A Macsi Balcsi emléke 15 retro képen

Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására. (A nyitóképet Bakó Iréntől kaptuk, teljes méretben lásd lentebb.)

A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusi–augusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a Látóképi Csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok.

Az egykori tófürdő. Fotó: © Gáspár János

Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

Egy Facebook-megosztásunkhoz Kedves Olvasónk, Bakó Irén a következő fényképes múltidézést fűzte: „Anno a gyerekekkel sokat jártunk oda. A párom és a fiaim egész nap alig jöttek ki a vízből. Én meg a stég mellett jókat úsztam a fősodorban, ahol átömlött a friss víz... De jó is volt!”

Egész nap a vízben. Fotó: © Bakó Irén

A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 

A Látóképi Tófürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.

A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és immár horgásztóként működik. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét fürdőhelyként élvezhetjük a Macsi Balcsit!

A cikk végén közölt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a tó alját a Balmazújvárosi úti volt téglagyár lebontott kéményeinek tégláiból rakták ki! 

Dézsi-Kovács Frida alábbi fotóival az is felidézhető, hogy milyen volt a bezárt Macsi Balcsi főépülete és belső tere... 

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Margit-fürdő
• A Cserkész-tó
• A Vértessy-strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A Telegdy-sósfürdő
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• A Keleti-főcsatorna
• A Tócó
• A Kondoros
• Az édenkert hajnalán
• Az ős-Vekeri és a Kati kishajó
• Fancsikai apokalipszis
• Bozótvágóval a Vekerin
• A balmazújvárosi Kamilla
• A kiskunmajsai Jonathermál
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Látóképi Csárda

Debrecen egyik híres vendéglátóhelye a Látóképi Csárda, mely a város nyugati határában, a 33-as főút mellett áll évszázadok óta. E történelmi fogadónkhoz látogattunk a közelmúltban.

Az emblematikus felirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A patinás vendéglátóhely történetéről a parkolóban található szép táblákon (fotójukat lásd lentebb), valamint a csárda honlapján olvashatók értékes információk. Ez utóbbiból idézve, megtudható, hogy a Látóképi (régi nevén Fegyverneki) Csárda 1731-ben épült a mátai országút újvárosi elágazásánál, Kiss Gáspár és Szőke János tőzsérek vállalkozásaként.

A csárda 1941-ben. Fotó: Forteapan / Hegedűs Anikó

Az országút megnövekedett forgalma miatt a házat többször átépítették, így végül az 1816-ban megtervezett bővítés révén az addigi L alakú épület U elrendezésű lett. A fenti kép kapcsán olvasónk, Dunka Gyuri a Facebook-oldalunkon felidézte: „Gyakran meglátogattuk a Hunyadi TSz ondódi telepéről, ahol a Hunyadi SE lovasszakosztájának a sportistállója volt. A képen a Debreceni Àll. Méntelep lovasa látható, a csődörösök erre jártatták az állami nóniusz fedezőméneket. Találkahely volt.”

A hátsó fertály. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csárda előtt öreg, téglával rakott, 5 méter átmérőjű csordakút állt. Ezt 1928-ban betemették. Az új kút 2,4 méter átmérőjű volt, és a vizet csaknem 9 méter mélységből hozták fel.

Cikkünk korábbi Facebook-megosztásához Garabuczi Sándorné annak az érzésének is hangot adott, hogy imádja a Körhinta című filmet Törőcsik Mari és a csodálatos Soós Imre főszereplésében. Ott látható a Látóképi Csárda, mint tejátvevőhely.

A terasz oldalában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Látóképi Csárda múltidéző leírása arra is rámutat, hogy a vendéglőt az 1923-as Alföld-fásítási törvény megszületéséig akác- és eperfacsoport övezte, később kis erdő és gyümölcsöskert. Kultúr- és építéstörténeti jelentősége és értéke miatt a csárdát az Országos Műemléki Felügyelőség 1985 augusztusában városképi jelentőségű építménnyé nyilvánította.

A képet Mj Horváth-nak köszönjük!

Cikkünk Facebook-megosztásához Nagy Csaba nyugdíjas építész e szavakkal szólt hozzá: „1986-ban a csárda felújításában mint művezető részt vettem, akkor szintező műszerrel bemértem, mert még tiszta időben nem takarta semmi. A Nagytemplom mögötti fák koronájának a tetejével szinelt.”

Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben

Oskar von Roscher leírta: „A monda szerint ott függött egy portréfestmény, aminek az egyik szeme helyén egy lyuk volt. Azon keresztül kukucskáltak a hortobágyi betyárok, ha a zsandárok jöttek. Innen ered a neve, a Látóképi Csárda, ha igaz.”

Forgács Attila ugyanakkor amondó, hogy „a Látóképi Csárda küszöbéről lehetett látni a Nagytemplom óráját. Emiatt látókép a csárda jelzője.”

A parkolónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Táblák a parkolóban Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• Az Omnia Kávészalon
• Gyönyörű lett a Régi Vigadó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A Ludas Espresso
• Az Egyetem Kávéház
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Tejbár a Nagyállomáson
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• Amikor fél konyak 130 Ft volt a Halápi Csárdában
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A Kossuth utcai tejivó
• Amikor még Vadász volt a Halápi Csárda
• A Petőfi téri Kis Pipa
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• Ételbár a nagypiacnál: a Pulykakakas
• A Hortobágyi Csárda
• Feltámadt a nagyerdei Pálma
• A Szőlőskert tanszék
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco
• Az Éva Bár
• A Turmix Bár
• Az Alföldi Nyomda ebédlője
• Mi lett a Levelesből?
• A Fácán 

Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben

70 éve forgatták a „Körhintát” a debreceni tanyavilágban és Hortobágyon

Debrecen határában, a Látóképi Csárdánál, valamint a Hortobágyon 1955 őszén kezdődött a Körhinta című film forgatása, melyet Fábri Zoltán rendezett, és Törőcsik Mari mellett Soós Imre is főszereplője. A Néplap július 30-án adott hírt a készülő filmről, majd október 30-án már a tényleges munkákról tudósított, december 3-án pedig ez jelent meg: a darab december elején teljesen elkészül, és a jövő esztendő első hónapjában a közönség elé kerül a debreceni tanyavilágban játszódó történet, melynek jelenetei a fentieken kívül a Veréb- és Kádár-dűlőben is játszódnak. Akkor, 1955 decembere elején egyébként a lakodalmas jelenetet vették fel a Kilenclyukú hídnál. A két fiatal gyönyörű szerelmét elmesélő fekete-fehér drámát az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma Díjra jelölték.

Törőcsik Mari és Soós Imre. Fotók: Wikipédia

A történet szerit Marit (Törőcsik Mari) az apja Farkas Sándor egyéni gazdához (Szirtes Ádám) akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, s emiatt szembeszáll az apja akaratával. Egy lakodalmi mulatságon Máté és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keverednek, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari közli az apjával, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá. A lány elmenekül... – a folytatást lásd a filmben.

Kapcsolódó összeállításaink:

• 95 éve született Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• Keleti Éva művészportréi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Macsi Balcsi emléke 15 retro fotón a 2025-ös nyári napfordulón

Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására. (A nyitóképet Bakó Iréntől kaptuk, teljes méretben lásd lentebb.)

A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusi–augusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a Látóképi Csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok.

Az egykori tófürdő. Fotó: © Gáspár János

Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

Egy Facebook-megosztásunkhoz Kedves Olvasónk, Bakó Irén a következő fényképes múltidézést fűzte: „Anno a gyerekekkel sokat jártunk oda. A párom és a fiaim egész nap alig jöttek ki a vízből. Én meg a stég mellett jókat úsztam a fősodorban, ahol átömlött a friss víz... De jó is volt!”

Egész nap a vízben. Fotó: © Bakó Irén

A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 

A Látóképi Tófürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.

A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és immár horgásztóként működik. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét fürdőhelyként élvezhetjük a Macsi Balcsit!

A cikk végén közölt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a tó alját a Balmazújvárosi úti volt téglagyár lebontott kéményeinek tégláiból rakták ki! 

Dézsi-Kovács Frida alábbi fotóival az is felidézhető, hogy milyen volt a bezárt Macsi Balcsi főépülete és belső tere... 

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• A Cserkész-tó
• A Telegdi-sósfürdő
• Az édenkert hajnalán
• A hőskori Vekeri-tó
• A mesés Kincses-tó
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Fancsikai apokalipszis
• A Keleti-főcsatorna
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kerekestelepi Strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A hajdani mesés Margit-fürdő
• A lebontott Nagyerdei Kemping

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Kisfürdő, Macsi Balcsi, Déri tér, nagyvásár – a Tőletek kapott csodás retro képeken

Debrecen közelmúltjáról, ma már nem létező értékeiről ismét sok szívfájdítóan remek felvételt kaptunk Kedves Olvasóinktól. Az első képet Tibør Tibi osztotta meg a Debreceni Képeslapok közösségével, és a hajdani Szabadság úti kisfürdőt örökítette meg rajta.

A volt kisfürdő. Fotó: © Tibør Tibi

A Macsi Balcsi szintén a múlt. A felejthetetlen Látóképi Tófürdőről Bakó Irén csatolt szép képet:

Az egykori Macsi Balcsi. Fotó: © Bakó Irén

Fazekas Sándor a 2010-es nagyvásáron készített felvételeinek montázsát mellékelte a hozzászólásához. A nagyvásár még létezik, de az utóbbi években már csak tavasszal (ősszel nem).

Nagyvásár, nagy pillanatok. Fotók: © Fazekas Sándor

Ugyancsak láthatók szerencsére mai is a Déri tér régi szobrai. Ezek közül Masits István a Merengő és a Táncosnő című Medgyessy Ferenc-műveket juttatta el számunkra. Köszönjük szépen! Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy témajavaslataikat, régi és új fotóikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címünkre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára!

Déri tér és múzeum. Fotó: © Masits István

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Merengő és Táncosnő. Fotók: © Masits István

Boldog, szép nyaraink a hajdani Macsi Balcsin

A Látóképi Tófürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására.

A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusi–augusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a Látóképi Csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok. Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

Cikkünk Facebook-megosztásához Kedves Olvasónk, Bakó Irén a következő fényképes múltidézést fűzte: „Anno a gyerekekkel sokat jártunk oda. A párom és a fiaim egész nap alig jöttek ki a vízből. Én meg a stég mellett jókat úsztam a fősodorban, ahol átömlött a friss víz... De jó is volt!”

Egész nap a vízben. Fotó: © Bakó Irén

A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.

Az utóbbi években már nem igazán engedtek vizet a mederbe. A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és a sajtóhírek szerint ez egyelőre így is marad. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét fürdőhelyként élvezhetjük a Macsi Balcsit!

A Debrecenben és a környékén egykoron tündökölt fürdők, strandok és tavak történetét bemutató összeállításunk sok szép régi képpel idelátogatva csodálható meg. Az utolsó cikkmásolat az egykori Hajdú-bihari Napból és a Méliusz-könyvtár helytörténeti részlegének archívumából származik. Az is megtudható belőle, hogy a Macsi Balcsi alját a Balmazújvárosi úti volt téglagyár lebontott kéményeinek tégláiból rakták ki!

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• A Cserkész-tó
• A Telegdi-sósfürdő
• Az édenkert hajnalán
• A hőskori Vekeri-tó
• A mesés Kincses-tó
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Fancsikai apokalipszis
• A Keleti-főcsatorna
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kerekestelepi Strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A hajdani mesés Margit-fürdő
• A lebontott Nagyerdei Kemping

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL