Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyíracsád. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyíracsád. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 7., kedd

Ismét méltatlan állapotban a száműzött Sellő

A debreceni főtéren 2001-ben csak példátlanul rövid ideig, pár napig lehetett az a Sellő szobor, amit még az átadásuk előtt leszereltetett a polgármesteri hivatal. Pázmándi Antal különös kompozícióját aztán évekig egy pincében tárolták, mígnem 2011-ben Nyíracsád átépített főterén állították ki. Azóta elégedetten nyugtázhattuk, hogy jó helyre került a halfarkú figura – egészen 2026 júliusáig, a 25. születésnapjáig. Ekkor ugyanis Oravecz Krisztián nevű Kedves Olvasónk jelezte, hogy a hableánynak letörték a virágos könyvét, valamint mindkét kezét is, amikkel a szép könyvet tartotta. A szívbemarkoló információhoz képet is mellékelt bizonyságként. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Torzóként és még épen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mi is útra keltünk, hogy ismét meglátogassuk a Sellőt, és meggyőződjünk az állapotát illetően leírtakról. Lesújtva tapasztaltuk 2026. július 6-án, hogy nem túlzott a hozzászólás: a senkinek nem ártó bájos szobornak valóban hiányoznak a karjai, amiatt pedig a díszes könyve is. A kerek, almás medencéjében meg úgy csörgedezik a kis szökőkút vize, mintha így lenne normális, és mintha a Sellő eleve torzóként született volna, mint például Debrecenben a Bem téri Magyar fájdalom szobra.

Mintha ez lenne a normális. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Na, erre viszont mi azt mondjuk: ilyen a világba' sincs! Ha megrongálták a szobrot, akkor amiatt kell elvinni onnan, ha pedig csak békésebb ok (?) miatt szükséges karbantartani, akkor amiatt kell zárt helyre vinni! Szobor így nem lehet emberi tekintetek előtt! Kiállítani csak akkor szabad újra, amikor ismét hiánytalan mindene, és a régi kedves lényével mosolyoghat az arra járókra! Amíg ez nem teljesül, addig ilyen állapotban közszemlén hagyni teljes mértékben méltatlan, modortalan és megalázó az ilyen viselkedés – a szoborral, a kedvelőivel, az alkotójával és minden más műalkotással szemben is!

Ez egyik szoborral sem eshet meg! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyomatékosan kérjük tehát, hogy szereljék le a Sellőt! Így, torzóként nem maradhat közterületen! Kizárólag akkor helyezzék vissza, amikor maradéktalanul, eredeti állapotában restaurálták!

A Sellő kezei és a könyv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. július 4., szombat

A debreceni Sellőszobor Andersen-mesébe illő története

Debrecen legrövidebb életű és egyik legvitatottabb megítélésű köztéri szobra a Sellő. A virágos könyvet tartó, mintás haltestű, félmeztelen, sipkás hableány csak pár napig lehetett a 2001. július 7-én átadott új sétálóövezet szökőkútjának partján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

A szobrot leszedették még az átadásuk előtt. Az eltávolítás okaként a polgármesteri hivatal akkor azt nyilatkozta, hogy a negatív kritikák vezettek ehhez. Pázmándi Antal művét nem zúzták be, ám évekig egy pincében állt – mígnem a Debrecenhez közeli Nyíracsád vezetőinek „eszükbe jutott”, és úgy döntöttek, hogy megszerzik a felújítandó főterükre.

A Sellő Nyíracsádon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez így is történt, s az illetékesek intézkedtek és fizettek. Ezek eredményeként 2011. augusztus 19. óta immár a település központjában kialakított kis medencés park a szobor otthona. A nyíracsádi teret ugyanaz a Kertai László tervezte, mint aki a Sellő eredeti helyét, a debreceni belvárosi korzót.

A Sellő hátulrólFotó: © Debreceni Képeslapok

A Sellő megítélése ma is megosztja a közvéleményt. Mi azt a gondolatot teszünk közzé, mely szerint elég lett volna a Hal közbe áttelepíteni, ha már mindenképpen el akarták vinni az Aranybika elől. És a történet sajnos ezzel nem ért véget: a 2026. július 6-i utunkon szörnyű dolog derült ki a Sellőről.

A Sellő közelről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Az elvitt hableány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. július 5., szerda

A Sellő

Debrecen legrövidebb életű és egyik legvitatottabb megítélésű köztéri szobra a Sellő volt. A hableányfigura csupán pár napig lehetett a 2001. július 7-én átadott, új sétálóövezet szökőkútjának partján: leszedették még az átadásuk előtt.

Értékes, ritka felvétel a Sellővel a debreceni Aranybika előtti szökőkútról, 2001-ből. Régi fotók: dr. Nagy Attila / Uropath

Az eltávolítás önmagában nem egyedi a cívisváros múltjában – gondoljunk csak a Tóth András által készített Szabadságszoborra, a Bem téri Országzászló alakjaira vagy Vigh Tamás művére, a Bőségre. Az előbbit végleg lebontották az Emlékkertből, míg a duci hölgyeket az akkori Művész Presszótól száműzték a Kohászüdülő elé.

A Nyíracsád főterére költöztetett Sellő. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

De sorolhatnánk azt a sok-sok alkotást is, amiket politikai okokból döntöttek le, vagy semmisítettek meg. Ilyen a Proletár, valamint a Lenin-szobor is. Ezek a művek azonban abban is különböznek a Sellőtől, hogy nekik több idő szabatott, mint Pázmándi Antal szökőkutas szobrának.

Nyíracsád főterének díszkapuja a városcímerrel. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Sellő eltávolításának okáról itt most csak annyit, hogy a polgármesteri hivatal nyilatkozata szerint a negatív kritikák miatt szedték le a Sellőt a medencéről.

A virágos könyv a Sellő kezében. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

A művet nem zúzták be, ám hosszú évekig tetszhalott volt, mint Hófehérke az üvegkoporsóban. Mígnem a Debrecenhez közeli Nyíracsád vezetőinek eszükbe jutott, és úgy döntöttek, megszerzik a felújítandó főterükre.

A Sellő hátulról – leginkább így látszik, hogy haltestű. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez így is történt, s az illetékesek intézkedtek és fizettek. Mindezek eredményeként 2011. augusztus 19. óta immár a település központjában kialakított kis medencés park a Sellő otthona.

A nyíracsádi medence halacskás-mozaikos motívumai. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Állítólag a sipka, a könyv és a „tetoválások” sem tetszettek a panaszosoknak a Sellőn.
Mai Fotók: © 
Debreceni Képeslapok

2019. március 26., kedd

A napfényes Nyíracsád

A Debrecenből száműzött Sellő szobor. Fotók© Debreceni Képeslapok

A Debrecentől 34,3 kilométerre lévő Nyíracsádra látogattunk egy minapi verőfényes koratavaszi délelőttön. Ismét felkerestük a Sellő szobrot is, ami a cívisváros belvárosi korzójának ezredfordulós kialakításakor csak néhány napig lehetett az Aranybika előtti szökőkútnál.


Pázmándi Antal alkotását egy pincébe rakták, és 10 évig ott árválkodott. Nyíracsád 2011-ben vette meg, és a főterét díszíti azóta is. A település központjában több szép templom is megtalálható, s akinek bőven van ideje, annak érdemes megcsodálnia a Zsuzsi vasút emlékművét, valamint a messze földön híres gúthi vadászházat is. Fotók© Debreceni Képeslapok

A Sellő szobor virágoskönyve 18 év alatt se fakult. Fotók© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Sellő (2001, Pázmándi Antal) és az Almát tartó lány (1964, Szabó Iván). Fotók© Debreceni Képeslapok