2025. május 31., szombat

Ma 54 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. Az első képünk a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik:

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et, valamint a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig (írja a  Wikiwand). A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemetőnek a Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 45 éve volt az első „újkori” debreceni nagyvásár, akkor még a nagyerdei Ady úton


Debrecenben harsonaszó köszöntötte 1980. május 31-én, szombaton délelőtt 9 óra után, a debreceni nagyvásár első napján a látogatókat az Ady úton. A komédiások hírül adták: „Nemes Debrecen város Tanácsa az 1980. esztendő május havának utolsó és június havának első napjaira – ősi szokás szerint – vásározásra ad jogot itt, az árnyas Nagyerdőben”. A helyi lap beszámolója szerint ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, népművészek, iparművészek, kisiparosok és kiskereskedők állították ki a portékáikat, amiket kedvezményes áron kínáltak. Fotók: Helytörténeti Fotótár, Hajdú-bihari Napló

Az 1980-as, első nagyvásár tudósítása

A vásár szervezői kiosztották a debreceni nagyvásáron részt vevők között a díjakat.A vállalati kategóriában első helyezést értek el az ipari szövetkezetek. Második lett a Centrum Áruház, harmadik a Hajdú-Bihar Megyei Zöldért Vállalat. A kiállító népművészek közül K. Nagy György nádudvari fazekas kapott vásári díjat. A kisiparosok közül Falucskay Lászlóné mézeskalácsos, a kereskedők közül Sinka Lajosné játék-bazár kereskedő kapott vásári díjat.


Az Ady út kiváló helynek bizonyult abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is. Amiatt azonban mégse lehetett sokáig itt folytatni a vásározást, hogy az út keskeny volt, és a tömeg is kárt okozott a Nagyerdőnek. Végül az utolsó nagyvásár 1985. október 5–6-án volt az Ady úton. Erről a helyszínről és a többiről is elmondható, hogy sok terméket a boltinál olcsóbban lehetett beszerezni, és még a hagyományos kézműves portékék jellemezték a kínálatot. A látogatókat körhinta, céllövölde, mosdó és büfépavilonok is szolgálták.



A következő, 1986 májusi nagyvásár forgataga már a Csapó utcán hömpölyöghetett a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca vonala között. Hamarosan ez a helyszín is tarthatatlannak bizonyult, például a lezárások miatt. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó Mihály-napi nagyvásár, 1989. május 6–7. óta pedig a Böszörményin és a környező utcákban zajlanak a tavaszi és az őszi nagyvásárok. Sokak bánatára / örömére az utóbbi években több is elmaradt, s az önkormányzat ismét új helyszínt keres a nagyvásároknak.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2025. május 30., péntek

A debreceni „Stonehenge” park

Debrecen Szentlászlófalva nevű városrészét sok különlegesség gazdagítja, és teszi felejthetetlenné. Itt nézelődtünk 2025. május 29-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kút utcai Stonehenge. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az övezet északi határán, a Kétmalom utcai torkolatnál ha nem is ősidők óta, de évek óta egy mini „Stonehenge” is lapul. A fenti fotón ezt örökítettük meg, a következőn pedig az eredeti látható.

Az igazi Stonehenge. Fotó: Wikipédia

Az eredeti ősi hely az angliai Salisburytől 13 kilométerre található. Több tonnás faragott kőtömbök alkotják, és a körülötte lévő árok átmérője 110 méter. A miénk ennek csak a parányi töredéke, és csupán régi téglákból rakta ki a szellemes készítője. Persze, az se kizárt, hogy a kompozíció eredeti funkciója teljesen más volt, mint a brit misztikus hely miniatűr változatának megalkotása.

A Kút utcai Stonehenge. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ellenben a Kút utcai mini „Stonehenge”-nek további érdekessége is van. Ilyen az, hogy a közelében rejtőzik az a két zöld színű óriáshangya is, amik szakasztott másai a Piac utcai hangyaszázadnak – lásd az utolsó képen. Van tehát miért elbarangolni erre a környékre, jó felfedezést Mindenkinek!

Az óriáshangyák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

Hungarikum lett a 326 éve megnyílt Hortobágyi Csárda


Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Nyitókép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

2025. május 29., csütörtök

Az 1970-es évek hajdani Debrecene 15 színes retro képen

Debrecen fél évszázaddal ezelőtti életét idézik fel azok a hihetetlen képek, amelyeket a Fortepan cívisvárosi kollekciója osztott meg az érdeklődőkkel. Ezekből válogatva, az első fotón a Felszabadulási szobor környékét láthatjuk a Vörös Hadsereg útja és a Csapó utca sarkán. A második kép is ezt a környéket örökítette meg, de már a Nagytemplom előtti legendás „halálkanyarral”.

Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

Az akkoriban még jól prosperáló Hotel Aranybika kívül-belül feltárul a következő felvételeken...

Az Aranybika Nagyszálló. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

Kintebb haladva az 1970-es évek belvárosából, a korabeli fotósok a Kálvin téri HÁÉV-székház és a Kölcsey-művközpont akkori arcait is megőrizték az utókornak. 

A Kálvin téri HÁÉV-székház. Fotó: Fortepan, 1978

A Kölcsey-művközpont. Fotó: Fp / Faragó György, 1979

A buszállomás, valamint a Petőfi tér szintén hálás témával szolgált a Debrecent járó fotósoknak.

A buszállomás. Fotó: Fp. / Uvaterv, 1973

A Petőfi tér. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1979

Egészen szokatlan képek következnek: a Fürst Sándor utca, majd a Monostorpályi úti Merkur-telep.

A Fürst Sándor utca. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

A Merkur-telep. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1977

Közeledve a Nagyerdőhöz, bekukkantunk az Egyetem téri épületben működő zeneművészeti főiskola kollégiumába, aztán pedig szórakozunk egy jót a régi vidámparkban!

Koliszoba a zeneművészetin. Fotó: Fp. / Szalay Zoltán, 1974

A vidámpark. Fotó: Fp. / Nagyerdei Kultúrpark, 1974

A vidámpark. Fotó: Fp. / Nagyerdei Kultúrpark, 1974

Utolsó előtti fotónkkal visszatérünk a belvárosba és összeállításunk kezdőtémájához, végül pedig a Nagyállomás akkori egyik híres vendéglőjében, a Tejbárban zárjuk ezt az időutazásunkat:

Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1972


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagyállomás Tejbárja. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1974

A Vörös Hadsereg útja 1974-ben a Csillag Csemegénél


Debrecen 50 évvel ezelőtti belvárosára csodálkozhatunk rá annak az archív felvételnek a segítségével, amelyet a Fortepan tett közzé egy Kozák nevű adományozó jóvoltából. Az 1974-es virágkarneváli fotón a Vörös Hadsereg útja elejének páros oldala tárul fel a halálkanyar és a Csapó utca sarka között, s a képen a Nagytemplom akkori állapota, valamint Bengáli villamos is tanulmányozható, akárcsak a megyei könyvtár volt palotája. Ugye, milyen elgondolkodtató életkép? Már csak azért is, mert anno e városrészben is még zavartalanul folyhatott az 1970-es évek közlekedése, a szovjet zászlóról már nem is beszélve. A portálon van egy másik kép is erről a környékről, de már 1988-ból. Íme a Dőri András által küldött fotó, amely révén az is megállapítható, hogy mi változott itt az eltelt 14 év alatt...


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 28., szerda

Vetített képes múltidéző est Papp József helytörténésszel

A debreceni Méliusz-könyvtárban működő Helytöri Klub következő összejövetelének Papp József Csokonai-, Podmaniczky- és Kós Károly-díjas helytörténész lesz a vendége. A Bem téri intézményben 2025. június 10-én (kedden) 17 órakor kezdődő rendezvény témái pedig: Debrecen városrészei és utcanévadási gyakorlata; a 80 évvel ezelőtti Debrecen.

A szakembert Vass Attila Tamás, a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársa kérdezi, majd Papp József tart egy kiselőadást, és természetesen a közönség is kérdezhet. A hagyományokhoz híven ez a program is ingyenes, de azt kérik, hogy az eseményre regisztráljon, aki valóban részt venne rajta. Regisztrálni a helyismeret@meliusz.hu címen lehet.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 27., kedd

A régi Nagyerdőnk 18 gyönyörű képeslapon



A debreceni Nagyerdő 1900-as évek elején megörökített arcairól töltötte fel régi képeslapjai másolatait magazinunk Facebook-oldalára Kedves Olvasónk, Vértesi Ferenc a gyűjteményéből.


A fenti képen Nagyerdei Strand látható a Simonyi úton, a következőn a régi csónakázó tündököl.


Híres vendéglő volt a Dobos-pavilon is a mai fedett uszoda helyén.


A kirándulókat gőzvonat szállította az erdőbe a villamosítás előtti időkben.


A hajdani képeslapok a Leveles Csárda korábbi épületeit is megörökítették.



A fák természetesen visszatérő témák a XX. század eleji üdvözlőkártyákon.


A Simonyi útról is sok szép képeslap készült, alább ötös fogattal, valamint villamossal is látható.




1934 nyarán a Nagyerdei Stadion is megnyílt.


Akkor már működött a csodálatos Nagyerdei Strand is.


Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király avatta fel, s a palota előtt állt Tisza István szobra.


A képeslapokon Pallagra is eljuthattunk képzeletben, ahol a gazdasági akadémia pompázik.


Az utolsó gyönyörű képeslapokon a réges-régi Régi Vigadót idézzük meg. Jó múltidézést Mindenkinek!


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!