A Jézus Szíve templom, mely este keresztként fénylett

A Jézus Szíve templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen majdnem legkisebb méretű, de annál különlegesebb formájú temploma a Mikes Kelemen utcában található, az egykori Debreceni Dózsa pályája mellett. Idelátogattunk a minap, útban a közeli tisztviselőtelepre. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1935–1936-os építés. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az imahely létrehozását Kummergruber Emil piarista tanár szorgalmazta, aki ezért 1934 januárjában indított gyűjtést. Az egyházmegye honlapján az is olvasható, hogy a Jézus Szíve templom Debrecen második római katolikus templomaként 1935. június 1-től 1936. június 14-ig épült.

Az oltár 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 700 lelket befogadó templomot az a Jost Ferenc tervezte, akinek a Faraktár utcán álló Szent István-templomot (1938) köszönhetjük, ugyanakkor az ő munkáját dícséri az egykori családi villája is a Füredi út és a Nádor utca sarkán. A gyülekezeti hely szokatlan módon kubista építészeti stílusú. A Jézus Szíve templom épületének kereszt alakú főhomlokzatában eredetileg átlátszó üveg volt, így a belső fények révén esténként (amíg nem épült elé az iskola) a mai Kassai útról is jól látható volt a gyülekezeti hely, mint egy nagy világító kereszt.

Jézus-ábrázolások. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sokan emlékeznek arra is, hogy korábban a templomnál működött a Zsibogó. Napjainkban a templom előtti parkba facsemetéket ültettek, ami nem baj, viszont ha megnőnek, akkor a látványt várhatóan zavarni fogják. 

Az 1936-os átadás után. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A templombelső 2013 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Kistemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

Az 1936. december 11-én indult debreceni buszközlekedés

Debrecenben a helyi járatú autóbusz-közlekedés a nagyszerű Szilágyi Endre magánvállalkozónak köszönhetően 1936. december 11-én indult be. A Napló 1986-os múltidéző cikke szerint (lásd összeállításunk végén) volt hasonló kísérlet például már 10 évvel korábban is, de az még megbukott, mivel az utasok sokallották a 40 filléres viteldíjat. 

A hőskori Fiattal

Az eredetileg autószerelő és távolságibusz-vezető Szilágyi Endre a mai Belváros és Szabadságtelep (akkor Nyilas-telep) között indította be a járatát egy 15 személyes Fiat kisbusszal. A külső végállomás a mai Sólyom utcánál volt, a belső végállomás pedig a Kossuth utca és a Burgundia utca sarkán. A jegykezelést és az adminisztráció nagy részét Szilágyi Endre felesége végezte mindvégig. Három évvel később már két 25 személyes Mercedes-buszuk is volt. Ezeket roncsként szerezték be, de hiteleket is vettek föl rájuk, és Szilágyi úr saját kezűleg is javította a járműveit.

A busz oldalán Szilágyi Endre neve

A kis pénzű emberek olcsóbban, a legszegényebbek pedig ingyen utazhattak Szilágyi Endre autóbuszain. Öt év elteltével Kölcsey Sándor polgármester is kiválóra értékelte a szolgáltatást, valamint a folyamatos és pontos közlekedést. A II. világháborúban a katonák elvették az autóbuszait. Ezt követően Szilágyi Endre egy roncs állapotban lévő Chevrolet-buszt vásárolt, és 1947 áprilisában már azzal hordta az utasokat. Az engedélyét az 1950-es államosításkor vonták be. Ő emiatt autószerelőként helyezkedett el, majd mint garázsműhely-vezető ment nyugdíjba.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A Malév debreceni reptere
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Sorompó az április 4. útján

Az 1986-os Napló-cikk első része

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1986-os Napló-cikk második része

A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban

Debrecenben a XX. század első felében is meghatározó városképi változások zajlottak. Kiválóan példázzák ezt a Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékából származó, 1930-as években készített fotográfiák,  melyek a Fortepanon fedezhetők fel.

A Szent Anna utca a Kun József kereskedése melletti kerttel, 1936

Ettől függetlenül a fotók határozottan arról tanúskodnak, hogy például a mai Szent Anna utca eleje 1936-ban még keskeny volt, és kis házak sorakoztak rajta az Arany Angyal Gyógyszertár, valamint a Varga utca között is. Ez az állapot egészen az 1944-es bombázásokig tartott így.

A Szent Anna és a Varga utca kereszteződése, 1936

Mostani cikkünk egyik főszereplője, a Batthyány utca sarkán pompázó bérpalota 1927-ben készült el, és arról is nevezetes, hogy itt állt az a pajta, amiben a városi teátrum elkészültéig színjátszók léptek fel, köztük Arany János és Petőfi Sándor is.

Katonai parádé a Szent Anna utcán, 1938

A bérház szomszédságában látható az a kisebb ház is, amiben később a híres Ludas Matyi Eszpresszó működött, az 1936-os fotózás idején pedig még Kun József fűszer-csemege kereskedése. Az amelletti épület előtt akkor dús növényzetű kert húzódott, és ezt a kerítéssel övezett díszültetvényt két nézetből, még fentről is láthatjuk a hagyatéknak köszönhetően. A következő fotó bal szélén a szép bankpalota látható, amit az 1976-os tetőtüze után építettek át.

Cikkünk nyitóképe teljes méretben, 1936

A páratlan kordokumentumnak számító, muzeális értékű képek a mai Szent Anna Székesegyház mellől, illetve az ablakából készültek. A képek készítője a templom melletti piarista gimnáziumban és udvarokban is fáradhatatlanul dokumentálta az ott zajló életet, mi ezen felvételek közül a mostani összeállításunk végén adunk ízelítőt.

A Batthyány-sarki házak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékának további lélegzetelállító fotográfiái a debreceni Varga utcáról és a környékéről erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

A templom melletti egyik udvar

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tornaóra a piarista gimnázium udvarán, 1936

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

• Az 1933-as cserkészdzsembori
• Az 1930-as évek debreceni belvárosa
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Élet az Aranybikánál 1934-ben
• Jáki István képei Debrecenről az 1930-as évekből
• Jáki István képei a klinikáról az 1930-as évekből

Vakáció – 1936. VI. 28.

Debrecen régmúltjának csodálatos pillanatát osztjuk meg most. A ,,kereken" 85 esztendős felvétel egy akkor ötödikes leányosztályt örökített meg.

Dr. Pallay Lajosné és ötödikes leányosztályának tablóképe 1936. június 28-án. Fotó: Hagyaték

A Kálvin tér 8. szám alatti ,,Perczel fiók műterme" által készített fotográfián dr. Pallay Lajosné tanító, valamint az egykori képtulajdonos Barna Ilona és csaknem ötven bájos lányka szerepel. Mindannyian ünneplőbe öltöztek, és a csattos frizuráik is hasonlóak. Iskolanév híján eredetileg úgy gondoltuk, hogy a kis Dóczy növendékei.

Nyolcvanéves gyöngybetűk a kép hátoldalán. Nagyításért kattints a képre!

Facebook-megosztásunk révén, Szilágyiné Gábor Éva hozzászólásának köszönhetően most már azonban tudjuk, hogy a kép az Ispotály utcai iskolában készült, hiszen az édesanyja is szerepel a fotón! Az alsó sorok ifjú hölgyei karba tett kézzel ülnek pokrócokon és padokon, a többiek egyenesen, de fesztelenül állnak. Szinte mindegyik leányzó mosolyog, és könnyednek tűnik. Nyugodtak és gondtalanok.

Jó lett a bizonyítvány, örültek a nyárnak... S bizonyára kedvelték is egymást és a tanítójukat. Talán tízévesek lehettek akkoriban. Azóta elrohant sok-sok év, s a legtöbbjük már nem él. Vajon mit adott nekik a történelem? Voltak-e még boldogok?

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!