Hazai strandmustra (8.): a kiskunmajsai Jonathermál

A Debrecentől 235 kilométerre található Kiskunmajsára látogattunk július közepén, ahol a Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő is kikapcsolódást kínál a vendégeknek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tetszetős homlokzaton kívül, szintén a főkapunál egy „MZ-szobron” is megakadhat a tekintetünk:

A fürdő medencéi közt a család minden tagja találhat kedvére valót; meleg vizű „üldögélős”, élmény-, hullám-, gyerekmedence várja a strandolókat.

Az élménymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az élménymedence egy másik szögből:

Ugyanakkor van csúszdapark és egy fedett épületben úszómedence, továbbá utóbbi helyen meleg vízben is lazulhatunk rossz idő esetén.

A gyermekmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fedett rész ilyen kívülről:

A strandhoz hatalmas zöldterület is tartozik, ennek köszönhetően akármilyen sokan is érkeznek, egész biztosan mindenki le tudja teríteni kényelmesen a törölközőjét az ápolt gyepre.

Sakkjáték a parkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az már csak újabb bónusz, hogy gondozott sportpályákkal is szolgál a létesítmény.

Van ám természetesen remek játszótér is!

Ha megéhezünk, rengeteg vendéglátóhely kínálatából válogathatunk, ha pedig fürdőruhára, strandkellékre van szükségünk, azt is beszerezhetjük a „butiksoron”.

A fürdőkomplexumhoz kemping is tartozik, ami szintén takaros és nagy befogadó képességű. A Jonathermál a várostól, Kiskunmajsától néhány kilométerre található, az út túloldalán pedig egy kis üdülőfalu épült ki, csinos házakkal, rendezett utcákkal.

Vendégház az üdülőfaluban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közelben lévő Lópofa Csárda szintén a fürdőé, itt hangulatos környezetben hatalmas adag, nagyon finom ételekkel várják az éhes vendégeket.

Ugyanakkor a fürdő bejáratánál régimódi, szép ivókútból vehetünk vizet, továbbá az ott elhelyezett telefonfülkébe lépve, a kagylóban Örkény István valamelyik egyperces novellája hallgatható meg.

A díszcsap és az Örkény-telefon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett egy trópusi hangulatú bár is van a strandfürdő területén. Kiskunmajsa további nevezetességei pedig ebben az összeállításban ismerhetők meg.

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• A hajdani Margit-fürdő 
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• A Keleti-főcsatorna
• A balmazújvárosi Kamilla Gyógyfürdő
• Szent Margit nyomában
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Túra a tiszacsegei kompnál és csárdánál
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 
• A Kincses-tó

A hullámmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az élménymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így pihent a munkásosztály 1970-ben a Kohászüdülőben

Debrecen különleges formájú modern épülete a nagyerdei Kohászüdülő (más néven vasas üdülő), amit Schmidt Tibor tervezett. Előbb, 1963-tól az alacsony része épült, aztán 1968-ra a tornya is kész lett. Közel volt/van hozzá a csónakázó és Újvigadó, a strand, valamint a szabadtéri színpad, továbbá a vidámpark és az állatkert is. Ezúttal a korabeli Hajdú-bihari Naplóból idézünk, amelynek például az 1970 februári riportja szerint az üdülőben a lift már akkor is 5 másodperc alatt vitt fel a 10 (+1) emeletes, háromszögletű torony tetejére. A hét lábon álló épületből a kilátás ma is gyönyörű.

Tollasozás a parkban, 1970-ben. Fotó: HBN

A színes életképekkel illusztrált cikkből megtudható az is, hogy az ország legkülönbözőbb tájairól 260 vendéget fogadtak turnusonként, amelyek két hétig tartottak. Az étterem főszakácsa azt az alapelvüket is kifejtette, hogy egy üdülőben a jó közérzethez nélkülözhetetlen a jó étkezés. Az ételválaszték elég bő volt a hotelben, ebédre például kétfajta leves és négyfajta utóétel közül választhattak a vendégek.

Az üdülő éttermében. Fotó: HBN

A cikk szerint akkor a Kohászüdülő legkedveltebb étele az alföldi módra készített töltött káposzta volt, a levesek sztárja pedig a scsi. Ehhez burgonya, vegyes zöldség, marhahús, csemegeuborka, kapor, rántás és tejföl kell. De az olyan különlegességek sem hiányoztak az étrendből, mint a hamburgi tokány vagy a jércemell csőbe sütve. (A hotel ma is működik, csak más névvel és tulajdonossal.)

A Kohászüdülő fürdője. Fotó: HBN

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kohászüdülő egyik hallja. Fotó: HBN

Nyaralás a 80-as években a debreceni Nagyerdőn

Debrecen 1980-as évekbeli arcáról küldött fotómásolatokat a Debreceni Képeslapoknak Kedves Olvasónk, Koch Ferencné Katalin abból az időből, amikor a nagyerdei Kohászüdülőben nyaraltak.

Vízibiciklizés a csónakázón. Fotó: © Koch Ferencné Katalin

A vakációjuk alatt természetesen a csónakázón is pompás élmények és fényképek születtek. A rendelkezésünkre bocsátott képeken ugyanakkor az Újvigadó, valamint a Bőség című szobor is megelevenedik, akárcsak persze a Kohászüdülő is. 

A Kohászüdülő parkjában. Fotó: © Koch Ferencné Katalin

Koch Ferencné Katalin így fogalmazott: „Itt született édesanyám és 12 testvére. Bárcsak élne édesanyám, mert sokat tudna mesélni a 30-as, 40-es évekről.”

Családi csónakázás. Fotó: © Koch Ferencné Katalin

Köszönjük szépen az emlékeket! Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A Bőség című szobron. Fotó: © Koch Ferencné Katalin

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A régi vidámpark
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Itt a nyár, irány a Balaton!

Csodás hajók a füredi kikötőben. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Debrecen lakói mindig is szívesen töltötték a nyári szünidejüket a magyar tengernél. Sőt, a tehetősebbek és a saját üdülővel rendelkezők telente is leruccanhatnak e kies vidékre.

A badacsonyi Kisfaludy-ház. Fotó: Horváth Zoltán.
Nagyobb fotóért kattints a képre!

Összeállításunkban a régi Balatont idézzük fel a korabeli képeslapok segítségével, a Greetings from Lake Balaton című retro oldal gyűjteménye alapján. Az SMS és az e-mail térhódításáig az élet természetes része volt az, hogyha  elutaztunk, akkor üdvözlőkártyát küldtünk. Képeslapok ma is készülnek és vannak forgalomban, de már nem akkora a választék, mint anno. E csokrunk az 1940-es évektől az 1990-es évekig terjedő nyarakat öleli fel. 

A szép fotográfiákon visszaköszönnek a nevezetesebb helyek, mint Siófok, Földvár, Tihany és Füred is, no és persze a víz, a napfény, a strandolások és a vitorlások pazar élménye – köztük a két remek színészünk, Bujtor István és Kern András felejthetetlen párosa az itt forgatott Pogány Madonna című, hazai akcióvígjátékból...

A képeslap-, bélyeg- és fotómásolatok eredeti felvételeit készítette: Alapffy, Bakonyi Béla, Gabler Csaba, Harling, Fekete Ferenc, Horváth Zoltán, Inkey A., Kelly Zsigmond, Rohonczy József, Sehr Miklós, dr. Szabó József, Szelényi László, Tokaji András, Viktor Laszlo, illetve Ars Una Studio, Képeslap 2000, Képzőművészeti Alap, Magyar Posta, Mokép. DBKL

A Tihanyi Apátság lélegzetelállító látképe. Fotó: Kovács Kornél

Kistestvérünk, szép Szoboszló

Az 1970-es években ilyen volt a város látképe és a fürdőhelyei. Fotók: Csobaji Előd, Megyei Tanács / IPK Váll.

Debrecen nemhivatalos testvérvárosa a kies Hajdúszoboszló. Nyaranta, amikor még nem utazhattunk bármikor külföldre, akkor aki nem a Nagyerdőben és nem is a Balatonon strandolt, az nagy valószínűséggel a szoboszlói fürdőben lubickolt.

Bélyeg és montázs-képeslapok a régmúltból. Fotók: Magyar Posta, Képzőműv. Alap

A cívisvárostól 20 kilométerre fekvő Szoboszló neve a szláv Sobieslaw személynevet takarja, mivel a települést szlávok alapították. A falu igazi felvirágzása 1925. október 26-án kezdődött, amikor Pávai Vajna Ferenc kutatófúrásai során a földgázzal együtt 73 fokos hévíz is a magasba tört. Miután felfigyeltek a kiváló összetételű víz jótékony hatásaira, az első fövenyfürdőt is megnyitották, mégpedig 1927. július 26-án.

A buszállomás és a strand a női napozóval. Fotók: Horváth Zoltán, Megyei Tanács / IPK Váll.

A létesítménynek már az első öt hét alatt is 28 ezer látogatója volt. Aztán maga a gyógyfürdő 40 holdnyi erdős-ligetes parkban kapott helyet, s ezt 1974-ben 26 holddal bővítették. A Hajdú–Bihar című, 1978-as album szerint ezt követően alakították ki a csónakázót és a sportpályákat is. A korszerűsítések és a fejlesztések azóta is töretlenek, s az immár Hungarospa nevű birodalom szinte külön várost alkot a városban.

Ízelítő a város mai arcaiból: a Bocskai-szobor, a református templom, a vasútállomás
és a görögkatolikus templom. Fotók: Debreceni Képeslapok

Hajdúszoboszlónak a ,,retro időkben" is híresek voltak a vendéglátóhelyei. Ilyenek például a Béke és a Délibáb nevű üdülők, valamint az Aqua Presszó, a Magyaros Étterem és persze a Gambrinus is. A fürdővárosban ma is nagy kultusza van Pávai mellett Bocskai Istvánnak, Gönczy Pálnak és Hőgyes Endrének is.

Szoboszlóban az is jó, hogy itt mindig hosszabb a strandszezon, mint Debrecenben. Fotó: Csobaji Előd, 1973

Érdekes itt az is, hogy milyen sokan tekernek olyan biciklin, amire tartórácsokat szereltek. Azokon furikázzák ugyanis azokat a ballonokat, amikben a vasútállomás melletti hőforrásból vett gyógyvizet szállítják haza.

A gyönyörű belváros 2019. április 18-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

(A megye turisztikai ,,arany háromszögének" harmadik tagjáról, a Hortobágyról idekattintva tekinthető meg a múltidéző összeállításunk.)

A régi strand, a kertészet és az óvodája a '60-as, '70-es években.
Fotók, kiadó: Megyei Tanács, Képzőműv. Alap

DBKL

(Az itt megosztott felvételeket se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei.)