Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Meteor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Meteor. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 6., péntek

„Szellemidézés” mesterséges intelligenciával a hajdani Dobozi-temetőben


Debrecen legrégebbi temetőinek egyike a Dobozi-temető volt, hiszen már az 1500-as években is temetkeztek ott. Erről a helyről bocsátott Szegedi Károly grafikus a Debreceni Képeslapok rendelkezésére olyan képeket, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével színezett, alakított át vagy alkotott meg teljesen új képként. A színezett fotók a Déri Múzeum archívumából származnak.


Itt nyugodott mások mellett Komáromi Csipkés György bibliafordító, Buday Ézsaiás történelemíró, Ercsey Dániel bölcselettanár, Szentgyörgyi József orvosprofesszor, Nagy Imre költő, Fazekas Mihály költő, Kiss Áron püspök, Diószegi Sámuel botanikus író, Szotyori Nagy Károly orgonaművész, valamint a névadó Dobozi család tagja(i) is.


Ezt a temetőt is 1932-ben, a nagyerdei köztemető megnyitásakor zárták be, majd a Napló 1960 októberében számolt be arról, hogy 1962 elejétől lakótelepet és kiszolgáló létesítményeket építenek a területére. A lakótelep második ütemét, a Fényes udvari paneles részt 1971-től építették.


A Dobozi-lakótelep a Cegléd utcai, később Kossuth utcainak nevezett temetőre épült. Az 1600-as években az összes temetőt körülárkolták, kapukkal látták el, és mindegyikbe állandó felügyelőt állítottak. A kapuk azonban eltűntek, az árkok beomlottak, és a temetők nyílt területekké váltak. Ilyen nyílt temető volt a Kossuth utcai temető is, Debrecen legnagyobb kiterjedésű, legrangosabb temetője is.


Dr. Nyakas Miklós leírása szerint a Kossuth utcai temető dimbes-dombos területen feküdt gazdag növényzettel. A vadon nőtt növények, akácfák úgy elburjánzottak, hogy sok helyen nagy mértékben akadályozták a közlekedést. A terület hepehupássága miatt a sírásásban nem volt meghatározott rendszer, nem voltak szabályosan kialakított táblák, egyenes sorok, akárcsak díszsírhelyek, intézményes sírgondozás és ravatalozó sem.


A sírok közötti keskeny ösvényeken kívül a főútvonal kelet-nyugati irányban szelte ketté a temetőt, ebbe torkollott egy mellékút, ami a csőszháztól a mai víztoronyig húzódott. A kis csőszház a temető egyetlen épülete volt, s a hátsó kamrája halottasházként is működött. A temetőben sokáig megvoltak a 16–17. századból származó, koporsó lapját utánzó nagy súlyos kőtömbök, a tumbák vagy szarkofágok latin feliratokkal. Márvány síremlékeket csak a 19. század 30-as éveiben kezdtek állítani.


Bőven akadtak téglából rakott síremlékek is, mégpedig timpanonos záródással, kevés díszítéssel esetleg címeres márványtáblával és egy-két fülkével a feliratok számára. Ezeket nagyrészt 1830 és 1860 között emelték.


Egykoron szokássá vált, hogy a diákok a temetőben tanuljanak. Mindegyik diáknak megvolt a maga megszokott helye, amit a többieknek illett tiszteletben tartaniuk. A jobb helyek az idősebb diákokat illették meg. A város felőli temetőbejárat északi oldalán fekvő zöldben folytak a labdajátékok, bigézés, golyózás, sárkányeregetés, míg a déli részen emelkedő homokhegyen (melynek tetején állítólag Dobozi főbíró sírja volt) a Meteor Moziban látott hajmeresztő filmek bravúrjait próbálták utánozni a környékbeli gyerekek.


A dombról jól lehetett látni a mozi előtt vonuló gyászmeneteket is. Akkor még háztól temettek, olyan kicsi volt a város járműforgalma, hogy az utcán is nyugodtan bandukolhattak a gyászmenetek. 1919-ig a Református Kollégium diákjai énekeltek a temetéseken.


A domb mögötti rozstáblák beépítése 1927-ben kezdődött. A domb homokját hordták az építkezéshez, így az egyre zsugorodott. 1932 után elkezdődött a temető haldoklása, eltünedeztek a fejfák, hanyatt vágódtak a sírkövek, és bekövetkezett a vég is a halál birodalmában – fogalmazott Nyakas Miklós. Ugyanakkor Szabó Anna Viola írásából az is megtudható, hogy volt olyan terv is, hogy meghagyják közparknak a területet, ám ez mégsem valósulhatott meg a sírrongálások és a romló közbiztonság, például az arra járók elleni támadások miatt se. (A Mata János utcai részről cikkünk itt.)



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 2., kedd

Az ország első klinikai mozija a Nagyerdőn



Debrecennek a vidéki városok között fejlett mozikultúrája van – közölte 1954 szeptemberében a Néplap. Ennek bizonyságaként a cikk kifejtette, hogy „itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, legutóbb pedig nyáron a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.” Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A tudósítás beszámolt arról is, hogy „újabban a több mint ezer dolgozót foglalkoztató debreceni klinika területén létesítenek mozit: az egyetemi kultúrház csaknem 410 személyt befogadó szép termében vetítenek az erkélyrész mögötti gépházból. A létesítményt nemcsak a klinika dolgozói, orvosai, professzorai kereshetik fel, hanem a lábadozó betegek is. Ezenkívül az orvostanhallgatóknak is segítségükre van, mivel részükre tudományos filmeket is bemutathatnak. A gépházból nyári időszakban szabadtéri vetítővászonra is vetíthetnek; a mozi hetenként négy este tart előadást, s az első műsorra szeptember 2-án kerül sor.” A fenti fotónk a mozinyitás 70. évfordulóján, 2024 szeptemberében készült.

A gépház 1963-ban. Fotó:© Déri Múzeum

Mindez ma már természetesen sajnos múltidőben értendő, de annyit még hozzáteszünk, hogy a hajdani nyári napközis tábor gyerekeit is sokszor vitték a Klinika Mozi vetítéseire. Később, 1966-ban Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is (a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt), sőt, aztán a Nagyerdei Strand 1971-ben átadott öltözőépületében is kialakítottak egy hangulatos mozit.

Piac utca 28/c. szám. Fotó: © Masits István

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 26., szombat

A Csillag utca


Debrecen Burgundia városrészében fut a Csillag utca, mely a Csapó utcát és a Bocskai teret köti össze. Idelátogattunk 2025. július 25-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ellátni a Csapóig. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csillag utca először 1897-ben kapta ezt a nevét, de 1948-tól a rendszerváltásig Marx Károly utca volt a neve. A vele párhuzamos Pacsirta utcával és Bercsényi utcával együtt a városárkon túli külterületen kimért taxás / hóstáti telkek utcájaként jött létre – tudható meg Tóth Pál utcaneves könyvéből.

Tetszetős utcakép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Meteor Mozi kertmozija mellett végződő utcának a képe ma már nem egységes (régi kisebb-nagyobb házak és új lakóépületek egyaránt alkotják), ám így is jó benyomást tehet az itt körbenéző érdeklődőkre. Javasoljuk tehát, hogy sétáljanak végig ezen a nem túl hosszú Csillag utcán is!

Jellegzetes régi kis ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 14., szombat

Retro neonreklámok Debrecenben régen és most

A Piac utcai Apollo Mozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben hajdanán sok üzleten volt neonreklám, neonfelirat, ahogy persze más településen is. Az egyik utolsó eredeti ilyen feliratot a Csapó utca elején lévő gyógyszertárról, valamint az Aranybika fodrászatáról szerelték, illetve verték le a közelmúltban (a Bika neonját lásd lentebb).

A volt Főnix Hotel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Meglepő és örömteli módon azonban napjainkban is maradtak még ilyen klaszikus neoneszközök a cívisvárosban. A Petőfi téri, már nem létező Hotel Debrecen tábláját 2013-ban örökítettük meg, míg a Tócóskert tér alábbi dekor-tájékoztatóját 2024. április 11-én:

A Tócóskert téri üzle. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tócóskertihez hasonló neonfelirata volt az Újkerti Jerikó utcai nagy ABC-nek is, ám azt már kicserélték.

Jerikó utca, 2013.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Újkertben szerencsére van még más retro neon is, akárcsak a Vénkertben.

Lehel utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vénkert utcai üzletsor. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Íme, a Barna utcai Főnix Hotel neonfelirata, mellette pedig az Aranybika fodrászatának egykori neonja.

Főnix Hotel és Aranybika. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Rigó utcán járva, az egykori húsipari vállalat épületén is olvasható még ilyen régi kiegészítő.

A Rigó utcai néhai húsüzem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2018-ban lebontott Nagyerdei Strand körúti öltözőépületében hotel is működött, és az is világítósnak volt kialakítva, akárcsak a fürdőbejáratot jelző tábla.

A lebontott Nagyerdei Strand. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén neonvilágításos névtáblája volt a Meteor Mozinak. Az utolsó fotón a nyitóképen szereplő Hotel Debrecen teljes feliratát adjuk közre, Kedves Olvasóinkat pedig arra kérjük, hogyha ismernek hasonló reklámokat a múltból, jelenből, akkor azt jelezzék nekünk itt vagy a Facebookon. Ajánljuk figyelmükbe a cégérekről szóló összeállításunkat is. Köszönjük!

A Meteor Mozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debrecen Hotel 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. szeptember 10., kedd

70 éve nyílt meg az ország első klinikai mozija


Debrecennek a vidéki városok között fejlett mozikultúrája van – közölte 1954 szeptemberében a Néplap. Ennek bizonyságaként a cikk kifejtette, hogy „itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, legutóbb pedig nyáron a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.” Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A tudósítás beszámolt arról is, hogy „újabban a több mint ezer dolgozót foglalkoztató debreceni klinika területén létesítenek mozit: az egyetemi kultúrház csaknem 410 személyt befogadó szép termében vetítenek az erkélyrész mögötti gépházból. A létesítményt nemcsak a klinika dolgozói, orvosai, professzorai kereshetik fel, hanem a lábadozó betegek is. Ezenkívül az orvostanhallgatóknak is segítségükre van, mivel részükre tudományos filmeket is bemutathatnak. A gépházból nyári időszakban szabadtéri vetítővászonra is vetíthetnek; a mozi hetenként négy este tart előadást, s az első műsorra szeptember 2-án kerül sor.” A fenti fotónk a mozinyitás 70. évfordulóján, 2024 szeptemberében készült.

A gépház 1963-ban. Fotó:© Déri Múzeum

Mindez ma már természetesen sajnos múltidőben értendő, de annyit még hozzáteszünk, hogy a hajdani nyári napközis tábor gyerekeit is sokszor vitték a Klinika Mozi vetítéseire. Később, 1966-ban Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is (a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt), sőt, aztán a Nagyerdei Strand 1971-ben átadott öltözőépületében is kialakítottak egy hangulatos mozit.

Piac utca 28/c. szám. Fotó: © Masits István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 9., kedd

Wolff- és Alföldi-palota, virágpiac, nagyerdei nyaraló, Szent József gimi, ötös fogat... – a Tőletek kapott képeken

A Csapó utca elejének látképe a Vár utca felől, a Dósa nádor térnél. Fotó: © Nicol Barbara Reem

Debrecen régmúltjáról és jelenéről kaptunk Kedves Olvasóinktól ismét klassz képeket. Ezek közül válogatva, elsőként Nicol Barbara Reem felvételén a Csapó utca elejét láthatjuk a Dósa nádor térnél, ahol a Wolff-palota, valamint az Alföldi-palota is szépen kivehető a Dollárházból. Nagy Zoltán a következő régi képeslapot mellékelte hozzászólásban, s a kártyán a Szent Anna utcán pompázó, 2023-ban 120 éves piarista gimnáziumpalota játssza a főszerepet, de a katolikus templom se maradt le. 

A Szent Anna utcai piarista gimnázium és katolikus templom a Nagy Zoltántól kapott képeslapmásolaton

Csurka László a családi fotótárukból csatolta az alábbi jelenetet, amelyen debreceni ötös fogat parádézik. Ha jól sejtjük, a lebontott Aranybika Hotelnél áll, s a háttérben a püspöki palota vehető ki.

Ötös fogat a debreceni belvárosban. Fotó: © Csurka László

Kilátogathatunk a Nagyerdőbe is. Ott előbb Masits István kalauzol el minket a Medgyessy sétány 3. szám alatti egykori városi nyaralóhoz, majd pedig a Farkas Zoltán által megörökített, Szabó Magda sétányon tündöklő tulipánmezőn ámuldozhatunk.

A Medgyessy sétány 3. szám alatti elhagyott, omladozó városi villa. Fotó: © Masits István

A nagyerdei Szabó Magda sétány tulipánszőnyege. Fotó: © Farkas Zoltán

Az egykori Meteor Moziról szóló összeállításunkhoz Deák Gábor osztotta meg a 2019-re felújított létesítmény akkori arcát.

Az egykori Meteor Mozi épülete a 2019-es felújítása után. Fotó: © Deák Gábor

Ismét Nicol Barbara Reem egy fotóját tesszük közzé. Ez is a Csapó utcát mutatja a virágpiaccal, de a zenede irányába. A háttérben még a Dobozi lakótelep, valamint az ottani víztorony is feltárul a Verestemplom mellett. Végül Csobánczy Lászlóné virágos jelenetével zárjuk ezt az összeállítást. 

A Csapó utca látképe a Piac utca felől. Fotó: © Nicol Barbara Reem

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Tavaszi virágok színes kavalkádja. Fotó: © Csobánczy Lászlóné


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 2., szombat

Az első debreceni multiplex: a Meteor Mozi

A kertmozi felőli oldal 1978-ban. Fotó, kiadó: megyei tanács, IPK Váll.

Debrecenben a Meteor Mozi nemcsak a cívisváros első épített filmszínháza (amit Csomor Gyula nyitott meg 1911. október 1-jén), hanem, bármilyen hihetetlennek tűnik, az első multiplex mozija is.

1972. április 8., HBN

Gojko Mitić, Liv Ullman és Omar Sharif is óriási kedvenc volt itt például az 1970-es években! Nem mellékesen az épülettel szemben pompázott a híres Demke-palota...


Miért multiplex? Az egykori mozinak a nagytermén kívül volt két külön helyisége is: egy mesemozija (ami később esti művészmoziként is működött), nyaranta pedig kertmozi is fogadta a filmbarátokat, főként a Dobozi-lakótelep közönségét. Sőt hétvégeken matinék is mentek a Meteorban, és az alább bemutatott plakát idején, 1975-ben vasárnap már 10 órától is lehetett mozizni a szokásos 15, 17.15-ös és 19.15-ös kezdéseken túl. 

Az egykori mesemozi terme. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most bemutatott a műsorismertető az akkori decemberi programokat tartalmazza. (Értelemszerűen télen sajnos nem működött a kertmozi – így itt most a kínálatába se pillanthatunk bele.) Lássuk hát előbb a tacepaó felső részét! A címek alapján egyértelműen a „Folytassa, Cleo!” a legismertebb mű, ám ha a szereplőket nézzük, akkor máris olyan sztárokat fedezhetünk fel, mint Cserhalmi György,
Franco Nero, Henry Fonda, Kenneth Williams, Stan és Pan, továbbá Törőcsik Mari.

Fotó, kiadó: megyei tanács, IPK Váll., 1978

A plakát alsó fele újabb nagy és emlékezetes filmeket kínált – mint például „A rejtelmes sziget” és „A fekete farkasok üvöltése”. Ezekben a darabokban mások mellett Liv Ullman, Max von Sydow és Omar Sharif is játszott, de érdekességként említhető az is, hogy a Hugó, a víziló című rajzfilmet nem a mesemozi adta, hanem a nagyterem. Ellenben Gojko Mitić főszereplésével a Fehér farkasok című NDK-kalandfilm (azaz „Messzenéző Sólyom utolsó leszámolása”) a mesemoziban pergett.


A 700 példányban kinyomtatott plakát azt is feltüntette, hogy melyik vetítések kezdődtek filmhíradóval, és hogy milyen egyéb kisfilmek voltak a fő műsoridő előtt. Sőt szentestén, karácsony mindkét napján, valamint szilveszter este is a szokásos rendnek megfelelően vetítették a filmeket!

Az egykori Meteor Kertmozi épülete a Csillag utcában, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozijegyek 2,50 forintba kerültek (az első két sorba azonban kevesebbe), s volt büfé és ruhatár is. Ha a trafikárus asszony nem tudott vagy nem akart visszaadni, akkor Frutti cukorkával (de még kettévágott Fruttival is) „fizetett”...

A Meteor Mozi teljes műsorplakátja 1975 decemberéből. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1970-es évek végén ilyen klassz borítójú zsebfüzetekben jelent meg
a városi filmkínálat. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

(Az itt megosztott fotókat se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példányai. Ne lopj te se!)