Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sétálóövezet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sétálóövezet. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 7., kedd

Ismét méltatlan állapotban a száműzött Sellő

A debreceni főtéren 2001-ben csak példátlanul rövid ideig, pár napig lehetett az a Sellő szobor, amit még az átadásuk előtt leszereltetett a polgármesteri hivatal. Pázmándi Antal különös kompozícióját aztán évekig egy pincében tárolták, mígnem 2011-ben Nyíracsád átépített főterén állították ki. Azóta elégedetten nyugtázhattuk, hogy jó helyre került a halfarkú figura – egészen 2026 júliusáig, a 25. születésnapjáig. Ekkor ugyanis Oravecz Krisztián nevű Kedves Olvasónk jelezte, hogy a hableánynak letörték a virágos könyvét, valamint mindkét kezét is, amikkel a szép könyvet tartotta. A szívbemarkoló információhoz képet is mellékelt bizonyságként. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Torzóként és még épen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mi is útra keltünk, hogy ismét meglátogassuk a Sellőt, és meggyőződjünk az állapotát illetően leírtakról. Lesújtva tapasztaltuk 2026. július 6-án, hogy nem túlzott a hozzászólás: a senkinek nem ártó bájos szobornak valóban hiányoznak a karjai, amiatt pedig a díszes könyve is. A kerek, almás medencéjében meg úgy csörgedezik a kis szökőkút vize, mintha így lenne normális, és mintha a Sellő eleve torzóként született volna, mint például Debrecenben a Bem téri Magyar fájdalom szobra.

Mintha ez lenne a normális. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Na, erre viszont mi azt mondjuk: ilyen a világba' sincs! Ha megrongálták a szobrot, akkor amiatt kell elvinni onnan, ha pedig csak békésebb ok (?) miatt szükséges karbantartani, akkor amiatt kell zárt helyre vinni! Szobor így nem lehet emberi tekintetek előtt! Kiállítani csak akkor szabad újra, amikor ismét hiánytalan mindene, és a régi kedves lényével mosolyoghat az arra járókra! Amíg ez nem teljesül, addig ilyen állapotban közszemlén hagyni teljes mértékben méltatlan, modortalan és megalázó az ilyen viselkedés – a szoborral, a kedvelőivel, az alkotójával és minden más műalkotással szemben is!

Ez egyik szoborral sem eshet meg! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyomatékosan kérjük tehát, hogy szereljék le a Sellőt! Így, torzóként nem maradhat közterületen! Kizárólag akkor helyezzék vissza, amikor maradéktalanul, eredeti állapotában restaurálták!

A Sellő kezei és a könyv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. február 20., péntek

A Dégenfeld (Tóthfalusi, Dósa nádor) tér képes története


Debrecenben a Dósa nádor tér neve Dégenfeld és Tóthfalusi tér is volt a korábbi időkben. Erről a belvárosi helyről az itteni szerkesztőséghez kötődő Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán található egy igen szép gyűjtemény, mely minden korszakból bemutat fantasztikus képeket.


Összeállításunkban a Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán megjelent páratlan összeállításból szemezgetünk, a galéria a képre kattintva is megnyitható. Először a régi időket elevenítjük fel a Dégenfeld téri vásárok, piacok muzeális felvételeivel.

Az egykori Büdös köz (ma Rózsa utca) a tér és a Piac utca között


A Wolff-palota természetesen gyakori szereplő a térről készült archív felvételeken.

Szabó Magda édesapjának, Szabó Eleknek a felvétele a térről

A Dégenfeld téri kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

Talyigás a Dégenfeld téren

A Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán közölt fotósorozat a Tóthfalusi téri időket is megidézi az 1950-es évektől a rendszerváltásig, ami óta már Dósa nádor tér a hely neve. A fotográfiák egyik legérdekesebb darabja a Goliath névre keresztelt bálna maradványainak itteni kiállítását örökítette meg.

A Csapó utca és a Tóthfalusi tér találkozása az 1950-es években

1962 márciusában a Tóthfalusi téren a preparált óriásbálna

Élet a Tóthfalusi téren, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal


A következő képen a leállított pallagi villamosok helyett rendszeresített buszok átadása idézhető fel.

A 6-os Aköv új járműveinek szemléje. Fotó: HBN, 1970


Autóvásár a Tóthfalusi téren, 1976. Fotó: Fortepan / Csőke József

A Tisza-palota hátsó részénél a rendszerváltás idején

Gépjárművek a 2019. február 20-án elkezdett átépítésig hajthattak be és parkolhattak utoljára a téren.

A Dósa nádor téri Wolff-palota a tér átépítése előtt

A Debreceni–Nagyváradi Értesítő egykori szerkesztőségi épülete

Ma már a Parasztbolt se működik. Az üzletet itt mutattuk be külső-belső képekkel.

A tér kultikus üzlete: a „Parasztbolt”

A sétálóövezetbe vont tér legújabb képei ezen a linken láthatók.

A Tisza-palota pincéjének feljárata

A tér és a környék átépítéséről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

A kiürített Köjál-épület


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fényjáték az átépített téren, a 2020-as átadás idején

2025. július 29., kedd

A Piac utcai szökőkút nyár esti ragyogása


Debrecen belvárosának egyik kedvelt látványossága a Piac utca és a Csapó utca sarkán pompázó szökőkút a Dégenfeld parkban. A 2001-ben átadott főtéri korzó részét alkotó csobogó esténként ugyanis megvilágítva ontja a vízsugarakat – ezt örökítettük meg a 2025. július 28-án készített felvételeinken, többek között az Aranybikával és az eső utáni sejtelmes égbolttal egyetemben. Érdemes arra sétálni napnyugta után! Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. július 7., hétfő

Ma 24 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 1., hétfő

Ilyen lett Debrecen új tere a Sas utcai mélygarázsnál


Debrecenben ismét gyarapodik a belvárosi sétálóövezet, ezúttal a Kossuth utca és a Dósa nádor tér közötti, Sas utcai szakaszt építették át az ottani mélygarázs kialakítása miatt. Ezt a helyet látogattuk meg a kerítésbontás után, a hivatalos átadás előtt, 2024. január 1-jén.
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Új járófelületek és gyep a térré szélesített Sas utcában, 2024. január 1-jén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Mackós kút középre került, és Szent István szobra felé néz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városházához tartozó Kis Orbán-ház mögötti parkot felszámolták, valamint kivágták a park és az utca fáit. Az eredetileg a parkban álló Mackós kutat a Sas utcai új tér közepére rakták vissza (mivel a parkot beszántották és lefüvezték). Mint a friss felvételeinken is látszik, a Medgyessy Ferenc által alkotott állatfigura immár a Szent István-szoborral van szemben.

A Mackós kút a fakivágás előtti Sas utcai parkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Arról, hogy mi épült volna a szomszédos modern lakóház helyére, itt írtunk. Érdekesség továbbá, hogy a Sas utcai Macis kútnak a Budapest II. kerületi Nagy Imre téren található egy ikertestvére. Ezt és sok más debreceni mű távoli hasonmásait ebben az összeállításunkban mutattuk be.
Jó felfedezést Mindenkinek!

Fa (?) jelenleg ládákban van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc kultikus szobra eredetileg a Kis Orbán-ház mögötti fák alatt volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszántott liget helyén gyep van, de korábban egy „inkubációs központ” itteni felhúzása volt tervben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Sas utcai mélygarázs egyetlen kapuja az egyirányú(!) Kossuth utca felől, 2024. január 1-jén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. október 16., hétfő

A „halálkanyar”

A legendás útelágazás 2000-ig működött. A debreceni Novo-Pár Kft. kiváló felvétele a városrészről

Debrecen belvárosának egyik emlékezetes része a Nagytemplom előtti terület. Itt kanyarodtak a 31-es autóbuszok is, amiken az utasoknak az éles irányváltás miatt ajánlatos volt erősebben kapaszkodniuk.

A Kossuth tér az egyre nagyobb forgalom ellenére is békés hely volt. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A cívisváros emblematikus épületénél a sétálóövezet ezredfordulós kialakításáig haladhattak gépjárművek, s azóta csak villamosok mennek rajta. A Piac utca (előzőleg Vörös Hadsereg útja) ezen a helyen elágazott, s a Péterfia és a Hatvan utca felé folytatódott, ugyanakkor csatlakozott a Fűvészkert utcához és a Hotel Aranybika előtti szervizúthoz is.

A gépjárművek szinte beleszaladtak a Nagytemplom kapujába. Fotó: Ars Una Studio

Retro múltidéző sorozatunkban a korabeli képeslapok segítségével ezúttal ezt a közlekedési csomópontot idézzük meg – amit sokan ma is halálkanyarnak neveznek. Az abban a kereszteződésben átrobogó 31-es autóbuszok (és társaik) ugyanis általában olyan sebességgel vették az irányt, hogy bennük az utasaik is dőltek-borultak emiatt.

2000-ig ilyen volt a belváros úthálózata. Fotó: Aerofotó Kft. / Printorg

A sétálóövezet első szakaszát 2001 nyarán adták át, s addig szinte a Nagytemplom kapujában zajlott (egyre zavaróbb mértékben) a forgalom. Maga a Kossuth tér egyébként viszonylag nyugodt volt.

A ,,halálkanyar" a Kálvin tér felől, 1971-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

A főteret ugyanis fák övezték, s ennek köszönhetően jól el lehetett ücsörögni a virágoskertek közötti padokon. Sőt, olykor a korzó előtti időkben is tartottak ott kulturális programokat.

Régi Ikarus busz és Bengáli villamos találkozása. Fotó: Ripely Imre / Képzőműv. Alap Kiadóv.

A halálkanyarban az 1980-as években egy aluljáró is épült a Nagytemplom és a Kálvin téri üzletház (a Hunyadiak korát idéző, klassz épületegyüttes) közé, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (Az alagútnak ma is megvan egy része, és üzletek működnek benne.) Aztán 2010-ben ismét változott a környék: átadták a püspöki palota felőli „Louvre-piramist”, és megnyílt az átépített Emlékkert is – immár lekövezve és körbekerítve. DBKL

A Kálvin tér átépítéséig dús növényzet pompázott az Emlékkertben. Fotó: Ars Una Studio

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2010 óta ilyen a Nagytemplom környéke. Fotó: Uropath

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

A halálkanyar szakaszát villamossínek is keresztezték. Fotó: Ars Una Studio