Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erdő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erdő. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 9., vasárnap

Ismét veszélyben a Fényes udvari kiserdő?

Debrecenben a 100-as vasútvonal melletti Fényes udvar zajfogó-levegőtisztító-esztétikai kiserdőjét az „átkosban” egyszer már ki akarták vágni azért, hogy többek között parkolóházat építsenek a helyére. Akkor az ott élők, köztük Varga István világválogatott kézilabdázó összefogása és tiltakozó aláírásgyűjtése mentette meg ezt a kedvelt és fontos zöldterületet. A fák egészen 2015 augusztusáig nyugalomban növekedhettek, akkor azonban egy nagy bejelentés részeként a városi sajtó arról írt, hogy a csapókerti vasúti megállót megszüntetik, és helyette a (közeli) Huszár Gál utcánál lesz egy „Fényes udvar”  megálló. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A csodás kiserdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tervek 11 év után sem valósultak meg, ám 2026 augusztusában a cívisváros egyik új országgyűlési képviselője, a közlekedési minisztérium parlamenti államtitkáraként is tevékenykedő Tárkányi Zsolt is előállt a közösségi oldalán egy olyan ötlettel, amely részeként a csapókerti megállót megszüntetik, és helyette a Fényes udvarnál (Huszár Gál utcánál) építenek másikat. Tárkányi Zsolt a bejegyzéséhez hozzászólók egyikének így érvelt: „A jelenlegi Csapókert állomás egy családi házas övezet közepén van, nehezen megközelíthető helyen, közösségi közlekedési kapcsolat lehetősége nélkül. A Kassai út és az ott elérhető közösségi közlekedés 10, bőröndökkel, babakocsival inkább 15 perc séta. Autóval is nehézkesen közelíthető meg, parkolóhelyek pedig alig állnak rendelkezésre, ezért is csekély a forgalma. A Fényesudvar térségébe áthelyezve kiszolgálja a lakótelepet és a közeli 4-es trolival a belváros, a 19-es busszal pedig a Csapókert is gyorsabban elérhetővé válik.” Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Fényes udvar és a Huszár Gál utca két egymástól távol lévő külön terület, amit nem lehet, és nem kellene egybemosni – lásd az alábbi térképen. Továbbá, mint tudjuk, egy vasúti megálló nem akkora, mint például egy őrbódé. Emiatt pedig a Huszár Gál utcánál és a Fényes udvarnál is jókora helyet kellene csinálni neki: a Huszár Gálnál (helyesebben az Ótemető utcánál?) minden bizonnyal házakat is kellene lebontani, a Fényes udvarnál pedig az ottani lakótelepiek és kertes házban élők szeretett kiserdőjét kellene kivágni részben vagy egészben. Egy olyan építkezés miatt, ami tulajdonképpen azt szolgálja, hogy a megszokott évszázados gyakorlat ellenében csupán kb. 500 méterrel arrébb kerüljön egy vasúti megálló.

Az érintett területek. (Google Maps)

A fenti térképen bekarikáztuk a csapókerti vasúti megálló mostani helyét, valamint az új megálló lehetséges helyeit az Ótemető / Huszár Gál utcánál, alatta pedig a Fényes udvari kiserdőnél. Ez alapján is azt javasoljuk, hogy gondolják át ezt a 11 év után ismét előszedett tervet. Megér ennyi áldozatot és anyagi ráfordítást a megvalósítás? Ne bántsák se az ott élőket, se a kiserdőt! A pénzt költsék a pálya, a vasúti kocsik és a közeli Faraktár utcai felüljáró régóta esedékes rendbetételére, vagy akár arra is, hogy ne parkoljanak autók a kiserdőben. Egy ekkora horderejű és ilyen következményekkel járó tervről pedig legyenek szívesek, egyeztessenek az érintett lakossággal, és vegyék figyelembe a véleményüket, igényeiket. Ahogyan az egy jól működő demokráciában feltétlenül ildomos.

Az Ótemető – Huszár Gál u. átjáró. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A csapókerti vasúti megálló. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 10., kedd

Gyógyító sósfürdő volt Debrecen déli szélén: a Telegdi



Debrecenben a híres Telegdi-sósfürdőt Telegdi Kovács László hozta létre a szepesi birtokán (a mai repülőtér melletti városrészben). Zoltai Lajos leírása szerint a polihisztor Telegdi Kovács László ügyvéd, lapszerkesztő, színházi felügyelő (intendáns) is volt, aki igen vállalkozó szellemű debreceni polgárként kártyagyárat, olaj- és szélmalmot is birtokolt. Szepesi tanyáján, a Hosszúszék nevű lapos szélén 1876-ban néhány fürdőszobát építtetett, és azokat fűtőkazánnal, vendéglővel, táncteremmel is ellátva, közhasználatra bocsátotta – fogalmazott a múltidézésében a régész-muzeológus. (A reprodukciók forrása: Haon / Szálkai Tamás.)

Régi térképen az egykori Telegdy-sófürdő

A történelmi kiadvány kitér arra is, hogy ez a sóstó idült „bőrkütegek” és csúzos bántalmak ellen is sikeresen volt javaltatott (akárcsak a konyári). Megtudható Zoltai Lajos ismertetőjéből az is, hogy Telegdi Kovács László a tanya melletti dombra akácerdőt is ültetett a fürdővendégek üdülésére. A kis fürdő igen szépen fellendült, amikor a Debrecen–Derecske-vasút megnyitásakor megállót is kapott. Telegdi Kovács László a betegsége miatt 1908-ban eladta a birtokát. Sajnos azonban az I. világháborút követően az újjabb tulajdonosa a fürdőüzemet megszüntette, az erdőt pedig kivágatta.

Régi képeslap az egykori Telegdy-sófürdőről

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 27., kedd

Szilvásváradról a Szalajka mentén a Fátyol-vízeséshez

A Fátyol-vízesés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenből ezúttal az Eger vonzáskörzetében található Szilvásváradra és a Szalajka-völgybe kirándultunk 2024. augusztus 26-án. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A lenti végállomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egerből busszal utaztunk, de onnan nem a kisvonattal, hanem gyalog tettük meg az oda-vissza összesen 9 kilométeres távot, amelyet meredek szakaszok is tarkítanak.

Nyári kocsikkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hegyi-erdei túrán múzeum és a Szalajka hangulatos szakaszai is megcsodálhatók.

Az erdészeti múzeum. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon jó az is, hogy az erdészet mindenhol tájékoztatótáblákat helyezett ki.


Itt található egy pisztrángtelep is, ahol helyben elkészített halak fogyaszthatók.

Halnevelő medencék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez pedig a székely dicsőség faragott emlékműve:


A csodás környezetben természetesen vadaspark is található, köztük fehér szőrű állat is.

A vadaspark lakói. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kirándulást több szép tó teszi felejthetetlenné, a következő képen például két szikla között visz az út a növényekkel benőtt víztükör mellett.


Egy másik tavacskánál is kis vízesésben gyönyörködhetünk, de ez még nem a Fátyol-vízesés (amit egyébként az első fotón mutattunk be).


A lenyűgöző környezetben erdei iskola is működik, az alábbi fotón ennek székelykapuja látható.


A túra majdnem-végén tárul elénk a Felső-tó, ami után az Ősember barlangjához is felkaptathatunk. 

A Felső-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akik vonattal utaznak idáig, azok minden bizonnyal még rendelkeznek elég erővel a kíváncsiságon kívül ahhoz, hogy meghódítsák a fenti barlangot. Nagyon szép amúgy a végállomásnál elterülő mező is, melyet a gyönyörű hegyvonulatok szegélyeznek.

A fenti végállomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 16., kedd

Az illatos virágú, nagyra növő alföldi akác

Gyönyörű tavaszi akácos út a Debrecenhez tartozó Fancsikán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben és a környékén is évszázadok óta elterjedt – olykor kedvelt, máskor üldözött – fafajta az akác, melynek Észak-Amerikában van az őshazája. Ennek a 2014 óta hungarikum növénynek nemcsak a gazdasági és a természeti jelentősége nagy, hanem az élvezeti értéke is, hiszen tavasz végén, nyár elején nagyon szép és illatos virágfürtjei szoktak nyílni. Kiváló méz készül belőlük, sőt, van, aki rántott csemegeként fogyasztja azokat. (Az Akácos út című, ismert sláger szövegét lásd a cikk végén.)

A fehér akác csodálatos, illatos, és egyesek szerint ehető virágfürtjei a Faraktár utcai hídnál (2024 ápr.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

A néhai dr. Szemerédy Miklós erdőmérnök – „A magyar akác” című – könyve szerint Magyarországon több mint 300 éve él akác, ami immár jól beilleszkedett az alföldi tájak mostoha természeti viszonyai közé. Hazánk európai akácnagyhatalomnak számít. Az akácot 1710-1720 körül hozták Magyarországra. Az Alföldön való elterjesztése és széleskörű alkalmazása Tessedik Sámuel evangélikus lelkésznek, a Református Kollégium egykori diákjának az érdeme. Az akácot 1750-ben, a katonai kincstár használta először erdőtelepítésre, mégpedig katonai fedőfásítás érdekében. Később, 1907-ben a duna–tisza-közi és a nyírségi futóhomok megállítása céljából az Alföld fásítását elrendelő törvény is megszületett. Megtudhatjuk a műből továbbá azt is, hogy Nyárády A. 1958-as vizsgálata megállapította: egy méhcsalád a homoki akácosokból 12 év alatt átlagban 54 kg mézet gyűjtött, míg kötött talajon ugyanennyi idő alatt csupán 15,5 kg-ot.

Egy korábban kivágott akácos szomorú látványa Fancsikán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kiegészítésként a Wikipédiáról mindehhez azt is hozzátesszük, hogy az akác hosszú életű (200–250 év), gyorsan növő fa. Magyarországon az akácosok többségének vágásfordulója megközelítőleg 30 év. Az idősebb egyedeinek a törzsátmérője elérheti az egy métert is. Végül cikkajánlónk: a Debrecenben nemesített virágról, a Cannáról ebben az összeállításunkban írtunk, a Fényes udvari kiserdőről pedig itt.

Egy kivágott akácfa évgyűrűi. Fotó: Wikipédia

Káty Ferenc – id. Kalmár Tibor: Akácos út

Akácos út, ha végig megyek rajtad én,
Eszembe jut egy régi szép emlék.
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
Ott kóborolt csavargott egy cigány.

Megszólítám de jó hogy megtalállak itt.
A legszebb lány tudod-e, hol lakik?
Ott arra lenn, túl az akácsoron.
Ma estelen, egy ház elé osonj!

Egy ablaknál, állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány.
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
Csak csendesen, hogy ne hallja senki más.

Az éjmadár átsuhan a városon.
Éjfélre jár, s én az utcát rovom.
A holdsugár deres hajamra süt.
Hideg sivár, csend honol mindenütt.

Azóta rég a más asszonya lett a lány.
De ez a dal, még fülébe cseng talán.
Én Istenem! a múlt hogy elszaladt.
És énnekem, csak ez a dal maradt.

Egy ablaknál, állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány.
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
De csak csendesen, hogy ne hallja senki más.
Gyönyörű tavaszi akácos út a Debrecenhez tartozó Fancsikán (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 11., csütörtök

Mesevárossá varázsolta Debrecent a jeges csillámeső

A zúzmarával borított Fényes udvar látképe a víztoronnyal, 2024. január 11-én. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben kisebb csoda tanúi lehettünk 2024. január 11-én. Reggelre ugyanis zúzmara lepte el a fákat, és ennek gyönyörű látványa aztán tovább fokozódott az előbukkanó Nap, valamint a délelőtti jeges csillámeső következtében. Ezt örökítettük meg a Dobozi lakótelepen.


A Fényes udvari kiserdő is teljesen elvarázsolódott az éjszakai zúzmaraképződés és a másnap délelőtti „jégkristályhullás” hatására. Íme a fotója, a cikk folytatásában pedig videó is megcsodálható róla. Utána Kedves Olvasónk, Nagyné Ma szintén e lakótelepi friss felvételét is bemutatjuk, akárcsak Bányai Sándor fotóját a Petőfi térről...

A Fényes udvari kiserdő 2024. január 11-én. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

A Fényes udvari kiserdő 2024. január 11-i látványa:


Kedves Olvasónk, Nagyné Ma felvétele a Fényes udvarról, 2024. január 11-én

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A fehérre festett Petőfi tér 2024. január 11-én. Fotó: © Bányai Sándor

2023. november 9., csütörtök

A Fényes udvari erdőt a lakók védték meg a kivágástól, ma pedig sokan ezzel se törődve a fák között parkolnak


Debrecen egyik szép zöldterülete a Dobozi lakótelep keleti szélén, a Fényes udvari rész határán húzódik végig. Ezt a kiserdőt egyszer ki akarták vágni, ám Varga István kézilabdázó aktív közreműködésével a lakók aláírásgyűjtésbe kezdtek a megmentése érdekében, és győztek. Sajnos, ma se mindenki becsüli meg e hangulatos liget immár nagyra nőtt fáit. Fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

A Fényes udvari kiserdő déli széle a 2023. november 8-i esőszünetben. Fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Az első két fotón és a következő videón azt mutatjuk be, hogy a 2023. november 8-i röpke napsütésben hogyan pompáztak az egyre színesebb lombok a fantasztikus felhőkkel tarkított őszi égbolt alatt, s közben a Csapókert (azon belül a Falóger), valamint a Sóház és a Műhelytelep nevű városrészek is láthatók. Aztán rátérünk arra is, hogy a kiserdő egyes részén milyen állapotok uralkodnak... 


A Víztorony utcán felállított új, ötletes csikkgyűjtőt bemutató cikkünk hozzászólásaiban az is szóba került, hogy ezen a lakótelepen is milyen sokan parkoltatják az autóikat otromba módon a – miattuk egyre fogyatkozó – zöldterületeken, köztük a kiserdőben. Jóllehet, az egyik pályát éppen azért áldozták fel, hogy legyenek pluszparkolók! Kedves Olvasónk, Nánási Zsuzsa több döbenetes fotóval is alátámasztotta ezt. A beszédes képek egyikét alább közüljük, köszönjük szépen! Arra járva mi is szoktuk tapasztalni az elszomorító helyzetet, valamint azt, hogy ezek a gépjárművek háborítatlanul és egyre nagyobb számban pusztítják a természetet. A felüljáró felőli végen ebből a szempontből jobbak a körülmények, de ott meg a szemétlerakás okoz mindennapos gondot. Pedig ahogy a létrehozásakor, úgy ma is éppen az a célja a kiserdőnek, hogy csökkentse a lakók vasút miatti zajterhelését, javítsa a levegőt, fogja meg a port, egyszersmind gyönyörködtese az ott élőket!

A Fényes udvari kiserdő északi szélén háborítatlanul és egyre nagyobb számban parkolnak autók. Fotó: © Nánási Zsuzsa


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 7., kedd

Az esőknek hála, már a Nagyerdőben is sok gomba terem


A debreceni Nagyerdőben hódolva a természetjárás örömeinek, mostanában igen sok és többféle gombát fedezhetünk fel a fák alatt. Az Ady útnál a 2023. november 6-i esőszünetben tett sétánk tapasztalatai szerint itt leginkább őzlábfélék teremnek. Cikkünk elején ezekre mutatunk példákat.

Kidőlt nagy őzláb gomba a kalapja jellegzetes törékeny lemezeivel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az őzlábak közül a legízletesebb a nagy őzláb, ilyenből az Ady út mentén kinyílatlan kalapú is szép számmal található. Ezek a dobverőszerű példányok is elkészíthetők és finomak például rántva (a tönkjük kevésbé). Fontos tudni azonban, hogy nem mindegyik őzláb fogyasztható!

Még nem kinyílt kalapú nagy őzláb gombák 2023. november 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mellettük több másféle gombát is megcsodáltunk, például – ha jól tippelünk – az alábbi pereszkéket. És itt el is árultuk, hogy nem ismerünk sok gombát. No de nem is állítottuk az ellenkezőjét, sőt, még csak meg se fogtuk az itt bemutatott egyedeket. Ha leszedtük volna, akkor pedig egészen biztos, hogy elvisszük a gombavizsgálóhoz, amely a debreceni nagypiacon is díjtalanul vehető igénybe (lásd lentebb). Ellenben azt kérjük, hogy aki a kép alapján felismeri, ossza meg velünk a nevét.

Körben nőtt gombacsalád (pereszkék?) az Ady úti avarban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az említett és erősen ajánlott ingyenes gombavizsgáló az üzemeltető közterület-felügyelet házirendje szerint nyitva tartási napokon 6 és 14 óra között vehető igénybe a Vár utcai vásárcsarnok emeletén. Aki ezt elmulasztja fogyasztás előtt, az a saját és mások életét is kockáztatja! Végül íme egy szintén nagy számban termő bimbós pöfeteg, ami fiatalon levesbetétnek is, valamint egyben rántva is szuper!

Egy szép bimbós pöfeteg a 2023. november 6-i termésből. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2016. április 28., csütörtök

Majális Zsuzsiékkal

Debrecen kedvelt kirándulóeszköze, a Zsuzsi kisvonat hamarosan ismét kifut a hármashegyaljai pihenőhelyre: ezúttal majális alkalmából, május 1-jén utazhatnak az öreg masinával a kirándulók. Csütörtökön délután mi már belestünk a fűtőházhoz.

Csendélet csütörtökön délután a fűtőháznál.
Fotók: © Debreceni Képeslapok
A városban két keskeny vágányú kisvasút is működik. A vidámpark kisvasútja 1960-ban nyílt meg, míg a Zsuzsi már 134 éves. Az öregebb vonat ma az erdőspusztai Hármashegy-aljáig közlekedik, és eredetileg a gúti erdőben kitermelt fa idehozatala érdekében épült.

Az 1882. július 16-án átadott – 950 mm nyomtávú – vasutat a Kopf és Steinberger nevű vállalkozók üzemeltették a csapókerti Fatelep és Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakaszon. Később a szerelvények már Nyírbéltekig jártak.

Útra készülve a gőzös és az egyik dízel.
Nagyításért kattints a fotóra!
Kezdetben két gőzmozdony üzemelt, melyeknek 20 km/h volt a sebességük. Közülük az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta a Zsuzsi nevet. A vasutat 1961-ben építették át a szabvá-nyos 760 mm-es nyomközűre, és akkor kerültek ide a ma is használt Mk 48-as dízelmoz-donyok.

A pályát 1977-ben kurtították meg Hármashegyaljáig (16,6 km-esre), s '78-ban úttörővasút lett a Zsuzsi. 2008 óta a DKV leányvállalata. A járműpark patinás darabja az 1923-ban gyártott gőzmozdony.

Ez egyébként a Közlekedési Múzeumé, és 2006 decembere óta pöfékel nálunk. A kisvonattal kijuthatunk az ősi Ördög-árokhoz is, ami a szarmaták által épített, izgalmas hangulatú erődítménynek egy rekonstruált szakasza a Vámospércsi út mellett. Jó utat és kikapcsolódást!
(További fotók ebben az összeállításunkban csodálhatók meg a Zsuzsiról.)


Frissítés: 2020 áprilisi járműseregszemle a Zsuzsi-telepen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ez aztán a hajtány! Íme Zsuzsi "unokája" a Ruyter utcában

2015. október 1., csütörtök

Csipkefa bimbója...


Debrecenben is beköszöntött az október – egyre ősziesebb az időjárás. Búsulni azonban nem kell, hiszen ennek az évszaknak is sok szépsége van.

Ezernyi színes termés, kökény, dió és csipkebogyó is érik már az utak mentén. Nosza, az utóbbiak közül vittünk is magunkkal egy ágat, hogy játsszunk kicsit. Mégpedig, hogy kipróbáljuk, milyen lenne például Debrecen főtere, ha ott is piroslana ilyen csodás bokor.

Nagyobb fotóért kattints a képre!
A csipkefa bimbója mellett a vetemény is kihajlott az útra, hiszen a határban helyenként még kukoricaleveleket zörget a szél. Guszta csövek sárgállanak a ragyogó kék ég alatt, s noha a látványuk igencsak szemet gyönyörködtető, azért remélhetőleg hamarosan mindenhol betakarítják.
Díszbe öltöznek ősszel a környező erdőségek is. A természet szerelmesei végre a gombászásnak is hódolhatnak, mivel hosszú szünet után, az esőknek köszönhetően ismét egyre több nyílik belőlük. Immár a pazar, ehető és ízletes őzláb is csapatosan terem a fák alatt!
Szöveg és fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!