Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vendéglátás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vendéglátás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 17., kedd

Az első gyorsétterem Debrecenben

Debrecen első nemzetközi gyorsétterme 1991. október 8-án nyílt meg a nagyközönség számára a Hungária-palotában, az egykori Hungária Étterem helyiségében, ami a Piac utca és az Arany János utca sarkán található 1889 óta.

A gyorsétterem az átadáskor. Fotó: Iklódy János

Az átadásról beszámoló Napló-cikkben ez olvasható: a tervezéstől a megvalósításig tíz hónap telt el, hogy Debrecen egyik legpatinásabb vendéglőjéből kialakítsák az ötödik magyarországi éttermet. A régi Hungária helyén mintegy 100 millió forintos beruházás révén alakították ki az európai színvonalú gyorséttermet. A világ 53 országában csaknem 14 ezer üzletet működtető cég legújabb egységének terveit a Diplomáciai Testületeket Ellátó Vállalat mérnökei készítették, a kivitelezési munkálatokat a HÁÉV végezte. Cserháti Gabriellától, az étterem fiatal vezetőjétől megtudták: a debreceni üzletben 80 alkalmazott dolgozott, akiket az amerikai normáknak megfelelően ő maga választott ki a rengeteg jelentkező közül. A cégnek azóta immár több étterme is üzemel Debrecenben, az első éttermet pedig a közelmúltban költöztették el a Hungária-palotából a MÁV-székházba.

A gyorséttermes időkben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A csodálatos Hungária-palota 1915-ben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1991-es nyitás előtti egyik sajtóhirdetés

2026. január 21., szerda

Hazánk első női presszója Debrecenben: az Éva


Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.


Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 


Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 10., szerda

Otthonos kis zug a Csapó utcán: a Turmix Bár


Debrecen kevés ma is tevékenykedő régi vendéglőinek egyike a Csapó utca elején található Dollárházban működik. Ez a nevezetes presszó nem más, mint az 1971. december 10-én átadott Turmix Bár. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. I. 29-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már másabb profilú helyet újságírók is előszeretettel látogatták a közeli szerkesztőségből.

A mai cégtábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti kínálatát pedig az alábbi cikk sorolja fel. Végül az akkori árak is feleleveníthetők. Jó étvágyat és időutazást Mindenkinek! 


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. (Helytörténeti Fotótár)

2025. január 31., péntek

Gyönyörű lett az immár kívül is felújított Régi Vigadó

A debreceni Nagyerdő legpatinásabb vendéglője a Régi Vigadó. Korábban 2024 novemberében mutattuk be a hely ünnepi díszkivilágítását, és az akkor közölt kép alapján jeleztük, hogy zajlik a fogadó külső homlokzatfelújítása. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Megszépülve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig 2025. január 30-án jártunk itt ismét, és örömmel tudatjuk, hogy immár megtörtént a renoválás, lekerültek a ponyvák és az állványok. Friss képeinken egyértelmű az eredmény: nagyon szép lett a 2026-ban már 200 esztendős épület!  

A sétány felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal íme ismét egy nyári képünk a Régi Vigadó belső teréről.

Nagyterem, 2024. X. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A legutóbbi kirándulásunkon lencsevégre kaptuk a közeli Leveles Csárdát is. Sajtóhírek szerint ugyanis új üzemeltetője van, ennek is zajlik a rendbetétele, és hamarosan ezt a fogadót is megnyitják!

Leveles Csárda, 2025. I. 30. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. január 21., kedd

Ma 55 éve nyílt meg hazánk első női presszója, az Éva


Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.


Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 5., szerda

Csodás Hortobágyunk a Tőletek kapott fotókon

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Bozsik Gábor.

A Debrecen egykori jószágtartó birtokán, Hortobágyon található nagycsárda 325. születésnapja alkalmából közzétett összeállításunk Facebook-megosztásához sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Ezek közül szemezgetve, elsőként a Kilenclyukú híd fotóját osztjuk meg Bozsik Gábor felvételének köszönhetően. A következő régiképeslap-másolatot Nagy Zoltántól kaptuk.

Nagy Zoltántól kapott régi képeslap

A Kilenclyukú híd Kovács Zsoltot is megragadta. Íme, az ő felvétele róla, egy másik szögből:

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Kovács Zsolt

Térjünk be a híres csárdába is! A fogadó teraszáról és az ott elfogyasztott „Hortobágyi Csárda” tálról Balyi Barbara mellékelt felvételeket a hozzászólásához.

A csárda teraszán. Fotó: © Balyi Barbara

„Hortobágyi Csárda” tál. Fotó: © Balyi Barbara

A Hortobágyi Csárda belső tereinek tradicionális díszítéseiről, a gyönyörű kályháról és a jó társaságokról ifj. Mürkl Zoli, valamint Farkasné Erdei Magdolna is csatolt képet.

A fogadó belülről. Fotó: © Ifj. Mürkl Zoli

Both Balázs felvétele révén a fali dekorációkban is gyönyörködhetünk a szemeskályha képe után. Köszönjük szépen Mindenkinek a fotókat!

Barátnők a cserépkályha körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Dekorációk és boltívek. Fotó: © Both Balázs


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az asztal körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

2024. április 27., szombat

A lebontott Nagyerdei Kemping, és ami a helyén van


Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A kempinget 2003-ban zárták be. Azt mi tesszük hozzá, hogy azután még az egyik meghagyott faházban szórakozóhely működött.

A  III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői a Nagyerdei Kempingben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás, 1973

Szilágyi Gábor tanulmánya szerint a területet minden oldalról a Magyar Állam tulajdonában és a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő üzemtervezett erdők határolják.

Nyaralók a Nagyerdei Kemping kis medencéjében. Fotó: HBN, 1970

A nagyerdei sátortáboron kívül a Kerekestelepi Strandnál, valamint később a Vekeri-tó mellett is nyíltak kempingek. Ez utóbbi két létesítmény ma is működik.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt.

A hajdani kempingterületen sátort verő fiatalok a 2015-ös Campus Fesztiválon. Fotó© Debreceni Képeslapok

A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkezett bulizóknak. Az alábbi felvételen pedig a kapujánál máskor feltáruló látványra csodálkozhatunk rá. Fotó© Debreceni Képeslapok


Utolsó felvételünkön ismét a dicső múltba révedünk, előtte azonban még e bónuszképünkön a fentebb említett Vekeri-tavi kempinget mutatjuk meg egy 1986-os képeslapról. Fotó: Csobaji Előd


Életkép 1970-ben, a Nagyerdei Kempingben, egy várostérképes, német nyelvű Debrecen-prospektusban.
(70872-PANORÁMA)


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló 1972. július 13-i összeállítása a Nagyerdei Kempingről. Fotók: Iklódy János

2024. február 15., csütörtök

Az egri Szépasszony-völgy gyönyörű borozói és pincéi

1947-es székelykapu az egri Szépasszony-völgy egyik különleges portáján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecentől 142 kilométerre található Eger többek között a méltán híres nedüi miatt kedvelt a kirándulók és persze a helyiek körében. 2024. február 13-án a Szépasszony-völgybe látogattunk, ahol nemcsak itókákat lehet kóstolgatni, hanem az épületekben és a pincékben is gyönyörködhetünk.
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1777-es dátum a szép borospince homlokzatán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kirándulók már a belvárosból odavezető úton is szebbnél szebb építményeket csodálhatnak meg

Fogadó a Szépasszony-völgy tövében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szépasszony-völgy emblematikus szobrai közül kettőt Debreczeni Zsóka és Pelc Zoltán készített, ezek a Szépasszony (lásd a cikk végén) és a Hordón ülő Bacchus. Leányt ábrázol Kolodko Mihály alkotása is, ami egy díszkúton áll.

Vidám festmény egy pincén, jobbról pedig a völgy szélén álló „Szőlőt taposó lány” szobor és díszkút. (Kolodko Mihály, 2013).
Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024. február 13-i ottjártunkkor – lévén mégiscsak tél – még nem hömpölygött tömeg a völgyben, ellenben a napsütés és a hőmérséklet annyira kellemes volt, hogy igazán jólesett sétálgatni itt.

Présház és fogadó a völgy határában, az odavezető út mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szépasszony-völgy történetéről annyit mi is felelevenítünk a leírások alapján, hogy ez Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe, ahol mintegy 200 pince található. A nevét az egyik legenda szerint azon gyönyörű nő után kapta, aki hajdanán itt árusított bort.

A völgy nagyobb vendéglátóhelyei közé tartozó egyik létesítmény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pincéket 1774-től kezdték kialakítani, s ehhez a püspök engedélye kellett. Egerben és a környékén többnyire riolittufába vájt pincék találhatók, ahol a bor állandó 10–15 fokos hőmérsékletben tárolható.

Pincészet portálja a völgyben, szintén 2024. február 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma a Szépasszony-völgy már teljesen más, mint évszázadokkal ezelőtt vagy akár 40 éve.

A völgy nevét viselő bisztro külső része a Szépasszny-völgyben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több nagy vendéglő és panzió épült itt, és a 2024. február 13-i látogatásunkkor is épp dolgoztak egy hatalmas szálláshelyen. Vannak eldugott kis pincék is, ugyanakkor az épületek díszítései is nagyon változatosak és vendégcsalogatóak. A tavasz beköszöntével a völgy is felébred, és folyamatos lesz a jövés-menés. Sőt, kinyit a szabadtéri színpad is, ahol sztárelőadók szórakoztatják a völgybarátokat.

A Szépasszony-völgy patakja 2024. február 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szépasszony-völgy névadójának szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:
A Kedves Lak retro kapufelirata a Szépasszony-völgyben. Fotó: © Debreceni Képeslapok