Debrecen egykori szegényháza, menedékhelye előtt egy önálló városrész is tiszteleg: az Ispotály. Az 1944-es bombázások miatt ezt a területet is úgy meggyötörte a sors, mint korábban a névadó intézet istápolására szoruló embereket. A fenti képeslapmásolaton a Nagyállomás korábbi palotája és a templomot is magában foglaló Ispotály látképében gyönyörködhetünk.
 |
| Ennyi maradt. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Az Ispotályt Boncz László alapította 1529. március 6-án, tehát korábban, mint ahogy pl. 1538-ban a Református Kollégium megkezdte a működését, vagy az Alföldi Nyomda 1561-ben. Az Ispotály akkor még eredetileg Boncz Lászlónak a Piac utcai házában működött, s menedékhelyet, szegényházat és betegszobákat is magában foglalt. Boncz László 1559-es halála után a városra szálltak az intézmény jogai, feladatai. Amikor a ferenceseknek távozniuk kellett Debrecenből, akkor a mai Dósa nádor téri kolostorukba telepítették át az Ispotályt. 1705-re azonban ezt kinőtték, így a Külső Ispotályba (a mai helyre) költöztették, ami akkor már 150 éves volt. Az Ispotály egyetlen megmaradt épülete a mai Raktár utcában (a felirat szerint a Déli sor 4. szám alatt), a mai Nagyállomás területén található, a kocka alakú vasúti bunker és a víztározó mellett. Hajdanán óvoda, iskola és szegényház is tartozott hozzá, és itt tanult Tóth Árpád, a későbbi költő is. A szintén az egykori intézmény nevét használó, közeli lakóparkban 2015 óta áll egy lakossági kezdeményezéssel állított, díszes kőoszlop is, ami a szétbombázott református templom emlékét őrzi.
 |
| Az emléktáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése