Debreceni Képeslapok: 1981

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1981. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 31., hétfő

Az Újkerti Általános Művelődési Központ

Debrecenben 1981. augusztus 31-én adták át az Újkerti Általános Művelődési Központot. A 138 millió forint értékű beruházás építéséhez évekkel azelőtt kezdtek hozzá, s fokozatosan adták át az intézmény részlegeit: az általános iskolások már a harmadik tanévet kezdték. Ebből az alkalomból a HB Naplóban két héttel később az alábbi értékes beszámoló jelent meg:

„Az újkerti lakótelep felépítésében a tervezők és a kivitelezők szemmel láthatóan igyekeztek hasznosítani a korábban szerzett tapasztalatokat, így a megelőző építkezéseket kísérő sok kritikai észrevétel sem volt hiábavaló. Az új városrész 7500 lakásából 6900 már felépült, s 28 kivételével (ezekben most az építők öltözői, irodái vannak) a hátralevő 600-at is átadják idén. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a lakásokkal immár szinkronban készültek el a kommunális létesítmények is, olykor a lakások beköltözését is sikerült megelőzni, így lesz ez a legújabb, 120 személyes bölcsődével is, aminek az átadása várhatóan ugyancsak megelőzi az utolsó lakások átadását. Ami a kommunális beruházásokat illeti, az Újkert kétségkívül legimpozánsabb létesítménye az augusztus 31-én átadott Újkerti Általános Művelődési Központ, aminek 32 tantermes iskolájához (ide máris kétszer annyi gyerek jár, mint amennyire az épületet tervezték), könyvtárához, kollégiumához (ami 160 kisdiáknak ad otthont), óvodájához, konyhájához, étterméhez, úttörő-, ifjúsági és művelődési házához idén készült el a tornacsarnok és az uszoda. Az Újkerti Általános Művelődési Központ kerítésén belül 9 ezer négyzetméter lett beépítve, 22 ezer négyzetméter pedig a mozgást, a játékot, a levegőzést biztosító szabad terület. A tornacsarnok és uszoda 1500 négyzetméternyi alapterületen épült fel. A városi sportcsarnokkal azonos méretű tornacsarnok négy tornateremmé alakítható.”

A Napló-cikk első része

Érdekesség, hogy a II. emeleten kialakított úttörőmúzeumot már 1981. június 1-jén, az úttörőmozgalom 35. évfordulója alkalmából átadták. Napjainkban az ÚÁMK (ÚNOK) épületegyüttesében többek között középiskola, kollégium, könyvtár, uszoda, valamint közösségi ház működik. Ha meglenne még a gyűjtemény, akkor ma egy szuper retromúzeum sokakat érintő nosztalgikus része is lehetne. Sőt, itt nyílt meg később a Nagy Jenő Sportmúzeum is! Azzal is vajon mi van?

A Napló-cikk második része

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Az egykori úttörőmúzeum. Képforrás: Nagy László János

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 15., szombat

Mikor óratorony fénylett az újkerti piac és Lublin fölött

Debrecenben az Újkerti lakótelep egyik praktikus és jellegzetes dísze volt a hajdani Lublin Étterem és kispiac közötti óratorony, amit Váró Márton készített, és 1981. április 27-én helyezték üzembe.

Az 1981. június 5-i Naplóban, Losonczi Pál látogatásakor

A 16 méter magas, messziről is látható kompozíciót 2005. augusztus 15-én bontották el, akkor már évek óta nem működött. A nyitókép forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, és az átadás évében született. Íme, még egy klassz színes retro kép is a műalkotásról:

1981–2005. Fotó: Nemzeti Művelődési Intézet

A kompozíció eltávolításakor, 2005 augusztusában az alábbiak szerint nyilatkozott érdeklődésemre (akkor még a Debrecen Hetilap színeiben kérdezve) a városháza illetékese:

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben. Képforrás: Méliusz-könyvtár

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az óra makettje, amit a képet küldő Józsa Judit édesapja tervezett

2026. augusztus 2., vasárnap

Az újkerti fémforgó

Debrecen nagy lakótelepének, az Újkertinek egyik nevezetessége a Cívis utcai fémforgó.

A kompozíció virágágyással. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A különleges fémszobrot az a Cs. Uhrin Tibor készítette, aki a lakótelep házainak fali díszeit, valamint később, 2001-ben a Kossuth téri címermozaikot is megalkotta.

A művet 1981. augusztus 2-án adták át. Ma már kissé rozsdás, de még mozognak a kerekei, és a virágágyás is többnyire szép körülötte.

A felújított panelházzal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

2026. március 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. július 11., szombat

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Az 1950-es években

DBKL

2026. május 12., kedd

„Keresem Debrecent”

Debrecen eltűnő múltjáról és értékeiről nem csak napjainkban jelentek meg panaszok. Az 1981. május 12-i HB Naplóban például Leskó Árpádné tanár, idegenvezető sorai jelentek meg erről, Keresem Debrecent címmel a Kálvin tér rekonstrukciója kapcsán.

– Gyermekkoromtól nagy érdeklődéssel követtem városunk minden változását. Sajátomnak éreztem, s érzem Debrecent. Itt születtem, életem gondjait itt bírom le, válságaival itt küzdök meg, itt akarom és próbálom életem teljessé és értelmessé alakítani, „s remélem, testem is majd e földben süpped el”. A Debrecen útikönyv több helyen szerényen céloz arra, hogy a 600 éves város építészeti, tárgyi emlékei szűkösek. Ámde ez a szűkös emlékeztető világ is hová tűnik? Újul, fejlődik, növekszik városunk! De el kell-e ezért tüntetni a régi cívisházakat, a paraszt-barokk emlékeit? Egy-egy betonmonstrum oldalán rideg kőtábla állítja meg s dermeszti szoborrá a járókelőt: Itt született..., Itt élt,... Itt lakott, ... Itt alkotott, sivár táblán, szürke betűkkel még szürkébb környezetben nagy nevek, fényes lelkek. Nem tehetek róla, de nekem a krematórium oldalfalába helyezett urnák borítólapját asszociálják. Halált, kietlenséget, feledést és nem fennmaradást, halhatatlanságot, az alkotó és munkája jövőt formáló örök érvényű hatását. Miért ne lehetne következetesen folytatni a vénkerti Borsos-villában berendezett irodalmi múzeum jó ötletét?

– A város szíve, a Kossuth tér romantikus kis házai is a múlté, helyettük most még ütött-kopott deszkapalánk éktelenkedik, s meddig? (Talán korán rombolunk, késlekedve építkezünk!?) A Nagytemplom lenyűgöző hatását az újkeletű aluljáró modern üvegkalitkája zavarja. Összeszorul a szívem, s mintha karom-lábam vágták volna le, ha a Darabos utca élőmúlt csonka testét, féloldalas torzóját szemlélem. Hány emlékünk sorsa lett a pusztulás meggondolatlanság vagy inkább érzéketlenség okából? De még amink van, azt legalább próbáljuk megőrizni! Van a városnak műemlékvédő bizottsága. A tagjai bizonyára magukénak érzik és szeretik e várost. Gondolom, értően óvják, gondozzák értékeit, de talán – engedjék meg ezt a feltételezést – nem eléggé keményen és következetesen. Sok-sok kedves, hangulatos, „igazi” debreceni városnegyed (pl. a „színház átjáró”-t a Csizmadiaszínnel – vajon nem lehetett volna valamilyen módon a jelen pezsgésébe bekapcsolni?) vagy utcakép esett áldozatul az épülő új, a debreceniek szívének-szemének idegen, jellegtelen beton – Debrecennek.

Miért nem óvjuk, tápláljuk jobban a gyökereket? „Basahalmától és Péterfiáig / Ájer pezseg. Úgy hívják: Gondolat.”. – Nem hiszem, hogy a Gondolat, az ájer pezsgése múltunk eltörlését kívánná. Ady fájó szívvel keresné a Péter fia Jakab utca széles nyugalmát. Ha egy-egy városnéző csoport érkezik, keresem Debrecent, az igazit, a patinást, a történelemőrzőt. Úgy szeretném őket a Kollégium vagy a Nagytemplom ősi falai közül odavezetni, s mondani: Íme a város, amely szívébe zárt múlttal építi a jövőt – fogalmazott Leskó Árpádné tanár, idegenvezető. A teljes cikk itt olvasható:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 28., kedd

A nádudvari Csillag Csemege a Hámán Katón

Debrecenben a Füredi út és a Jerikó utca sarkán működik egy étterem, ami eredetileg a nádudvari Vörös Csillag Tsz. harmadik Csillag Csemege Áruházaként nyílt meg 1981. április 28-án.

Az üzlet az átadásakor. Fotók: HBN, 1981

Az akkor még Hámán Kató útja nevű sugárúton felépített üzlet a Hajdú-bihari Napló beszámolója szerint 1100 négyzetméter alapterületű volt, s csaknem 15 millió forintba került. A naponta forgó egymilliós árukészlettel elsősorban választékot kívántak bővíteni, hiszen a szomszédságában már régebben megnyílt a kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet boltja (ami 1986. február 23-ig működött), és ott található az újkerti ABC áruház is. Az üzlet 11-től 20 óráig fogadta a betérőket. A megnyitás előtti napon adták át a Lehel utcai óratornyot is.

A cikkekből megtudható az is, hogy a városi tanács támogatásával, a szövetkezet hozzájárulásával a tsz szakemberei készítették el a megjelenési formájában, belső berendezésében és kivitelezésében is igen szép, új létesítményt. Arra törekedtek, hogy munkájában, tartalmában is kiemelkedő legyen ez a bolt. Gazdag áruválasztékkal, bőséges kínálattal akartak hozzájárulni a város lakosságának ellátásához, s méltó partnerei lenni az egyéb kereskedelmi szerveknek. Az áruházba a friss sertéshúst és húskészítményeket mindennap Nádudvarról szállították a debreceni boltokba, de kapható volt baromfihús, konzervek, tejtermékek, italáruk, üdítők is. A frissen sült és főtt ételek helyben is fogyaszthatók voltak, s lehetett kávét és italféléket is vásárolni, kortyolgatni. Az üzletvezető az átadáskor Széchi Pálné volt.

Termékbemutató 1982 decemberében

DBKL

2025. június 1., vasárnap

A régi úttörőmúzeum az Újkerti lakótelepi ÚÁMK-ban

Debrecen leghíresebb múzeumain, például a Déri Múzeumon kívül egykor az Újkerti lakótelepen, az Újkerti Általános Művelődési Központban is megtekinthető volt egy speciális történeti gyűjtemény, az úttörőmúzeum.

A képek forrása: a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.

Gazda László (a mikrofonnál) az átadáson

Nagy László János „Úttörőmúzeum Debrecen” című füzete szerint a II. emeleten kialakított intézményt Gazda László, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága Agitációs, Propaganda- és Kulturális Osztályának vezetője adta át 1981. június 1-jén, az úttörőmozgalom 35. évfordulójára.

Úttörőlány az Ady őrs lobogójával

Érdekesség, hogy a múzeumnak helyet adó Újkerti Általános Művelődési Központ majd csak 1981. augusztus 31-én nyílt meg. A múzeumi és úttörőházi részt eleve betervezték a létesítményegyüttesbe, mely „sportkombinátot”, könyvtárat és diákotthont is magában foglalt.

A Petőfi őrs zászlója

A fent idézett füzet szerint a múzeum 1919-től mutatta be a mozgalmi életet a vitrinekben és a falakon elhelyezett relikviák és fotók segítségével. A látogatót a főkaputól feliratok és képek kalauzolták.

DISZKV jutalom csapatzászló

A múzeumban megismerhető volt a debreceni munkásotthon is, ami az egykori Margit-fürdőben működött. Kiemelt részt szenteltek annak is, hogy 1934. augusztus 7-től a helyi szakszervezetek nyolcvan munkásgyereket nyaraltattak és étkeztettek két héten át a Nagyerdőn.

Az ÚÁMK déli szárnya. Fotó: HÁÉV-archívum

Napjainkban az úttörőmúzeum épületegyüttesében többek között középiskola, kollégium, könyvtár, uszoda, valamint közösségi ház működik. Ha meglenne még a gyűjtemény, akkor ma egy szuper retromúzeum sokakat érintő nosztalgikus része is lehetne...

Egy úttörőtalálkozó emléklapja

Újkerti összeállításaink sok fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

2025. május 17., szombat

Ebédelés 1981-ben az Alföldi Nyomda üzemi étkezdéjében

Debrecen 1561 óta működő sokszorosító műhelye az Alföldi Nyomda, mely a Böszörményi úton tevékenykedik. A gyár Mikolás Tibor által tervezett épületeiben kapott helyet az üzemi konyha és önkiszolgáló étterem, melynek 1981-es remek pillanatképét a Fortepan tette közzé Székely Tamás adománya révén. Ezt a kifejező, hangulatos fotót osztjuk meg mi is, tudván tudva, hogy aki valaha is dolgozott ilyen nagy termelőhelyen, az sohase felejti el az ottani ízeket, élményeket, melyeket délelőtti műszak után (közben) vagy a délutáni műszak előtt szerezhetett a kedvezményes étkezések alatt. Sőt, a bemutatott felvétel nemcsak azért értékes, mert az ebédlő főfalát Józsa János nagy alkotása díszíti, hanem azért is, mert egy akkori szép estéken Bródy János, valamint a már Felkai Miklóssal felálló fantasztikus Color együttes is adott itt egy-egy szuper koncertet!

Fotó: Fp. / Székely Tamás, 1981

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 31., hétfő

2026. augusztus 15., szombat

2026. augusztus 2., vasárnap

2026. július 11., szombat

2026. május 12., kedd

2026. április 28., kedd

2025. június 1., vasárnap

2025. május 17., szombat