A kamarapalota

Kamarapalota, 2025. VI. 7. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Petőfi tér és az Iparkamara utca sarkán pompázó kamarapalota 1912-ben épült meg Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly tervei szerint. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kamarapalota 1914-ben

Az eredetileg a Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca sarkán (a nagy zsinagóga szomszédságában) álló díszes székház arról is nevezetes, hogy két évvel az átadása után egy hatalmas és súlyos robbanás történt benne. Ezt ebben a cikkben elevenítettük fel, míg a merénylet áldozatainak emléktáblája az összeállítás végén látható.

A főkapu feletti szobrok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főkapu feletti szobrokat (Kereskedelem és Ipar), valamint a tornyot díszítő kompozíciót, a glóbuszt tartó leányokat Betlen Gyula alkotta. Gazdagon díszített a kupola is, az ott futó domborműben a kereskedelem és az ipar egy-egy szimbolikus jelenete mellett középen maga a védőszent Merkúr (Hermész) is helyet kapott.

A sarokkupolán futó dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kamarapalotában ma többek között a városi ingatlankezelő társaság, valamint lakások találhatók. A kereskedelmi és iparkamara területi szervezete ugyanakkor régóta a Barna utcai új épületben székel.

A toronyszobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

• A régi Nagyállomás-palota
• A modern Nagyállomás
• A Szárnyaskerék kultúrotthon
• Volt egyszer egy Resti
• A Nagyállomás egykori tejivója
• A Petőfi téri szökőkút és díszpark
• A Nagyállomás óriási faliképei
• A Petőfi téri posta
• Az Ispotály városrész
• A hajdani Híradó Mozi
• A Petőfi tér születése
• A régi Hunyadi utca
• A Petőfi téri zöld szalagház
• Hova szállt a repülőszobor?
• Mi épült a Petőfi téri szökőkút helyére?
• Ahol a Royal Hotel pompázott
• A Kis Pipa Fogadó
• Az OTI-bérház
• A Petőfi Téri ABC, Vasbokor és Debrecen Étterem
• Az Erzsébet utcai lakótelep építése
• R2-D2 rokona takarít a Nagyállomáson
• Az Utasellátó 550. sz. pavilonja
• A Werbőczy utcai merénylet

A palota a Nagyállomás felől

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az áldozatok emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 6-os villamosok emlékére

Debrecenben a legendás 6-os villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, továbbá a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a korabeli kocsik később az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Összeállításunk első két fotómásolata Méliusz Helytörténeti Fotótárból származik.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti  Tüzérlaktanyáig. A Wikiwand szerint a tíz percenként induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett.

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemető Kassai úti (akkor Kassa úti) bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonától kaptuk.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• 140 éves a debreceni tömegközlekedés
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Malév debreceni reptere
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A XII-es páncélvonat
• A Kisállomás
• A szabadságtelepi vasúti megálló
• A régi szép Nagyállomás
• A vagongyár
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A pallagi villamosok leállítása
• Az első CAF érkezése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1911. március 16-án beindult debreceni villamosközlekedés

Debrecenben 1911. március 16. óta járnak villamosok, míg gőzmozdonyok 1884. október 2-tól közlekedtek. A fenti kép az Attila térnél készült 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A főutca a 60-as évek elején. Fotó: Képzőműv. Alap

A dkv adattára szerint már 1915. december 23-án megtoldották a Hatvan utcai vonalat (Aranybika – Baromvásártér) a Ferenc Salvatore Hadikórházig. 

1924. február 18-án a Pallagig vezető villamospálya nyílt meg, s két villamosjárat közlekedett a pályaudvar – Gazdasági Akadémia és a Nagyerdő – Gazdasági Akadémia viszonylaton. 1927. december 15-én átadták a Nagyerdei körúti pályát, amelyik az épülő egyetemi központot és a klinikatelepet érintette. A következő fotóblokk a Megyei Tanács és az IPK Vállalat Hajdú-Bihar című, 1978-as  könyvében található.

Az akkori viszonylatok a következők voltak. 1.: Nagyállomás – egyetem – klinikák – Nagyállomás. 2.: Nagyállomás – Nagyerdei Fürdő. 3.: Nagyerdei Fürdő – Gazdasági Akadémia, Pallag. 4.: városháza – közvágóhíd. 5.: Aranybika – Baromvásártér. 6.: Aranybika – tűzérlaktanya. 12.: Nagyállomás – Gazdasági Akadémia, Pallag. A Csapó utcai vonalat 1934. június 2-án hosszabbították meg az 1932-ben megnyitott köztemető I. kapujáig, majd 1938-ban a főkapujáig. 1943-ban a Hatvan utcai vonalat is kihúzták a mezőgazdasági középiskoláig, majd 1949-ben a Görgey utcáig (itt járt az 5-ös villamos).

Múlt és jelen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1950: a Nagyerdő és a tüdőszanatórium közti, 7-es vonal átadása. 1962: a Kossuth utcai pálya áthelyezése a mai Szent Anna utcára (4-es vonal). 1969. június 20-án forgalomba állt az első, Debrecenben gyártott FVV 1200-as csuklós villamos (a „Bengáli”). Mégis, 1970. március 31-én bezárták a 3. és a 7. számú – Pallagra és a tüdőszanatóriumhoz közlekedő – vonalakat. Ezt további drasztikus lépések követték. 1971. május 31.: a 6-os számú, azaz a Csapó utcai vonal megszüntetése.

A belváros látképe. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

1973. szeptember 29-én az 5-ös számú (Hatvan utcai) vonal megszüntetése, végül 1975. június 23-án a Szent Anna utcai, 4-es számú vonalé. Tehát 2025 nyarán már 50 éve lesz, hogy akkor egy vonala maradt a cívisvárosnak. Az új kettes villamosvonalat 2014. február 26-án adták át.

Bengáli és CAF. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az már a legújabb kori krónikánkhoz tartozik, hogy hosszas és „nem mindennapi” beruházás nyomán, Debrecennek 2014 februárja óta ismét két villamosvonala van, amiken Ganz Hunslet és CAF járművek közlekednek (a Bengálikat abban az esztendőben nyugdíjba küldték). 

A DKV kollektívája az 1950-es években

Képeslap-kollekciónkban további járműábrázolások is megtekinthetők!

Tanuló/nyugdíjas összvonalas villamosbérlet 1972-ben

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A Malév debreceni reptere
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években

Képeslap-villamosjegyek. (Navép Kft., rinoceros Stúdió)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Áprilisban előadás sok régi képpel!

Ma 54 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. Az első képünk a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik:

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et, valamint a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig (írja a  Wikiwand). A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemetőnek a Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bajcsy utcai földalatti fényűző törökfürdő legendája

Debrecen egyik feledésbe merülő belvárosi fürdőhelye az Aranybika és a szomszédos Bajcsy utcai emeletes bérpalota pincerendszerében működött egykor. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2024. 08. 14-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Természetesen nem a törökök építették a középkorban, hanem majd csak a XX. század elején alakították ki a luxusra vágyó eleink, a régi törökfürdők hangulatát idézve. Ez az exkluzív hely talán a barokk ékkő, Eger törökfürdőjének egyik kis termére hasonlíthatott, mely ilyen:  

Az egri törökfürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni hajdani földalatti úri termálfürdő (melynek kinti részét 2024. augusztus 14-én kerestük fel) a legendák szerint 1911-től a II. világháborúig a Bika melletti udvarban volt, mégpedig ezer négyzetméteren, és állítólag messzire vezető alagutakkal. A ma is meglévő fémkupolával fedett fürdőt a hotellel is ilyen lenti járat kötötte össze. A díszes márványterem medencéjét azonban később bebetonozták, a reprezentatív oszlopok is eltűntek, és döbbenetes módon bútorboltot, valamint bútorraktárt csináltak a szebb napokat is megélt törökfürdőből.

2020 januári munka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet 2020-ban még elkezdte átépíteni egy társaság, hogy szolgáltatóházat alakítsanak ki ott, de aztán beütött a járvány, és a tervezett létesítmény azóta se nyílt meg. Akkor kitették az „ilyen most – ilyen lesz” típusú látványtervüket; ezt a cikk végén mutatjuk be.

Megújult külső lépcsők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A korábbi Facebook-posztunkhoz szóló Kedves Olvasóink közül Lázár Katalin felidézte, hogy a nagymamája mesélte, hogy termálfürdő volt a Bika mögött és gyönyörű üvegházas télikert. Rajta kívül Primó László leírta: „1988-tól 2001-ig itt laktunk (3. emelet 4-es ajtó, pont a kupolára nézett a bejárati ajtónk!) A házban lakó idősektől hallottuk, hogy valamikor itt bizony fürdő volt! A bádogtető egyenes részén 2 hosszúkás drótozott, vastag fehér ablak volt, amin keresztül nem lehetett benézni. A bútorbolt előtt teljesen üres nagy tér volt, és mindig sötét, mert a 2 ablakon kevés fény szűrődött be. Énekeltünk ott, mert jól vízhangzott a tér. Arra emlékszem, hogy mindenhol víz állt, mert a bádogtető beengedte. A padlástérben és itt lent a falon évszámokat láttunk (1915, 1924) és Dávid csillagot. A padláson több helyen is. Maga az épület története is érdekes lehet, vagy hogy kik lakhattak ott a 20. század elején. Óriási polgári lakások, cselédlépcső, szénnel készített firkák a padlástérben stb. Szomorú látni, hogy minden így lepusztult.”

A háttérben a Bika. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ujvárosiné Kati ugyanakkor rámutatott arra, hogy „Sokan nem ismerték ezt a részt, egy ismertető jó szolgálatot tenne. A város közepén, frekventált helyen van, nagyobb szabású dologra is felhasználható lenne, mint egy szolgáltatóház a Bika tőszomszédságában.” Mi pedig, a Debreceni Képeslapok részéről reméljük azt is, hogy a tervekről nem mondtak le, és egyszer még újra benépesül ez a sokat megélt, misztikus helye Debrecennek!

Ilyen mélyen van... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A szebb napokat is megélt Malév-reptér
• A Kassai úti Göcs-bunker
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A Sámsoni úti reneszánsz romkastély
• Széljárta kísértettanyák, lakatlan romok Debrecenben
• Az ördög árka
• A lebontott debreceni Indiana Jones-híd

A 2024.08.14-i látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2020 januári látványterv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma 53 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk:

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A Wikiwand szerint a 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig. A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már Köztemető Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni villamosközlekedés aranykora

Debrecenben 1911. március 16. óta járnak villamosok, míg gőzmozdonyok 1884. október 2-tól közlekedtek. A fenti kép az Attila térnél készült 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr.

A Vörös Hadsereg útja az 1960-as évek elején. Fotó: Képzőművészeti Alap

A dkv adattára szerint már 1915. december 23-án megtoldották a Hatvan utcai vonalat (Aranybika – Baromvásártér) a Ferenc Salvatore Hadikórházig. 

1924. február 18-án a Pallagig vezető villamospálya nyílt meg, s két villamosjárat közlekedett a pályaudvar – Gazdasági Akadémia és a Nagyerdő – Gazdasági Akadémia viszonylaton. 1927. december 15-én átadták a Nagyerdei körúti pályát, amelyik az épülő egyetemi központot és a klinikatelepet érintette. A következő fotóblokk a Megyei Tanács és az IPK Vállalat Hajdú-Bihar című, 1978-as  könyvében található.

Bengák és Ikarusok 1978-ban a Vörös Hadsereg útján

Az akkori viszonylatok a következők voltak. 1.: Nagyállomás – egyetem – klinikák – Nagyállomás. 2.: Nagyállomás – Nagyerdei Fürdő. 3.: Nagyerdei Fürdő – Gazdasági Akadémia, Pallag. 4.: városháza – közvágóhíd. 5.: Aranybika – Baromvásártér. 6.: Aranybika – tűzérlaktanya. 12.: Nagyállomás – Gazdasági Akadémia, Pallag. A Csapó utcai vonalat 1934. június 2-án hosszabbították meg az 1932-ben megnyitott köztemető I. kapujáig, majd 1938-ban a főkapujáig. 1943-ban a Hatvan utcai vonalat is kihúzták a mezőgazdasági középiskoláig, majd 1949-ben a Görgey utcáig (itt járt az 5-ös villamos).

Múlt és jelen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1950: a Nagyerdő és a tüdőszanatórium közti, 7-es vonal átadása. 1962: a Kossuth utcai pálya áthelyezése a mai Szent Anna utcára (4-es vonal). 1969. június 20-án forgalomba állt az első, Debrecenben gyártott FVV 1200-as csuklós villamos (a „Bengáli”). Mégis, 1970. március 31-én bezárták a 3. és a 7. számú – Pallagra és a tüdőszanatóriumhoz közlekedő – vonalakat. Ezt további drasztikus lépések követték. 1971. május 31.: a 6-os számú, azaz a Csapó utcai vonal megszüntetése.

A belváros látképe. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

1973. szeptember 29-én az 5-ös számú (Hatvan utcai) vonal megszüntetése, végül 1975. június 23-án a Szent Anna utcai, 4-es számú vonalé. Tehát 2025 nyarán már 50 éve lesz, hogy akkor egy vonala maradt a cívisvárosnak.

Bengáli és CAF. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az már a legújabb kori krónikánkhoz tartozik, hogy hosszas és „nem mindennapi” beruházás nyomán, Debrecennek 2014 februárja óta ismét két villamosvonala van, amiken Ganz Hunslet és CAF járművek közlekednek (a Bengálikat abban az esztendőben nyugdíjba küldték). 

A DKV kollektívája az 1950-es években

Képeslap-kollekciónkban további járműábrázolások is megtekinthetők!

Tanuló/nyugdíjas összvonalas villamosbérlet 1972-ben

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• A pallagi és a szanatóriumi villamosok
• 30 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A szajoli vasúti katasztrófa
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A XII-es páncélvonat Debrecenben
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese

Képeslap-villamosjegyek. (Navép Kft., rinoceros Stúdió)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!