös festménye

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espressonál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Madarász Viktor 1875-ös festménye

Kapcsolódó összeállításaink:

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

2026. február 13., péntek

Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. október 6., hétfő

A régi Batthyány utca

Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Az alábbi utcakép az 1965-ös Debrecen-útikönyvben jelent meg, amit a HBM Idegenforgalmi Hivatal adott ki.

A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Józsa János linómetszete. Repró: Debreceni Képeslapok

Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Aztán a szabadságharc idején itt lakott Petőfi Sándor, sőt, itt működött az a pajta, amelyik a színházi előadásoknak adott otthon, továbbá itt volt az Angol Királynő Szálloda is.

Az Angol Királynő a Kossuth-sarkon. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

Az utca a Kossuth-sarki palota egykori színészklubjáról is nevezetes (mely a Csokonai Színházzal szemközt fogadta a vendégeket), valamint a 4. szám alatti, híres mézeskalács-sütödéről, ahol a Kerékgyártó család dolgozott.

A híres cégér és özv. Kerékgyártó Sándorné. Forrás: Hajdú–Bihar / MSZMP, 1978

Kerékgyártó Sándor az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen 1958-as útikönyvében:

Mindemellett anno a katolikusok a Batthyány utcán is átvonultak az ünnepi körmeneteik alkalmával. Ezt illusztrálja az utolsó két fotónk, amiket a Svetits Intézet és a Szent Anna Székesegyház tárlatain repróztunk.

A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A Szent Anna Templom (ma Székesegyház) felőli végen, az egykori színház helyén magasodik a 100 éves bérház, ami a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

A Batthyány utca páratlan oldala a Szent Anna felől

Az ottani utcaképről Horváth Eszter osztott meg egy mesés másolatot a Facebook-oldalunkon, lásd a fenti színes felvételt.

A régi Ludas képét Turi István töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A sarki palota mellett áll az öreg vendéglő, amit sokan ma is Ludas Matyiként emlegetnek.

A bérház és a vendéglő a 44-es bombázások után és napjainkban

A gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar felelős kormány elnöke előtt tisztelgő utca 1996 óta sétálóutca. A hely maga az eleven történelem, ahol mindig páratlanul hangulatos barangolni – főként, ha a nagy, boltíves kapualjakon át a régi, varázslatos udvarokba is bepillantunk...

A Ludas belseje a 80-as években. A fotót Seprényi Zsoltnak köszönjük

A Batthyány utca további régi fotóiban idelátogatva gyönyörködhetünk.

Ezt a képeslapot Nagy Farkas osztotta meg az olvasóinkkal:

A hajdani Ludas Matyi Espressot ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

DBKL

Katolikus körmenet a Batthyány utcában. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2025. július 31., csütörtök

Ma 176 éve esett el Petőfi Sándor, aki Bem tiltása ellenére is harcolt a túlerővel a segesvári csatában

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espressonál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. július 11., péntek

A múlt század eleji Debrecen gyönyörű képei

Debrecen 100–130 évvel ezelőtti arcaira csodálkozhattunk rá abban a lélegzetelállító kollekcióban, amelyet a malomparki postán megrendezett kiállítás tárt elénk. Most a rendezvényen reprózott meseszép, egyszersmind szívfájdító dokumentumok közül válogatunk.

Az első két képeslapon az Egyház tér és az Emlékkert pompázik, a következő csokorban pedig a Kossuth utcai Csokonai Színházban, a pénzügyi palotában, a Dégenfeld téri piacban, valamint a hagymakupolás Kistemplomban és a lebontott Aranybikában is gyönyörködhetünk.

A Kossuth utca a színházzal és a pénzügyi palotával

A Dégenfeld téri (Dósa nádor téri) piac 1913-ban

A toronysisakos Kistemplom 1907 előtt

A Aranybika Szálló, 1906-ban feladott lap

Nagyon szép képeslapok láttak napvilágot a Hatvan utcáról és a Ferenc József utcáról, valamint a közeli Széchenyi utcáról is, és természetesen ezek nevezeteségeiről és a korabeli emberekről.

A Hatvan utca 1909-ben

A Hungária-palota 1911-ben

A Hungária-palota 1915-ben

A takarékpénztári palota, a kereskedelmi és iparkamara első székháza, a Kistempmlom és a békebeli Széchenyi utca múlt század eleji arcaiban is gyönyörködhetünk az alábbi régi képeslapokon...

A takarékpénztári palota 1916-ban

A főutcai kamarapalota és Frohner hotel 1910-ben

A Széchenyi utca a Kistemplomnál, 1915-ben postázott lapon

A Széchenyi utca 1904-ben postázott lapon

A régi fotográfusok és képeslapkiadók a városközponttól kintebbi részeket is megörökítettek, erre mutatunk példákat, amelyek között a Verestemplom, a nagy zsinagóga és a Royal is feltűnik.

A Verestemplom 1905-ben és 1907-ben

A Deák utcai kamarapalota 1914-ben

A Deák utcai kamarapalota és törvényszék

A Deák utcai zsinagóga és a Royal hotel 1900-ban

A Royal egy 1910-ben postázott szilveszteri képeslapon

DBKL

A Simonyi úti országos tanítói árvaházak

2024. december 31., kedd

Petőfi Sándor egy tele Debrecenben (1843–44)

Debrecenre több okból se emlékezett szívesen a költő Petőfi Sándor (aki 1823. január 1-jén született). „Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. Petőfi, Arany és a „csepűrágók” egyébként egy pajtában léptek fel, ami a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espresso akkori épületével szemben.

Petőfi Debrecenben, 1844

A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében, mely 2014-ben a debreceni Modemben is látható volt. A festőművész és Petőfi 1839-ben kötött életre szóló barátságot egymással. Petőfi az 1843/44-es megpróbáltatásait 1844 nyarán az „Egy telem Debrecenben” című versében örökítette meg, amely így kezdődik:

„Hej, Debrecen,
Ha rád emlékezem!...
Sokat szenvedtem én tebenned,
És mindamellett
Oly jól esik nekem,
Ha rád emlékezem. -

Pápista nem vagyok.
És mégis voltak böjtjeim, pedig nagyok.
Jó, hogy az embernek csontfoga van,
Ezt bölcsen rendelék az istenek,
Mert hogyha vas lett volna a fogam,
A rozsda ette volna meg...”

Orlai Petrich Soma festménye

A poéta további debreceni vonatkozású élettörténete címszavakban a következő. Petőfi 1846-ban Prielle Kornélia színésznőt kis híján feleségül vette, majd 1849-ben, a szabadságharc idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a családjával. Itt született a fia, Petőfi Zoltán, akinek a keresztszülei Arany János és a felesége lettek. Petőfi Sándor máig nem egyértelmű 1849. július 31-i, segesvári elestéről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. július 31., péntek

Petőfi Sándor utolsó csatája

2026. február 13., péntek

Soós Imre színművész

2025. október 6., hétfő

A régi Batthyány utca

2025. július 31., csütörtök

Ma 176 éve esett el Petőfi Sándor, aki Bem tiltása ellenére is harcolt a túlerővel a segesvári csatában

2025. július 11., péntek

A múlt század eleji Debrecen gyönyörű képei

2024. december 31., kedd

Petőfi Sándor egy tele Debrecenben (1843–44)