Amikor még fák és szigetek voltak a csónakázóban

Az eredeti csónakázó a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon.

Debrecenben a nagyerdei csónakázóban eredetileg szigetek voltak kialakítva az erdei jelleg megőrzése érdekében, hogy ne kelljen kivágni az azokban lévő tölgyeket és más növényeket. A mostani összeállításunkban erre az időszakra mutatunk szívbemarkoló példákat.

Az eredeti strand a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon

Hasonló megoldású volt a Nagyerdei Strand több medencéje is, végül azonban meg kellett szüntetni ezeket a kis rezervátumokat, bármennyire is szépek, hangulatosak és árnyat adóak voltak. A növények ugyanis nem bírták ezt a fajta vegyszeres-melegvizes életmódot. Erről itt írtunk.

Idilli hangulat. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A csónakkikötő. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A strandon a tölgyek helyén egy ideig fűzfák voltak, végül azok helyét is lecsempézték. A strand vizét is használó csónakázóban egy nagyobb és megemelt szigetet hagytak meg, illetve készítettek, és azt olyan szabadtéri büféként működtették, ahova kis hídon lehetett feljutni.

A büfésziget az 1960-as években

A büfészigeten asztalok, székek és napernyők is voltak, a híd alatt pedig át lehetett evezni. A Kedves Olvasóinktól kapott régi képeslapok tanúsága szerint nagy élmény lehetett ott frissülni.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Eleinte a szigetek nélkül is meglehetően vadregényes volt a víztorony felőli park, pláne, ha azt nézzük, hogy micsoda ingatag deszkapalló szolgálta a ki- és beszállást. A panorámaképen pedig az is szembetűnő, hogy a csónakázó és az állatkert között  két fasor is húzódott.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Ez az időszak 1969-ig, az Újvigadó és az új csónakház építéséig tartott. De még ezzel sem értek véget az eredetileg Sajó István által tervezett létesítmény megpróbáltatásai, hiszen aztán 2013-ban az egészet betemették, és egy úgynevezett vízi ködszínházat, mélygarázst és parkot építettek a helyükre. 

Papp Jenőnek köszönjük a fotómásolatot

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Az egyetemi templom
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A szabadtéri színpad
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• Az Újvigadó
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Kirándulók a szigetnél. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A torony nélküli Kohász. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Már épül a 2026-os Campus Fesztivál-város

Campus Fesztiváli hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a 2026-os Campus Fesztivál július 22. és 25. között zajlik a Nagyerdei Stadion környékén. Már zajlik az építkezés! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A stadion felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fesztiválterületet július 12-én vettük szemügyre. A ködszínház és a stadion közötti füves részen ekkor már három nagy építmény állt, vélhetően a fénytechnikai torony és VIP-lelátók. Közéjük kerül majd az egyik nagyszínpad, és az egészet körbekerítik.

A medence mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben már a stadion közvetlen közelében is zajlott a rakodás és építkezés. Az északi rendezvénytéren például bevetésre kész targoncák álltak a szabályosan lerakott kordon- és járólapelemek tömege előtt.

Rácsok és pavilonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több helyen sátrat és bódékat is felállítottak már. Vasárnap még régiségvásár helyszíne a környék, aztán minden bizonnyal nagyobb fokozatba kapcsolnak a fesztivál rendezői.

Az állatkertnél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. július 22. és 25. közötti Campus Fesztivál fellépői között mindenféle műfajban, 15 helyszínen helyi és hazai muzsikusok, előadók éppúgy megtalálhatók, mint ismert külföldiek. Az utóbbiak között van a Scooter, valamint Armin van Buuren is. A teljes kínálat idelátogatva ismerhető meg.

Katonás rendben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Motörhead első debreceni koncertje
• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje
• A Saxon és a Skorpió Debrecenben
• Amikor a cívisvárosban lépett fel az Osibisa
• A Color együttes
• Az SBB és a Piramis Debrecenben
• Elhunyt Felkai Miklós
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Korál első bulija a cívisvárosban
• Campus Fesztivál, 2017
• Az IPK
• A Kölcsey
• Karády Katalin
• Múltidéző est a debreceni rock történetéről
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive
• Buffalo Bill Debrecenben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 66 éve avatta fel Kádár János a vidámparkot

Kádár János a kisvonaton. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legrégebbi játszóeszköze a kisvonat. Az örökifjú csodamasina Szerencsről került ide, és Kádár János, hazánk akkori vezetője avatta fel – sőt, utazott is rajta a vasutas gyerekek társaságában.

Úttörővasutas a kisvonatnál. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A Nagyerdő 17 hektáros területén megbújó – eredetileg Ludas Matyi nevű – vidámpark az 1958-ban átadott állatkertet egészíti ki. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként megépített vurstli 1960. május 1-jén nyílt meg, benne a ma már 1,1 kilométer hosszúságú pályán közlekedő úttörővasúttal. Íme egy videónk róla, még egy korábbi festéssel:

A vidámparkot és az eredetileg kék mozdonyos úttörővasutat két héttel később, 1960. május 13-án avatta fel az ország és az MSZMP első embere, Kádár János, aki tehát az ünnepségen tett is egy tiszteletkört a kisvonattal.

A vidámparki szerelvény. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A 760 milliméter nyomtávú mozdony Nagy Sándor Tibor korábbi igazgató nyilatkozata szerint még 1952-ben készült, és Csepel-márkájú dízelmotor hajtja. Előzőleg a szerencsi állomás kötelékéhez tartozott a kocsikkal együtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A vidámparki úttörővasúton gyerekek teljesítettek szolgálatot. Az egyenruhás fiatalok az indításban, a fogadásban, a váltó- és jegykezelésben segédkeztek, és mindez egyúttal nevelő hatású, közösségkovácsoló és szórakoztató is volt.

A kocsik festése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek is számított, hiszen csak a legjobb tanulók lehettek úttörővasutasok. A kisvonat a rendszerváltás óta működik gyermekvasút néven.

Egy csodás relikvia. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez azért is fontos, mert hazánkban már csak a debreceni vidámpark működik.

A 2022-ben átfestett kisvonat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy Csónakázó-tó

Debrecen csónakázótava is ma már a múlté. A nagyerdei létesítmény elődje a Debreczeni Képes Kalendáriom szerint 1933-ban nyílt meg a nagyszerű építészünk, Sajó István terve alapján, mégpedig többek között azért, hogy elvezessék és hasznosítsák a strand vizét, valamint megszüntessék a strand és a stadion közötti portengert. Szintén az 1930-as évek elején született a szomszédos Nagyerdei Stadion, valamint fedett uszoda.

Az Újvigadó tervezője Mikolás Tibor. Forrás: Méliusz-fotótár

És persze a Békás-tó, továbbá a parkerdő, no meg az egyetemünk és a köztemető is, melyek létrehozásában Sajó István, illetve Borsos József is nagy szerepet töltött be. A 2013-ban betemetett csónakázó-tó nem mindig volt ám olyan „sivár betonteknő”, mint amilyennek egyesek leírják. Mint fent jeleztük, eredetileg Sajó István tervezte, aki a szomszédos (ugyancsak 2013-ban lebontott) stadiont is.

1970. május 9-én még azt írták, hogy lebontják a Régi Vigadót

Eredetileg kis Bauhaus csónakház tartozott hozzá, a mai állatkert felől nézett rá a Leveles Csárda, és például az 1960-as években még büfésziget és fahíd is szolgálta a vendégeket.

Légi fotó a Képzőművészeti Alap képeslapján

A nagyerdei Újvigadó 1970-ben épült meg Mikolás Tibor tervei szerint, amikor még özönlöttek az emberek a strandra, a sporteseményekre és a kultúrparkba (ahol a Li-2-es gép fénylett a dombon), valamint az akkori Lenin parkba.

A tó a működése végén, 2012-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Mögötte csak a fák, víztorony. Fotó: TKM t, 1991

A csigalépcsős, teraszos, emeletes bulizóhelyen, az Újvigadó ,,vendéglátó kombinátjában" koncerteket is tartottak, és nemcsak például Zoltán Erika lépett fel itt, hanem még Zorán és Cseh Tamás is. A nagyerdei stadion felőli hátsó traktusban kocsma működött, amit neveztek Redőnynek is.

Végül 1970. május 9-én nyitott a vigadó. Fotó: HBN

A búfelejtő az utolsó időszakban pedig mint Kikötő fogadta a szomjazókat (egy ideig folyamatos nyitva tartással).

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Hapák József / Balázs és Társa Bt.

A vigadó az utolsó előtti korszakában a Kiri-Giri Disco nevet viselte, ami nemcsak a partyjairól emlékezetes sokak számára, hanem a biliárdszalonjáról is.

A hátsó szórakozóhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1990-es évek közepén egy különleges dekoráció is volt az Újvigadó épületén, mégpedig egy sárga helikopternek a farokrésze, ami miatt olybá tűnt, mintha a gép belerepült volna a dizsibe.

Szieszta a teraszon, 1978. Fotó: IPK Váll.

A Csónakázó-tavon eleinte fából készült ladikokban lehetett ringatózni, majd megjelentek a fémből tákolt lélekvesztők és a vízibiciklik is.

Nyugalom és béke. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó üzemeltető jet-skivel és műanyag Volkswagenekkel is kísérletezett, a parton pedig a Bringó hintó nevű lábpedálos kiránduló közlekedési eszközöket lehetett bérelni tőle.

Bringó hintó és vattacukrosok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fantasztikus szórakozás volt itt az is, amikor telente megfagyott a medencében hagyott víz, és a jégen ingyen lehetett korcsolyázni, korongozni. Sokan emlékeznek azokra az alkalmakra is, amikor egy-egy győztes meccs után (meg máskor is) némelyek megmártóztak az itteni vízben.

Esti bulifények. Fotó: Csobaji Előd, 1977

Az utolsó években már nem fejlesztették a Csónakázó-tavat, hiszen tudott volt, hogy az önkormányzat mélygarázst akar építtetni a helyére. Ez meg is történt, és 2014 óta a parkoló és a „vízi ködszínház” van a megszüntetett csónakázó területén.

A csónakázó helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Úgy volt, hogy csónakázni a Békás-tavon lehet, de a 2014-es átépítés óta eddig ez nem történt meg. Sőt sajnos az utóbbi években – az alacsony vízállás miatt – a Vekeri-tó se használható ilyen célra. A debreceniek tehát például a hajdúszoboszlói strand taván tudnak hódolni ennek a kedvtelésüknek...

A befagyott csónakázó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bónuszkép: az Újvigadó megépítése (1970) előtt ilyen volt a létesítmény a kis csónakházzal és a fahidas büfészigettel:

1970 előtt. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A HBN 1970. május 9-i cikke

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Kilátás a Kohász Üdülőből anno és most
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A kis Békás-tó
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A strandmozi
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Az utolsó spriccelős ivókút
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• Az utolsó régi nyár a strandon
• Az egyetemi templom toronyórája
• A Jubileumi Játszótér
• Az Egyetem tér színes fényű szökőkútja
• A zeneművészeti főiskola
• A klinikamozi

A nagyerdei csónakázó utolsó igazi szép nyara

Debrecen kedvelt kirándulóhelye volt a 2013-as lebontásáig a nagyerdei csónakázó, ahol ilyenkor már nagy élet volt a családi és iskolai kirándulóknak és persze a romantikára vágyóknak köszönhetően. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Csónakázó-Újvigadó, 2012. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tó varázsát fokozta, hogy a ringatózás előtt/után az állatkert és a vidámpark, valamint természetesen a Nagyerdei Strand is útba ejthető volt. Vagy akár a szintén szomszédos Nagyerdei Stadionban zajló programmal is össze lehetett kötni a kiruccanást, és például az Újvigadóban is jót ehettek-ihattak, akik itt kapcsolódtak ki. Ha pedig ez se volt elég, akkor még irány a Békás-tó! Az utolsó igazi szezonban, 2012-ben még különleges formájú vízibiciklik és a Nagyerdő közeli tájain használható „bringóhintók” is szolgálták a látogatókat. Aztán mégis utolérte a végzet a csónakázót, s a stadionnal és az Újvigadóval együtt lebontották. Ma, 2014 nyara óta ködszínházas szökőkút és mélygarázs van itt.

Az utolsó szép év: 2012. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok régi képpel:

• Volt egyszer egy Ifipark
• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A nyilastelepi vasúti megálló
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Az eltűnt Cserepes utca
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Miklós utcai Kismozdony emléke

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 65 éve avatta fel Kádár János a vidámparkot

Kádár János a kisvonaton. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legrégebbi játszóeszköze a kisvonat. Az örökifjú csodamasina Szerencsről került ide, és Kádár János, hazánk akkori vezetője avatta fel – sőt, utazott is rajta a vasutas gyerekek társaságában.

Úttörővasutas a kisvonatnál. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A Nagyerdő 17 hektáros területén megbújó – eredetileg Ludas Matyi nevű – vidámpark az 1958-ban átadott állatkertet egészíti ki. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként megépített vurstli 1960. május 1-jén nyílt meg, benne a ma már 1,1 kilométer hosszúságú pályán közlekedő úttörővasúttal. Íme egy videónk róla, még egy korábbi festéssel:

A vidámparkot és az eredetileg kék mozdonyos úttörővasutat két héttel később, 1960. május 13-án avatta fel az ország és az MSZMP első embere, Kádár János, aki tehát az ünnepségen tett is egy tiszteletkört a kisvonattal.

A vidámparki szerelvény. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A 760 milliméter nyomtávú mozdony Nagy Sándor Tibor korábbi igazgató nyilatkozata szerint még 1952-ben készült, és Csepel-márkájú dízelmotor hajtja. Előzőleg a szerencsi állomás kötelékéhez tartozott a kocsikkal együtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A vidámparki úttörővasúton gyerekek teljesítettek szolgálatot. Az egyenruhás fiatalok az indításban, a fogadásban, a váltó- és jegykezelésben segédkeztek, és mindez egyúttal nevelő hatású, közösségkovácsoló és szórakoztató is volt.

A kocsik festése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek is számított, hiszen csak a legjobb tanulók lehettek úttörővasutasok. A kisvonat a rendszerváltás óta működik gyermekvasút néven.

Egy csodás relikvia. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez azért is fontos, mert hazánkban már csak a debreceni vidámpark működik. A 65. évforduló napján, 2025. május 13-án 17 órától dr. Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója lesz a Méliusz Helytöri Klub vendége. A Bem téri könyvtár II. emeleti termében megrendezett ingyenes programon a vidámpark születése, a legendás régi játékpark, valamint az állatkert és a fejlesztések is a beszélgetés témái között szerepelnek. Várnak Mindenkit szeretettel!

A 2022-ben átfestett kisvonat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!