Debrecenben 1971 július végén állították fel az egyetemi telepen, a természettudományi kar új épülete felé vezető út mentén álló hatalmas tölgyfa lombjai alá Hatvani Istvánnak,a debreceni Kollégium egykori kiváló professzorának (1718—1786) életnagyságon felüli bronzszobrát, Varga Imre budapesti szobrászművész alkotását. Dr. Kádár Zoltán korabeli cikke (lásd múltidézésünk végén) rámutat: Varga Imrét a korábbi munkássága szinte „predesztinálta” arra, hogy ő készítse el ezt a szobrot. A művész úgy mutatja be a professzort, amint karosszékében ülve maga elé néz, mellette asztal, rajta könyv és gyertya, a szellemi és a mesterséges fény jelképei. A szobor beállítása szinte meghökkentően természetes, az Élet közvetlenségét árasztja, ezt a természetességet még a megfelelő környezet is nagymértékben fokozza. Varga Imre nem a fiatal tervekkel, újító gondolatokkal teli tudóst mutatja be, aki önemésztő lelkesedéssel akarja a korszerű tudomány eredményeit városában meghonosítani, nem: A művészünk az idős, élete végén járó professzort úgy mutatja be, mint aki sokat csalódott az emberekben, a kicsinyesség, a szűklátókörűség, a „babonák és a botorság” miatt. Azt a tudóst látjuk itt, aki fényt, tudást, haladást akart hozni Debrecenbe fiatalok és felnőttek számára egyaránt, s végül mégis tapasztalnia kellett, hogy a jó szándékait félremagyarázzák, s fényes alakját a babonák, boszorkányság sötétségébe burkolják. Ám a keserű, kiábrándult vonások figyelmeztetnek is: az új, nagy igazságok győzelme csak rögös utakon át, szenvedések árán valósulhat meg olyan társadalomban, ahol nem a közösségért való munka alapján ítélnek – fogalmaz. Nyitókép: Fortepan / Kriss Géza, 1980
 |
| A Prof. 2026. X. 25-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A 2026. október 25-i ottjártunkkor örömmel állapítottuk meg, hogy megszépült a szobor. Ez azért is időszerű, mert 240 éve hunyt el Hatvani István, a szobrát pedig 55 esztendővel ezelőtt állították fel itt.
 |
| Tisztán és fényesen. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
- A megcsonkított Sellő
- Szobrok, amik nem kellettek
- A felszabadulási emlékmű
- A lebontott Zsolnay-szökőkút
- A Hunyadi utcai Lenin-szobor
- A Csokonai-mozaik
- Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
- A Piac utcai hangyaszázad
- Kossuth Lajos főtéri szobra
- Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
- A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
- Az árnyas Ady park és a kis csobogó
- Rejtőzködő szépség
- Szobrok ülő nagyjainkról
- A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
- Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
- Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
- A Kassai úti szupermen
- Mini Debrecen-szobor a főtéren
- A Lehel utcai óratorony
- Kovács Margit színes kerámiái
- A Nagyállomás óriási képei
- A Tiszai halász című sgraffito
- A szociális otthon pusztuló faliképei
- A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése
- Ki táncol a Piac utcai saroktornyon?
- Zászlótartó angyal a Kossuth utcán
- A betegséget legyőző orvostudomány szobra
- A Blaháné utcai művészház kerámiái
- A legbizarrabb debreceni szobor
 |
| Kirándulókkal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
