Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: . Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: . Összes bejegyzés megjelenítése

2025. május 30., péntek

A debreceni „Stonehenge” park

Debrecen Szentlászlófalva nevű városrészét sok különlegesség gazdagítja, és teszi felejthetetlenné. Itt nézelődtünk 2025. május 29-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kút utcai Stonehenge. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az övezet északi határán, a Kétmalom utcai torkolatnál ha nem is ősidők óta, de évek óta egy mini „Stonehenge” is lapul. A fenti fotón ezt örökítettük meg, a következőn pedig az eredeti látható.

Az igazi Stonehenge. Fotó: Wikipédia

Az eredeti ősi hely az angliai Salisburytől 13 kilométerre található. Több tonnás faragott kőtömbök alkotják, és a körülötte lévő árok átmérője 110 méter. A miénk ennek csak a parányi töredéke, és csupán régi téglákból rakta ki a szellemes készítője. Persze, az se kizárt, hogy a kompozíció eredeti funkciója teljesen más volt, mint a brit misztikus hely miniatűr változatának megalkotása.

A Kút utcai Stonehenge. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ellenben a Kút utcai mini „Stonehenge”-nek további érdekessége is van. Ilyen az, hogy a közelében rejtőzik az a két zöld színű óriáshangya is, amik szakasztott másai a Piac utcai hangyaszázadnak – lásd az utolsó képen. Van tehát miért elbarangolni erre a környékre, jó felfedezést Mindenkinek!

Az óriáshangyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

2025. február 24., hétfő

A Lovagkirály újjászülető diósgyőri vára


A Debrecentől 113 kilométerre fekvő Miskolc egyik gyönyörű helye Diósgyőr. Ez a környék a várról is méltán híres, melynek napjainkban is zajlik a felújítása. Ezt a helyet örökítettük meg 2025. február 24-én a most megosztott felvételeinken. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A Diósgyőri vár honlapja szerint a vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus, a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.


A „Lovagkirály” Nagy Lajos (1325–1382) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négy saroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt. Napjainkban zenei fesztiváloknak és hagyományőrző programoknak is teret ad ez a hely.


Régi képeslapon. Fotó: Hámor Szabolcs

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 25., csütörtök

Elásva az erdőben: Debrecen jótevőinek 120 éves kőpadjai

A Sesztina Jenő által adományozott padok egyike a 2014-es betemetésük előtt.. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Parkerdő 2013–14-es átépítésének egyik érthetetlen tette, hogy betemették azokat a patinás kőpadokat, amik a sokak által titkos tónak nevezett területen álltak.


A fenti videót 2024. január 25-én készítettük az elásott Sesztina-padokról és a szomszédos titkos tóról.

A Sesztina Jenő által adományozott padok egyike 2024. január 25-én, elásva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A galéria a képre kattintva is megnyitható. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A területet a 10 évvel ezelőtti átépítésekor MTB-pályának kiáltották ki, és egy életveszélyes fatornyot is felállítottk az út mellett (mögötte a mára szintén eltávolított vakondszobor). A kőpadokat akkor górták le földdel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mohával benőtt, és a bevésések miatt érdekes és titokzatos ülőalkalmatosságok addig senkit nem zavartak, a légynek sem ártottak, és nagy élmény volt felfedezni, kipróbálni őket, olvasgatni a rajtuk megbújó „ősi hieroglifákat”. 

A vésetekkel tarkított ősi padok egyike a parkerdő 2013-as átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyul Imre helytörténeti dolgozatából is tudjuk, hogy a szép kőpadok Debrecen egyik jótevőinek, a cívisvárosért nagyon sokat tett Sesztina családnak a síremlékéhez tartoztak eredetileg, és 1905-től a Kossuth utcai temetőben álltak.

A nagyerdei titkos tó 2024. január 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő a családi hamvakat és a síremléket 1936-ban, a régi temető bezárása miatt szállíttatta át az 1932-ben megnyílt a Debreceni Köztemetőbe.

A Sesztina-síremlék egyik kőpadja az „MTB-pálya” mellett betemetve, 2014-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, miként kerültek a homokkő padok a Parkerdőbe! A múltidézés szerint a régi temető bezárásakor Sesztina Jenő a síremlék négy kőpadját a városnak adományozta, és azokat a családi nyaralójukkal, a Nagyerdei körúti Sesztina-villával szemközti erdőrészen helyezték el a kirándulók szolgálata érdekében. A padok a 2013–14-es átépítésig voltak láthatók és használhatók.


Fenti videónkban a betemetett padok és lelőhelyük, a Parkerdőben rejtőző titkos tó területe tekinthető meg, majd íme, ugyanott a 2023. október 12-i állapot:


Alább pedig döbbenetes fotó az egyik méltatlan sorsra juttatott kompozícióról:

Csikkek, eldobált szemetek a Sesztina-síremlék egyik elásott padjánál, 2023 júniusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A titkos tó mentén a többi Sesztina-pad helyzete se különb napjainkban. A legtöbb arra járó fittyet és egyebet hány rájuk, átgyalogolnak rajtuk, és otthagyják a szemeteiket a hajdani síremlékkellékeknél.

A Sesztina-síremlék padjait is rejtő titkos tó parkerdei elhelyezkedését bejelöltük a Google térképén

Egy szó, mint száz: ez az állapot tiszteletlenség a családdal szemben és a köz javára adományozott, immár csaknem 120 éves padjaikkal szemben is. De ha névtelen padokról lenne szó, akkor is szégyen lenne így bánni velük... Jobbítatni azonban még most se késő!

A padokat ki kell emelni, restaurálni kell és áthelyezni pl. a szemközti Sesztina-villába! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mennyi mindent rejt még a Parkerdőben megbújó titkos smaragd tó? Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ez is egy lesajnált darabja az egykori Sesztina-síremléknek a Parkerdőben, 2023 júniusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. január 6., szombat

Eltűntek a macskaarcú kövek és a Kisvakond az erdőből

A vakondszobor a 2014-es első őszén, a Titkos-tó mellett. Fotó© Debreceni Képeslapok

Debrecenben a nagyerdei parkerdőben új lények népesítették be a fák alját 2018 augusztusában. Ahogy a Békás-tó és környéke 2014-es átépítésekor, úgy akkor is többek között a Land Art Alkotótábor tagjai remekeltek a volt spriccelős ivőkút közelében. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Három vidám cica a 2018 augusztusi kihelyezésükkor. Fotó© Debreceni Képeslapok

Medgyessy sétány 3. szám alatti régi nyaralóvilla mögötti ösvényre egyúttal macskaköveket költöztettek a Dehusz munkatársai – mára azonban mind egy szálig eltűntek onnan a kis művek.

Csaknem tíz macskakő mosolygott a kirándulókra. Fotó© Debreceni Képeslapok

A dekorációk közt lapuló vidám pofikájú macskakövek hangulatos példái voltak annak az egyszerű, de nagyszerű alkotói ötletnek, hogy miért ne lehetne macska a macskakő. Talán ezt irigyelték meg, akik házimacskát csináltak belőlük maguknak. S eltűnt az a vakond is, ami az elásott Sesztina-padoknál volt. A 2014-ben felállított nagy figura már két évvel később szétrepedt, emiatt végül elvitték a dombjáról, s azóta se találkozhatunk vele a titkos smaragd-tónál járva – ahogy a régi ivókúttal se.

A Titkos-tó melletti vakondszobor az első őszén, 2014-ben. Fotó© Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A rövid életű, szétrepedt vakondszobor a leszerelésekor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2023. október 30., hétfő

Ilyen most a Petőfi tér, ahol a Royal Hotel pompázott... A képre kattintva látható, milyen volt ez a szép szálloda!


Debrecenben a nemrég átépített Petőfi tér északi szélén immár egy nagy kőtányér és egy rozsdás vassal keretezett csupasz betonfal áll. Ezt a helyet örökítettük meg a 2023. október 30-i ottjártunkkor, miként az látható is az első felvételünkön. De mi lehetett itt korábban? Méltó hozzá ez a mostani látvány? Nos, ezen a területen előzőleg mindig szép virágágyásokban gyönyörködhettünk, korábban pedig ugyanitt, az akkori régi Deák Ferenc utcánál a Royal Szálló tündökölt 1907-től az 1944-es bombázásokig. Ebben a szép hotelben villanyvilágítás, fürdő és központi gőzfűtés is volt. Alapjait ma is rejti a föld – ahogy az feltárult egy építkezésen. Íme egy korabeli képeslap a díszes épületről (aztán még a cikk végén is egy):


Az pedig, hogy a lebontott szökőkút helyére mit építettek, erre a cikkünkre látogatva ismerhető meg. Jöjjön még egy friss kép arról, hogy milyen lett a hamarosan átadandó medence és büfépavilon.

A Petőfi tér 2023. október 30-án. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Royal Szálloda egy 1910-es vidám szilveszteri képeslapon

2019. május 16., csütörtök

A nagyerdei ,,Hol nem volt" varázsfák

Debrecenben a ,,Hol nem volt" varázsligetet 2018 júliusában készítette Szatmári Zsófia és Szuszik Dóra a Nagyerdőben – érdemes felfedezni ezt a madárcsivitelős helyet!


Akkor is a Land Art alkotótábor tagjai díszítgették a környéket, s hozzájuk csatlakoztak a Dehusz Nkft. munkásai is, akik a macskaarcú, mosolygós macskaköveket készítették. Ezek sajnos már eltünedeztek, de a nyársra húzott, konyhai műanyag vájlingokból megvalósított varázsliget meglepően jó állapotban van. Fotók, videó: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2018. augusztus 6., hétfő

Mosolygó macskakövek a Békás-tónál


Debrecenben a nagyerdei Medgyessy sétánynál új lények népesítették be a fák alját. Ahogy a környék 2014-es átépítésekor, úgy ezúttal is a Land Art Alkotótábor tagjai remekeltek. A most bemutatott macskaköveket a Dehusz Nkft. munkatársai készítették. Fotók© Debreceni Képeslapok


A sok dekoráció között felfedezhető, vidám pofikájú macskakövek hangulatos példái annak az egyszerű, de nagyszerű alkotói ötletnek, hogy miért ne lehetne macska a macskakő... És tényleg! (Az alsó videón: Szatmári Zsófia és Szuszik Dóra műve, a Hol nem volt.) Fotók: © Debreceni Képeslapok

Egy egész macskakőcsalád költözött a fák alá. Fotók© Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!