Mirkovszky Géza festőművész debreceni freskói

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. Az építészként is tevékenykedő festőművész 1855. július 25-én jött világra Jászfényszarun. A debreceni alkotásai közül ma már csak a zenedei létezik.

Az ő alkotása a Kálvin téri Emlékkert 1894-es lenyűgöző ábrázolása is, amelyen havasan tündököl a díszpark. Egyes leírások szerint Mirkovszky Géza készítette az Aranybika előző palotájának freskóit, sőt a kereskedelmi akadémia faliképeit is ő festette.

Szűkszavú életrajzi leírásai szerint az angyalföldi őrültek házában hunyt el 1899. november 14-én, és arcképet sem tudunk megosztani róla. Munkásságáról és életéről Sz. Kürti Katalin alábbi cikkéből tudhatunk meg többet...

Mirkovszky Géza: Emlékkert (1894)

Kapcsolódó összeállításaink:

• Erdős Mihály, a Művész Úr
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Égerházi Imre
• Menyhárt József
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Szegedi Károly
• Munkácsy Mihály

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A „boldog emlékű Debrecen” 11 szép 100 éves képen

Debrecen XX. század eleji arcairól közölt gyönyörű régi képeslapokat a cívisváros neves gyűjtője, dr. Nagy Attila. Összeállításunkban ennek a „Boldog emlékű Debrecen” című albumnak a belvárosi jelenetei közül szemezgetünk. A felső fotómásolaton az első Alföldi-palota fehérlik, a következő képen pedig a kereskedelmi akadémia ma is meglévő főhomlokzatában gyönyörködhetünk.

Lássuk, milyen volt új korában a takarékpénztári palota! Az utána következő képeslapon már a másik tornyával szerepel, miután az első leégett. Aztán 1964-ben a második torony is odalett.

Alább a városházára, valamint a szekundabarlangra csodálkozhatunk á.

2024 májusában már 110 volt éves a főtéri Kossuth-szobor.

Aki kinézett az egykori Royal Hotel ablakából, szinte végigtekinthetett a békebeli Piac utcán.

A Kossuth utcán még a Dóczy leánynevelő intézet is létezett.

A Hatvan utca elejére szintén alig lehet már ráismerni.

Az egykori Deák Ferenc utcában pompázott a valamikori nagy zsinagóga.

A Szent Anna utca és a Varga utca sarkán pedig az ipari és kereskedelmi bank szintén leégett palotája tündökölt, aminek a földszintén Antalfy József könyvkereskedése működött. Az utolsó képeken ezeket mutatjuk be dr. Nagy Attilának köszönhetően.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

170 éve született Mirkovszky Géza festőművész, aki a zenedepalota koncerttermi freskóját is megalkotta

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. Az építészként is tevékenykedő festőművész 170 esztendeje, 1855. július 25-én jött világra Jászfényszarun.

Az ő alkotása a lenyűgöző Kálvin téri Emlékkert 1894-es ábrázolása is, amelyen havasan tündököl a díszpark. Egyes leírások szerint Mirkovszky Géza készítette az Aranybika előző palotájának freskóit, sőt a kereskedelmi akadémia faliképeit is ő festette. Szűkszavú életrajzi leírásai szerint az angyalföldi őrültek házában hunyt el 1899. november 14-én, és arcképet sem tudunk megosztani róla.

Mirkovszky Géza: Emlékkert (1894)

Kapcsolódó összeállításaink:

• Borsos József
• Sajó István
• Mikolás Tibor
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• A Sesztina
• Irinyi János
• A Művész Úr

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Vörös Hadsereg útja 1974-ben a Csillag Csemegénél

Debrecen 50 évvel ezelőtti belvárosára csodálkozhatunk rá annak az archív felvételnek a segítségével, amelyet a Fortepan tett közzé egy Kozák nevű adományozó jóvoltából. Az 1974-es virágkarneváli fotón a Vörös Hadsereg útja elejének páros oldala tárul fel a halálkanyar és a Csapó utca sarka között, s a képen a Nagytemplom akkori állapota, valamint Bengáli villamos is tanulmányozható, akárcsak a megyei könyvtár volt palotája. Ugye, milyen elgondolkodtató életkép? Már csak azért is, mert anno e városrészben is még zavartalanul folyhatott az 1970-es évek közlekedése, a szovjet zászlóról már nem is beszélve. A portálon van egy másik kép is erről a környékről, de már 1988-ból. Íme a Dőri András által küldött fotó, amely révén az is megállapítható, hogy mi változott itt az eltelt 14 év alatt...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Lovas szekerek, fasorok, óriási piac, korzózók – Debrecen belvárosa 1906 és 1912 között, nyolc hihetetlen fotón

A debreceni főutca 1906-ban

Debrecen 1906 és 1912 közti főutcájának és belvárosának lélegzetelállító felvételein ámuldozhatunk többek közt a Fortepan kollekciójában a Magyar Földrajzi Múzeum és a Library of Congress jóvoltából. Az első képen az is felfedezhető, hogy még nem épült meg az Alföldi-palota első változata, továbbá a püspöki palota se.

1908. Fotó: Fp / Library of Congress

Íme, a Kossuth utca látképe 1908-ból! Hátul a Verestemplom, balra a városháza, jobbra pedig a Táncos Kovács-ház, melynek helyére a takarékpénztári palota épült.

1908. Fotó: Magyar Földrajzi Múzeum

A páratlan gyűjteményben a kereskedelmi akadémia (később megyei könyvtár) palotájára is rácsodálkozhatunk. Mellette még nem épült meg a Szilágyi-ház.

1908. Fotó: Fp / Magyar Földrajzi Múzeum

Egészen különleges a Mihalovits-féle Arany Kígyó Patika muzeális felvétele is.

1908. Fotó: Fp / Magyar Földrajzi Múzeum

A főutca 1912-es látképe is beszédes. A horizont bal szélén az István Gőzmalom is látható (sajnos a püspöki palota viszont nem).

1912. Fotó: Fp / Magyar Földrajzi Múzeum

A kollekció révén a mai Józsa városrészünkbe is ellátogathatunk, mégpedig az akkor még önálló Hajdúszentgyörgyre. Ott egy korabeli családi idillnek lehetünk tanúi.

Család 1915-ben. Fotó: Fortepan

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

Így ragyog a debreceni belváros a tél végi alkonyatban

A Református Főgimnázium a debreceni Péterfia utcán, 2024. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben is egyre később sötétedik, közeleg a tavasz, bár nyilván még bármi megtörténhet. A 2024. január 26-i alkonyatban kihasználtuk a kellemes időjárást, megörökítendő a belvárosi hangulatot.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A debreceni Kistemplom 2024. január 26-án este a Széchenyi utca és a Podmaniczky-ház mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti felvételen a Kistemplom mellett a Széchenyi utca, valamint a Podmaniczky-ház tündököl, míg a következő képünkön az egykori kereskedelmi akadémiai, illetve megyei könyvtári palota látható.

A debreceni kereskedelmi akadémia, illetve megyei könyvtár egykori palotája 2024. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt elég egy kicsit balra tekinteni a főtéren, és máris feltárul előttünk a csodálatos Nagytemplom.

A református Nagytemplom a debreceni főtéren, 2024. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezeti helyen kívül a szintén református főgimnáziumi palotát is útba ejtettük.

A Református Főgimnázium a debreceni Péterfia utcán, 2024. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac utca és a Kálvin tér találkozását magunk mögött hagyva (lásd cikkünk végén) a Kossuth utcán egy utolsót exponáltunk, mivel addigra már szinte teljesen besötétedett. Tél végi sétánkat ezúttal a díszkivilágításban ragyogó Csokonai Színház felújított épületénél zártuk.

A Csokonai Színház a debreceni Kossuth utcán, 2024. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vendéglőterasz a debreceni Piac utca és Kálvin tér találkozásánál, 2024. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Valami nagyon nem stimmel ezen a 80 évvel ezelőtti debreceni képeslapon. Észreveszed, hogy mi a baj vele?

Debrecen fő jelképével, a Nagytemplommal és a belvárossal is megesik olykor az a csúfság, hogy fordítva, tükörállásban szerepel lapokon. A lenti üdvözlőkártyán látszólag minden rendben, és egy békés, bárányfelhős délelőttön készülhetett a II. világháború előtt.

Egy szokatlan elrendezésű városkép Debrecen belvárosáról. Kiadó: Barasits. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Igen ám, de akkor a Kossuth-szobor miért nem a Nagytemplom jobb oldalán található, hanem a túlvégénél, a Kereskedelmi Akadémia felől? És mit keres ott a püspöki palota is, ahelyett, hogy a Hatvan utca felől látnánk? A Hatvan utca helyén a Református Főgimnázium és az Uránia Mozi palotái magasodnak, viszont az ő eredeti felüket a Református Kollégium foglalja el. Mindennek a tetejébe a Nagytemplom se a Csapó utca felé fordul, hanem inkább a Széchenyi utca felé... Egy szó, mint száz, itt is valami fatális nyomdatechnikai hibának / vétségnek lett áldozata az amúgy remek felvétel, s ezáltal pedig a bolondját járatták a debreceniekkel és a városba látogatókkal is.

Ilyennek kellene lennie a fotónak helyes állásban. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Vagy mégsem, hiszen a lap forgalomba került, és a jámbor cívisek a mellékelt ábra szerint még fizettek is érte. Az efféle hibás képeslapokért manapság már vagyonokat is elkérnek, ahogy a bélyegek esetében se ritka az ilyesmi. Olyannyira, hogy hasonló kártyát hatezer forintért is szoktak árulni a börzéken. A Barasits „jóvoltából” kiadott kártyát 1945. október 16-án szövegezte meg egy bizonyos Sanyi, aki Tiszacsegére küldte sorait „Nagys. Vigh Margitka III. polg. Isk. tanuló” részére. Levelében a férfiú elnézést kért a kis hölgytől, amiért régen jelentkezett, és ezt azzal indokolta, hogy szokatlan volt neki a nagy város. Nos, nekünk is elég szokatlan a város látványa egy ilyen fotón...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A téli Debrecen színpompás festménye a fenyőkoszorús Aranybikánál – belvárosi séta karácsonyi emlékképekkel

Debrecenben a 2023-as belvárosi adventi forgatagban bóklászva az Aranybika előtt felállított adománygyűjtő házikónál egy nagy méretű, színgazdag festményt is megcsodálhattunk.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az adventi házikó mögött kiállított, nagy méretű festmény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezen a képen a Csapó utca sarkán kialakított fényjégcsap-szökőkút és a hófödte belváros fantáziaarcában is gyönyörködhet(t)ünk. A december 24-én délelőtt készített felvételeink között alább a kompozíció környezete is szemügyre vehető. 

Az adventi házikó mögött megcsodálható festmény és a környezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon szép (volt) az adventi házikóval szemközti pavilon dekorációja is. A következő fotón ezen a fenyókapun keresztül örökítettük meg az Aranybikát. Sajnos egy kellemetlen jelenséggel is szembesültünk: a Nagytemplom melletti, évek óta lakatlan kereskedelmi akadémiai palotának tárva-nyitva volt egy emeleti ablaka. Összeállításunk utolsó képén erre hívjuk fel a figyelmet. Ettől függetlenül természetesen boldog új évet és jó egészséget kívánunk Mindenkinek! 

Az Aranybika főhomlokzata, karácsonyi fenyőkoszorúba foglalva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kereskedelmi akadémiai (volt megyei könyvtári) palota ablaka 2023. december 24-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023 végi panoráma a debreceni belváros csodáival

A Piac utcai és főtéri adventi korzó látképe a műjégpályával 2023. december 21-én a Nagytemplomból. Fotó: © Bányai Sándor

Debrecen fő nevezetessége, a Nagytemplom kilátóiból készített fotókat, s bocsátotta rendelkezésünkre azokat Kedves Olvasónk, Bányai Sándor. A Debreceni Vonatozás című oldal szerkesztőjeként is tevékenykedő fotós 2023. december 21-én örökítette meg a cívisváros nevezetességeit a magasból. 

A debreceni református Nagytemplom belső tere. Fotó: © Bányai Sándor

Az első fotón a 2023-as adventi vásárra és a műjégpályára csodálkozhatunk rá. A fenti képen ugyanakkor az Úr asztalát, a szószéket és a Nagytemplom központi orgonáját láthatjuk, a következő felvételen pedig a Kistemplom, valamint az Aranybika tárul fel a különleges nézőpontból.

A Kistemplom és az Aranybika 2023. december 21-én. Fotó: © Bányai Sándor

Az alábbi felvételen íme, az egykori kereskedelmi akadémia díszes (habár egyre romosabb) épülete:

A kereskedelmi akadémia és a főtéri karácsonyfa látványa a Nagytemplomból. Fotók: © Bányai Sándor

A Református Főgimnázium palotája 2023. december 21-én. Fotó: © Bányai Sándor

A magasból jól ráláthatunk arra a 2021. június 24-én átadott falfestményre, ami a Kálvin téren van, s Werbőczy István 1565-ös Magyar Decretumának címlapját, Hoffhalter Rafael fametszetét örökítette meg. Ugyanis 1561-ben ennek a helynek a közelében kezdte meg a működését a debreceni nyomda.

A Bethlen-középiskola falát díszítő festmény. Fotó: © Bányai Sándor

A következő képen a Déri Múzeum neobarokk palotájában gyönyörködhetünk. Utána a Nagytemplom kis harangja és a Csokonai Színház romatikus épülete is felfedezhető a Szent Anna utcában pompázó Szent Anna Székesegyház tornyain kívül.

A Déri Múzeum így látszik a Nagytemplom tornyából. Fotó: © Bányai Sándor

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg.

A Csokonai Színház (balról) és a Szent Anna Székesegyház (jobbról). Fotó: © Bányai Sándor

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre! Köszönjük szépen!

A Nagytemplom egyik harangja. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagytemplom egyik tervének makettje a tetőtérben. Fotó: © Bányai Sándor