A nyulasi édenkert

Debrecenben öt fontosabb botanikus kert, illetve arborétum található: egy Bánkon, egy Nagycserén, három pedig a Nagyerdőnél. Most a nyulasi ültetvénybe látogatunk.

A Hollós utca 3. szám alatti Kós Károly Művészeti Szakközépiskola parkjában elterülő Diószegi Sámuel Botanikus Kertet az 1983-as iskolaalapításkor kezdték betelepíteni.

A 2,2 hektáros terület 1991 óta védett természeti érték, s a neve Diószegi Sámuel (1761–1813) lelkipásztor, pedagógus, botanikus előtt tiszteleg, aki Fazekas Mihállyal megalkotta az első magyar fűvészkönyvet (1807). Az oázis a Böszörményi útról és a Kartács utcáról közelíthető meg, ahol erdei iskola és tanösvény is megbújik.

A szobrokkal és tájékoztatótablókkal is gazdagított fűvészkertben először a kívülről is látható kis tóhoz jutunk. Körülötte többek között mocsárciprus burjánzik, ami a Békás-tó mellett is található.

A tóban pazar virágok és aranyhalak is élnek. A fahidas víztükör körül is fantasztikus méretű bambuszok sűrűn álló, zöld-sárga testei merednek az égbe, utánuk pedig a legkáprázatosabb fák is ámulatba ejtik a látogatót.

Az ország 10 leggazdagabb kertjei között szereplő létesítményben különleges értéket képvisel a hidegtűrő bambuszgyűjtemény. Ez hazai viszonylatban is egyedülállónak mondható, és csaknem 80-féle növény csodálható meg benne.

A fentieken kívül van itt kínai aranybanán, piros virágú varázsmogyoró, kínai ősfenyő és Georgiana-tölgy is. Felírtuk az oregoni szomorú luc, a kányabangita, valamint a himalájai tölgy, a selyemmirtusz és a mocsárciprus nevét is – melyek mellett még további ezernyi szépség várja a természet kedvelőit.

Az külön szuper, hogy szinte minden növényen ott lóg a neve egy kis táblán. Az üvegházzal is rendelkező paradicsom hétfőtől péntekig látogatható, s a belépőjegy ára jelképesnek mondható.

Szeptember 21-én 10 és 12 órától azonban ingyen tekinthető meg a városvédők szervezésében. A kertről az alapító és a mostani vezető is beszél, úgyhogy jó nézelődést Mindenkinek!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 50. virágkarnevál (2019)

Debrecenben jubileumához érkezett a virágkarnevál: az 1966-ban elkezdett fesztiválsorozatnak immár az 50. parádéja kápráztatja el a közönséget. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Galériánk a képre kattintva is megnyitható!

Ezúttal 18 virágkocsi vonul fel a Petőfi térről a hagyományos útvonalon a Nagyerdei Stadionba. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kompozíciók között az állatfigurák és a cégek profiljai játsszák a főszerepet.

A 2019-es Debreceni Virágkarneválon nincsen zsűri, se közönségszavazás, mivel nem versenyeztetik az alkotásokat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki most lemaradt, augusztus 21-én a Piac utcán is gyönyörködhet a kiállított figurákban.

Aznap nem mellékesen még esti felvonulás is lesz, sőt esti ingyenes koncert is. Fellép a Magna Cum Laude. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2019-es állami ünnep napján még tart a nagyerdei Galiba Fesztivál, és nyitva a Cseh Sörkert.



Este, szintén 20-án Karneváléj a Nagyerdei Stadionban, várhatóan 22 órától pedig tűzijáték lesz az Egyetem téren. Jó szórakozást Mindenkinek!

Ha érdekelnek sok archív fotóval a legrégebbi és a közelmúltbeli virágkarneválok, akkor látogass erre az összeállításunkra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gyöngyszem a Piac utcai kiállításon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kitárult végre a 2019-es virágkarnevál szép kapuja!

Az 50. Debreceni Virágkarnevál csodás girlandos kapuja ezennel megnyílt a látogatók előtt... Fotó: Debreceni Képeslapok

Debrecenben ilyen gyönyörű immár az ünnepi főterünk az új virágkapunál! Kezdődik az 50. színes, vidám forgatag, újra lesznek ingyenes koncertek a főtéren, a karnevál másnapján pedig esti táncos felvonulás. A részletes programkínálat idekattintva tanulmányozható.

Ezúttal már a Csapó-sarki szökőkúton is virágfüzérek lesznek. Fotó: Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az első sajtóband: a Naplopók

Kocsis Csaba, Vass Attila, Pál Csaba és Váradi Ferenc – a Naplopók Független Zenekar 1995-ben

Debrecen és talán az ország ezidáig egyetlen tisztán újságírók alkotta zenekarát 1994 nyarán hozták létre a Hajdú–bihari Napló munkatársai.

A Naplopók együttes 2022. augusztus elsején, 27 év után is változatlan felállásban

Az akusztikus csapat főként magyar költők megzenésített verseit adta elő, de a négy fiatalember ugyanakkor hazai slágereket is játszott.

Kocsis Csaba, Feri, Attila, Pál Csaba – Campus Rádió, 19.07.10.

A történet úgy kezdődött, hogy Attila a távoli 1994 nyarán egy cikk megírása és az akkor népszerű tetrisezés között eltöprengett azon, hogy kollégája az a Váradi Feri, akiről tudta, hogy zenélt, sőt akinek a koncertjére eljárt, és felnézett rá.

Tudomása szerint hozzá hasonlóan Ferinek se volt akkor zenekara. Úgy döntött, hogy megkérdezi Ferit, és tart egy házi közvélemény-kutatást is, hátha más is muzsikál, és csatlakozna a Napló-zenekarhoz. Így találtak egymásra az akkori Táj-Kép rovat munkatársai közül. A Naplopók band Facebook-emlékoldala idekattintva érhető el.

A Naplopók 1994-ben és a 25. évfordulós találkozójukon, 2019-ben. Fotók: Horváth Katalin, Matey István

Mielőtt alaposabban elmerülnénk a csodás múltban, álljon itt még egy fotó az alapítása 25. évfordulós jubileumáról, amelynek megünneplését a fiúk stílszerűen a Napló-szerkesztőség melletti Turmix bárban kezdték. A történelmi ünnepségről a Haon.hu is beszámolt sok klassz fotóval.

Vass Attila, Váradi Ferenc, Pál Csaba és Kocsis Csaba 2019-ben, a szerkesztőség melletti Turmixban

Ez pedig már egy fantasztikus, egykori nóta a Naplopók repertoárjából:

Az együttes bemutatását kezdjük Kocsis Csabával (gitár, ének), aki előzőleg a Naposcsibe nevű formáció oszlopos tagja volt.

Kocsis Csabin kívül a Naplopóknak egy másik Csabája is volt, mégpedig Pál Csaba személyében (tangóharmonika, szintetizátor, ének).

Ő korábban alkalmilag bandázott, s például az egykori osztálytársa, Cipő révén a Republicnak is vokálozott. Emellett a Kossuth-egyetemi éveiben rock oratóriumhoz is írt dalszöveget.

1995, Rockinform Magazin. Fotó: Horváth Katalin

A két Csaba mellett két „V” betűs naplopó muzsikált: Váradi Ferenc (gitár, ének), aki a Krónikások nevű duóban is játszott, s az egyéb akciói révén azóta is szinte ország-világ ismeri. A banda negyedik tagja Vass Attila (kongák, szájharmonika, ének), aki azelőtt a Royal Court Blues Bandben erősítette a ritmusszekciót.

Az újságíró-zenekar teljes neve egyébként Naplopók Független Zenekar – utalva a lapjuk címére és akkori státuszára („független napilap”), meg persze kifejezték az egyik kedvenc időtöltésüket is. Az első fellépésüket a szeretett kollégájuk, Magyari Vilmos nyugdíjba vonulása alkalmából tartották, s ezen az esten a magyar slágerek mellett már Vili bácsi megzenésített versei közül is többet előadtak. Nagyobb fotókért kattints a képre!

A továbbiakban ez az irányzat lett a meghatározó, és a repertoárt nemcsak ismert költők versei gazdagították, hanem más kollégáké (például Vitéz Ferencé és Bényei Józsefé) és saját versek is.

A csapat néhány hetes volt, amikor meghívást kapott a Debrecen TV szilveszteri élőműsorába is, amelyben a Hajnali ének című Dinnyés/Hell-dal feldolgozását játszották el a fiúk.

A Naplopók muzsikált többek között Masits István festő-művész első önálló kiállításán, valamint a helyi civilszervezetek napján, az akkori In-Caféban, sőt Mikulás- és sajtónapi összeállításokat is adott a kicsiknek és a nagyoknak. A hivatalosan soha meg nem szűnt zenekar munkáját egyebek mellett az szakította meg, hogy Feri átigazolt az 1995-ben megalakult Hajdú–bihari Naphoz, és akkortól már nem volt annyira egyszerű a próbálás, mint amikor a közös helyiségben dolgozó kollégák csak lesétáltak a klubba. Érdemes felidézni azt is, hogy akkoriban Bakó Endre főszerkesztő és Porcsin Zsolt főszerkesztő-helyettes irányította a lapot.

Csoportkép Vili bá' búcsúbuliján. Fotó: Horváth Katalin

Rajtuk kívül olyan szakemberek alkották a szerkesztőséget, mint például Arany Lajos, Barna Attila, Csubák Zoltán, D. Karádi Katalin, Erdei Sándor, Hornyák András, Horváth Árpád, Kenyeres Ilona, Nagy Tünde, Pásztor Zoltán, Rákos Ildikó, valamint Szakács Tamás, Tóth Dénes és Vitéz Ferenc is – és még sokan mások, akiket azóta már szinte mind másfelé sodort a sors...

Feri és Attila 2002-ben egyébként ismét kollégák lettek. Mindketten ugyanis műsorvezető–szerkesztőként szerepet kaptak az év elején indult Friss Rádióban. Mint a fenti felvételen látható, a 25. évfordulós találkozón Kocsis Csabi előadott pár dalt.

A Hajdú-bihari Napló címlapján, 2019. június 12-én. Fotó: Matey István

Ő Berettyóújfaluban művelődésszervező, és járja az országot szólóban és a Körömvirág Együttes nevű triójával is. Feri szerkesztő-műsorvezető a Campus Rádióban, Attila a Napló szerkesztője, Pál Csaba pedig a debreceni polgármesteri hivatal sajtóreferense.

A fenti fotót 2019. június 10-én, a Campus Rádióban készítette a fiúkról Szabó Bálint. Ez pedig újra a hőskor:

A Naplopók logóját Szekeres Tibor készítette a Hajdú–bihari Napló 1994-es logója alapján, a fiúk arcképeit pedig Attila rajzolta számítógépen egérrel, ami akkor lett használatos

Az összeállítás archív fotóit az akkor még szintén HBN-es F. Szilágyi Imre, Horváth Katalin, Iklódy János és Karap Nelli készítette.

A videofelvételeket a DTV és Porcsin Zsolt rögzítette. Köszönet Nekik is!

DBKL

A reformáció relikviái

Debrecenben a Református egység napján (2019. 05. 18.) nagyon szép, ingyenes képeslapokat is be lehetett szerezni.

Ezek közül szemezgetve, az első reprodukción a Balassi Bálint által magyarra fordított, 1593-as kiadású imádságos könyv szerepel, amit 2006-ban kapott vissza a Sárospataki Református Kollégium Oroszországtól. Fotó: Rácsok András / Hernád Kiadó, Debrecen.

A második képeslapmásolaton a Sárospataki Református Múzeum látható Tulok Ferenc fotóján (1985-ös kiadás). A következő üdvözlőkártya pedig napjainkból mutatja a Sárospataki Református Kollégiumot. Fotó: dr. Katona Ferenc

A Református egység napjának ingyenes képeslapjai között található az alább megcsodálható, 1483-as, német nyelvű Bibiliát ábrázoló lap is. A könyvkincset szintén 2006-ban adták vissza az oroszok. Fotó: Rácsok András / Hernád Kiadó, Debrecen.

Az ajándékba kapott lapok közül végül íme egy gyönyörű kiadvány, amin az Utrechti Egyetem domborműve van. Ez a tábla tiszteleg a magyar református diákok előtt, s a jobb sarkát a mi Nagytemplomunk díszíti. Feliratának fordítása: ,,Krisztus vérében egyek vagyunk. Az utrechti alma maternek a háromszáz éves (1636–1936) sokféle jótéteményekért a nagyon hálás magyarországi fiai."

DBKL

(Az itt megosztott lapokat se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai.)

A nagyerdei ,,Hol nem volt" varázsfák

Debrecenben a ,,Hol nem volt" varázsligetet 2018 júliusában készítette Szatmári Zsófia és Szuszik Dóra a Nagyerdőben – érdemes felfedezni ezt a madárcsivitelős helyet!

Akkor is a Land Art alkotótábor tagjai díszítgették a környéket, s hozzájuk csatlakoztak a Dehusz Nkft. munkásai is, akik a macskaarcú, mosolygós macskaköveket készítették. Ezek sajnos már eltünedeztek, de a nyársra húzott, konyhai műanyag vájlingokból megvalósított varázsliget meglepően jó állapotban van. Fotók, videó: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Cserepes utcai agónia

Debrecenben az egykori fazekasság, cserépkészítés emlékét a Cserepes utca őrzi, mely a Mester és a Jókai utca között fekszik. A Libakert felőli szélén, a 23. szám alatt áll egy régi, viharvert ház, ami több okból is különleges. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házról Bihari Zoltán töltött fel archív fotókat a Facebook-oldalunkra. Köszönjük!

Bihari Zoltán és Balogh László szakértő olvasóink korábbi hozzászólásaiból is tudhatjuk, hogy anno itt forgatták a Légy jó mindhalálig című filmet, és ebben az épületben laktak ,,Doroghyék". A lenti képösszeállításban is látszik, hogy az öreg ház mögé már egy nagy társasházat emeltek. Tudható továbbá, hogy itt ér véget majd a belvárosi ,,tehermentesítő út" északi része...

A kis ház és környezete 2019 áprilisában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így tehát összességében az feltételezhető, hogy ezt az épületet is le fogják bontani. Másik olvasónk, Szilágyi Zoltán erről így vélekedett: ,,Ha én dönthetnék, akkor ezt a házat mint egy cívis város egyik jelképét tataroztatnám, hiszen a régi Debrecenből nem sok minden, szinte semmi sem maradt meg."

A Cserepes utca békés, falusias hangulata az új házak nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vértesi Ferenc a Facebook-posztunk hozzászólásai között azt is felidézte, hogy a környéken anno népi táncos lányok laktak, akiknek az édesapjuk tűzoltó volt. „Kunkli bácsi, a vízszerelő is itt lakott valamelyik házban, a szemközti oldalon pedig Bernáthék. A Jókai utca felé eső részen Gőz Icáék, édesapja kőműves volt.”

Talán Szilágyi Zoltánnak lesz igaza, és megmenekülhet ez a híres ház is, akárcsak az utca többi épülete

És végül Zámbóné Lakatos Mária egészen friss hozzászólása: „EBBEN A HÁZBAN ÉLTEM 6 ÉVES KOROMIG, 1960-IG!!! De örülök, hogy még megvan! Nem vagyok hívő, de imádkozni fogok azért, hogy le ne bontsák. Az 1960-as filmforgatásra nagyon jól emlékszem, életem meghatározó élménye volt. A fotón szereplő hintaló is az enyém és öcsémé volt (Sanyi! Sándor Lakatos, Sándor Lakatos). Nyüzsögtek a filmesek az egész utcában, a háztetőkön, kerítéseken rengeteg bámészkodó, síneken mozgó kamerákra, sok-sok színészre emlékszem, Psota Irén, TÖRŐCSIK MARI!!! Gyönyörű volt, fiatalon, fenékig érő hosszú szőke hajjal, kissé kényeskedve, affektálva, amiért korán elhozták a szállodából , és így ő meg fog fázni... Imádtam! És imádtam a főszereplőt, a Nyilas Misit játszó Tóth Lacit! Valósággal szerelmes voltam belé 5 évesen! Róla álmodtam, állandóan emlegettem. Még egy büdös nagy pofont is kaptam miatta, mert mi, az udvarban lakók ott bámészkodhattunk a forgatás alatt az udvaron, azzal a feltétellel, hogy csendben maradunk. És én képes voltam hangosan felkacagni, amikor a Nyilas Misit játszó Tóth Laci, a kapun belépve, kiejtette a csókát a zsebéből. Emiatt újra kellett forgatni a jelenetet, és apámat megszidták miattam” – elevenítette fel Mária. 

5 éves kori „szerelmem”, a Nyilas Misit játszó Tóth Laci. Kaptam tőle egy dedikált fotót, de az sajnos az elmúlt 60 év alatt vhová elkeveredett... – idézte fel Zámbóné Lakatos Mária ezzel a képpel

Értékes, kedves levelében Zámbóné Lakatos Mária egyúttal kifejtette: „Még arra emlékszem, hogy két idős Tóth család lakott az udvarban rajtunk kívül, a kövér Tóth nénire, és ellentétjére, a kis apró, sovány Tóth nénire emlékszem. És még arra, hogy 50 forintot kaptunk azért, amiért kipakoltak bennünket a lakásból. Úgyhogy a fotón felhalmozott holmi a miénk volt. Bocs, kicsit hosszú voltam, de elkapott a nosztalgia!”

2019 júliusában elkezdődött az utca bontása az útszélesítés miatt. A képen egy szomszédos épület romjai...

DBKL

2019 szeptembere: sorra tűnnek el az épületek a Jókai utca felőli részen is... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2019 szeptembere. Bekukucskálva egy levélnyíláson, ezt láttuk. Háttérben a Jókai utcai építkezések, amelyek helyén szintén régi szép házak álltak. Fotó: © Debreceni Képeslapok