A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt

Debrecenben a korábbi Nagyerdei Strandot 2018 elején kezdték elbontani az új létesítmény építése érdekében. A munkák az 1971-es szezonrajtra átadott központi öltözőépületet sem kímélték.

A fenti cikk arról tudósított, hogy 1971. június 26-án már vizsgázott a strand új öltözőépülete. Figyelemreméltó a felette lévő képes hír is, amely szerint a Bethlen téren (azaz a mai Segner téren) átadták az új üzemanyagtöltő állomást.

A Napló 1971 júniusi cikke az épület elkészültéről

A Karátsony Edvin (Hajdúterv) által tervezett objektumnak a klinikák felől volt a főkapuja egy lépcsősorral, ahol már érződött a Nagyerdei Strand gyógyvizének illata és a fürdőzők csivitelése. Boldogság volt rálépni ezekre a lépcsőfokokra!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kétemeletes szolgáltatóházban jegypénztárak, hangosbemondó, talált tárgyak gyűjtőhelye, strandcikk- és bazárárubolt, valamint hotel és presszó is működött. A színes székeken bárki megpihenhetett.

Látkép az öltöző tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi archív felvételünkön az öltözőépület melletti térképes táblát mutatjuk be, ami a strand környékéről tájékoztatott akkor is, amikor már évtizedek óta nem létezett TSZ-üdülő, és a Kohászüdülőnek is más volt már a neve (közelebbről lásd a cikk végén).

A bontás előtt egy retro térképtáblával. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi öltözőépületnek mind a két emeletén kialakítottak férfi- és női öltözőket, s bizony nem volt ritka, hogy ki kellett tenni a „Megtelt!” táblát.

A klinika főépülete a tetőről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy régi szép képeslap az egykori épületről:

A volt strand főépülete. Fotó: Tulok Ferenc, 1979

Az öltözők vicces és felejthetetlen mozzanata volt, amikor fehér krétákkal jelszót kellett írni a szekrényekbe tett cipők talpára vagy a szekrényajtón lévő kis táblára.

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön szuper volt a régi öltözőépületben, hogy a fentieken kívül zuhanyzós tetőterasza, külső széles panorámalépcsői, valamint fodrászat-kozmetikai részlegei is voltak. Sőt, a második emeleten mozi is szórakoztatta a strandolókat – akik között az 1970-es és 80-as években még nagyon sok külföldi volt!

A második emeleten volt a mozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos ezt a sokak által szeretett létesítményt is hagyták tönkremenni, ahogyan például a csónakázót is. Emiatt végül az is várható volt, hogy lebontják, és egy teljesen más valami lesz a helyén.

Az öltözőépület víztorony felőli szélén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új strand 2020 nyarán nyílt meg. A fél évszázadot se megélt, lebontott öltözőépület helyén a mai fürdőhely recepciója és kiszolgáló létesítmények vannak.

A tető a bontás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A szabadtéri színpad
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Csobaji Előd, 1983

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi parkerdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így pihent a munkásosztály 1970-ben a Kohászüdülőben

Debrecen különleges formájú modern épülete a nagyerdei Kohászüdülő (más néven vasas üdülő), amit Schmidt Tibor tervezett. Előbb, 1963-tól az alacsony része épült, aztán 1968-ra a tornya is kész lett. Közel volt/van hozzá a csónakázó és Újvigadó, a strand, valamint a szabadtéri színpad, továbbá a vidámpark és az állatkert is. Ezúttal a korabeli Hajdú-bihari Naplóból idézünk, amelynek például az 1970 februári riportja szerint az üdülőben a lift már akkor is 5 másodperc alatt vitt fel a 10 (+1) emeletes, háromszögletű torony tetejére. A hét lábon álló épületből a kilátás ma is gyönyörű.

Tollasozás a parkban, 1970-ben. Fotó: HBN

A színes életképekkel illusztrált cikkből megtudható az is, hogy az ország legkülönbözőbb tájairól 260 vendéget fogadtak turnusonként, amelyek két hétig tartottak. Az étterem főszakácsa azt az alapelvüket is kifejtette, hogy egy üdülőben a jó közérzethez nélkülözhetetlen a jó étkezés. Az ételválaszték elég bő volt a hotelben, ebédre például kétfajta leves és négyfajta utóétel közül választhattak a vendégek.

Az üdülő éttermében. Fotó: HBN

A cikk szerint akkor a Kohászüdülő legkedveltebb étele az alföldi módra készített töltött káposzta volt, a levesek sztárja pedig a scsi. Ehhez burgonya, vegyes zöldség, marhahús, csemegeuborka, kapor, rántás és tejföl kell. De az olyan különlegességek sem hiányoztak az étrendből, mint a hamburgi tokány vagy a jércemell csőbe sütve. (A hotel ma is működik, csak más névvel és tulajdonossal.)

A Kohászüdülő fürdője. Fotó: HBN

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kohászüdülő egyik hallja. Fotó: HBN

Kistestvérünk, szép Szoboszló

Az 1970-es években ilyen volt a város látképe és a fürdőhelyei. Fotók: Csobaji Előd, Megyei Tanács / IPK Váll.

Debrecen nemhivatalos testvérvárosa a kies Hajdúszoboszló. Nyaranta, amikor még nem utazhattunk bármikor külföldre, akkor aki nem a Nagyerdőben és nem is a Balatonon strandolt, az nagy valószínűséggel a szoboszlói fürdőben lubickolt.

Bélyeg és montázs-képeslapok a régmúltból. Fotók: Magyar Posta, Képzőműv. Alap

A cívisvárostól 20 kilométerre fekvő Szoboszló neve a szláv Sobieslaw személynevet takarja, mivel a települést szlávok alapították. A falu igazi felvirágzása 1925. október 26-án kezdődött, amikor Pávai Vajna Ferenc kutatófúrásai során a földgázzal együtt 73 fokos hévíz is a magasba tört. Miután felfigyeltek a kiváló összetételű víz jótékony hatásaira, az első fövenyfürdőt is megnyitották, mégpedig 1927. július 26-án.

A buszállomás és a strand a női napozóval. Fotók: Horváth Zoltán, Megyei Tanács / IPK Váll.

A létesítménynek már az első öt hét alatt is 28 ezer látogatója volt. Aztán maga a gyógyfürdő 40 holdnyi erdős-ligetes parkban kapott helyet, s ezt 1974-ben 26 holddal bővítették. A Hajdú–Bihar című, 1978-as album szerint ezt követően alakították ki a csónakázót és a sportpályákat is. A korszerűsítések és a fejlesztések azóta is töretlenek, s az immár Hungarospa nevű birodalom szinte külön várost alkot a városban.

Ízelítő a város mai arcaiból: a Bocskai-szobor, a református templom, a vasútállomás
és a görögkatolikus templom. Fotók: Debreceni Képeslapok

Hajdúszoboszlónak a ,,retro időkben" is híresek voltak a vendéglátóhelyei. Ilyenek például a Béke és a Délibáb nevű üdülők, valamint az Aqua Presszó, a Magyaros Étterem és persze a Gambrinus is. A fürdővárosban ma is nagy kultusza van Pávai mellett Bocskai Istvánnak, Gönczy Pálnak és Hőgyes Endrének is.

Szoboszlóban az is jó, hogy itt mindig hosszabb a strandszezon, mint Debrecenben. Fotó: Csobaji Előd, 1973

Érdekes itt az is, hogy milyen sokan tekernek olyan biciklin, amire tartórácsokat szereltek. Azokon furikázzák ugyanis azokat a ballonokat, amikben a vasútállomás melletti hőforrásból vett gyógyvizet szállítják haza.

A gyönyörű belváros 2019. április 18-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

(A megye turisztikai ,,arany háromszögének" harmadik tagjáról, a Hortobágyról idekattintva tekinthető meg a múltidéző összeállításunk.)

A régi strand, a kertészet és az óvodája a '60-as, '70-es években.
Fotók, kiadó: Megyei Tanács, Képzőműv. Alap

DBKL

(Az itt megosztott felvételeket se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei.)