Az első Bengáli villamos Debrecenben

Debrecenben az 1950-es évek végére már égető szükség volt az elhasználódott, 50–60 éves járműveket felváltó új kocsikra (ahogyan a többi három, ma is villamost üzemeltető magyarországi városnak). Mivel az egyetlen gyár, a Ganz–MÁVAG nem tudta kielégíteni a helyi igényeket, sürgős megoldást kellett találni a problémára. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Vörös Hadsereg útja, 1970

A DKV múltidézése szerint áthidaló megoldásként a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit (FVV CSM) tervezett, melyet saját kivitelezésben, a MÁV Debreceni Járműjavítóval együtt kezdett gyártani. A sárga–vajszínű, kék díszítőcsíkos csuklós villamos Debrecenben 281-es pályaszámmal, 1962. október 29-én, nagy közfeltűnést keltve állt forgalomba. A DKV 1963-ban kilenc, majd 1964-ben további négy azonos kivitelű járművet állított forgalomba. A társaság történetében az 1969. június 20. is jelentős mérföldkő volt, hiszen 481-es pályaszámmal, a Csapó utcán végigfutó 6-os vonalon forgalomba állt az a kétirányú, hatajtós kocsi, amit teljes egészében a debreceni vállalat készített kifejezetten a vonal sajátosságainak megfelelően áttervezve.

Csapó-kanyar, 1971

A Bengáli becenevet egyébként a színe, a formája és a hangja miatt kapta ez a villamos. Az utolsó menetrend szerinti Bengáli villamosról ebben az összeállításunkban írtunk.

A Simonyi úton 1979-ben

Kapcsolódó anyagaink sok régi képpel:

• 140 éves a debreceni tömegközlekedés
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az új 2-es villamosvonal
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• A pallagi villamosjáratok
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A Debrecen tengerjáró hajó
• A Malév új debreceni repülőtere
• A XII-es pánvélvonat

A Simonyi út két szélén (1974)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 62 éve állt forgalomba Debrecenben az első Bengáli

Debrecenben az 1950-es évek végére már égető szükség volt az elhasználódott, 50–60 éves járműveket felváltó új kocsikra (ahogyan a többi három, ma is villamost üzemeltető magyarországi városnak). Mivel az egyetlen gyár, a Ganz–MÁVAG nem tudta kielégíteni a helyi igényeket, sürgős megoldást kellett találni a problémára. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Vörös Hadsereg útja, 1970

A DKV múltidézése szerint áthidaló megoldásként a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit (FVV CSM) tervezett, melyet saját kivitelezésben, a MÁV Debreceni Járműjavítóval együtt kezdett gyártani. A sárga–vajszínű, kék díszítőcsíkos csuklós villamos Debrecenben 281-es pályaszámmal, 1962. október 29-én, nagy közfeltűnést keltve állt forgalomba. A DKV 1963-ban kilenc, majd 1964-ben további négy azonos kivitelű járművet állított forgalomba. A társaság történetében az 1969. június 20. is jelentős mérföldkő volt, hiszen 481-es pályaszámmal, a Csapó utcán végigfutó 6-os villamosvonalon forgalomba állt az a kétirányú, hatajtós kocsi, amit teljes egészében a debreceni vállalat készített kifejezetten a vonal sajátosságainak megfelelően áttervezve.

Csapó-kanyar, 1971

A Bengáli becenevet egyébként a színe, a formája és a hangja miatt kapta ez a villamos. Az utolsó menetrend szerinti Bengáli villamosról ebben a múltidézésünkben írtunk.

A Simonyi úton 1979-ben

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• 140 éves a debreceni tömegközlekedés
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 30 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson

A Simonyi út két szélén (1974)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 10 esztendeje, este 6-kor futott ki Debrecenben az utolsó menetrend szerinti Bengáli villamos, a 486-os

Az utolsó menetrend szerint kifutó Bengáli a Salétrom utcai telepen, 2022 októberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

– Debrecenben ma 10 éve, 2014. április 30-án a ma is meglévő, de már csak üzemi feladatokat ellátó 486-os számú Bengáli villamos 18:00 órakor „Az utolsó Bengáli” matricával ellátva tett egy utolsó kört a debreceni 1-es villamos vonalán. Menetrend szerint ez volt az utolsó ilyen villamos az országban, mellyel egy 1961-től 2014-ig tartó korszak zárult le – írta a Debreceni Képeslapoknak küldött levelében egy névtelenséget kérő Kedves Olvasónk.

A 491-es számú Bengáli villamos 2013 őszén, az Olvasónk által küldött fotón

– A házi csuklósnak is becézett típus volt a legelső magyar fejlesztésű csuklós villamos, melyből összesen 181 példány készült 3, 5, 6 és 10 ajtós kivitelekben, és Budapesten kívül három vidéki városban (Debrecenben, Miskolcon és Szegeden) is meghatározó típus voltak. A legelső példány (3 ajtóval) 3720-as számmal fehér színben állt forgalomba Budapesten, melyet 2018-ban eredeti állapotoknak megfelelően újítottak fel, és időnként találkozhatunk vele nosztalgiameneteken. Legközelebb május 12-én vasárnap fog közlekedni. Egy-egy működőképes nosztalgiapéldány mind a 4 városban van. Debrecenben három példány maradt meg, melyek közül jelenleg csak egy vesz részt a nosztalgiaüzemben. Emlékszem, gyerekként mennyire utáltam ezt a típust, aztán persze az idő mindent megszépít. Jellegzetes volt, amikor megállt a Nagytemplom előtt nyikorogva, és az egész teret betöltötte a kicsapódó ajtók hangja – idézte fel Kedves Olvasónk, aki a most megosztott fotóját is csatolta a leveléhez. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Belvárosi látkép, fakivágás után – és amilyen előtte volt

Debrecen főutcája a korzó ezredfordulós kialakítása előtt az 1960-asévekben élte meg a legnagyobb változásokat. Kivágták ugyanis a belső fasorokat is, és a villamossíneket áthelyezték. A következő évtizedben az 1-es vonal kivételével mindet felszámolták, megszüntették a Kossuth téri szökőkutat, és megépítették az Aranybika melletti, régi tömb helyére emelt hotelszárnyat és lakóházat.

Vörös Hadsereg útja, 1976. Fotó: Fényes Tamás

Mi tagadás, a Vörös Hadsereg útja nevet viselő utca elég sivár lett így. Sőt, az 1976-os dátumú üdvözlőkártya tanúsága szerint a nevezetes épületekre a tatarozás is jócskán ráfért már: a még okker színű Kistemplom például megfakult, vele szemben pedig a takarékpénztári palota felső szintje kifejezetten romos (és torony nélküli) volt már. A felvételen az is felfedezhető, hogy az épületről még nem távolították el a lenti vörösréz-borításokat, amiket később lehangoló kőlapokra cseréltek.

A korábbi négyes fasor és a Kossuth-sarki kupola pazar látványa Fényes Tamás lélegzetelállító fotóján

A fél 1-kor készült fotón egyébként kevés ember szerepel, az új ültetésű facsemeték még nagyon picik. Ám a teret így is uralja a két szép Bengáli villamos, és mindenekelőtt a két városjelkép, a Kis- és a Nagytemplom egymás mellett láttatása – olyan perspektívában, amelyben a kicsi látszik nagyobbnak. S ha érdekelnek további klassz régi képek a belvárosról szintén Fényes Tamás interpretálásában, akkor kattints erre az összeállításunkra. Jó múltidézést!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Csillamosos” ajándékkörök a debreceni Mikulással

Debrecenben nem akármilyen Mikulás örvendeztette meg a gyerekeket 2023. december 5-én. A cívisvárost ugyanis egy olyan Bengáli villamos járta végig, amit télapónak dekoráltak ki piros sapkával és fehér nagyszakállal, s a járművön díjtalanul lehetett utazni. Ezt a csodamasinát egy KCSV-fényvillamos követte, ami szintén ingyenes volt. Az alábbi felvételünkön az is látszik, hogy a fényvillamost a Mikulás vezette. Fotó, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecenben ezek mellett a CAF-fényvillamos is közlekedik. Ennek a „csillamosnak” a látványát 2023. december 4-én örökítettük meg a Piac és a Kossuth utca sarkán:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Összeállításaink a 2023-as adventi időszakról:

• A belvárosi díszkivilágítás
• Ezernyi ünnepi lámpás az Egyetem téren
• Ünnepi fényár a megszépült orvospalotán
• Elkezdődött a belvárosi adventi vásár
• A Debreceni Egyetem is karácsonyfát állított

Vörös csillag és Bengáli

Debrecenben a rendszerváltás előtt szinte minden középületen, még a Csokonai Színházon is vörös csillag ,,pompázott". Így volt ez a főutcán is, aminek akkor Vörös Hadsereg útja volt a neve. A hagyatékból vásárolt, első fotónkon az ismeretlen szerző a Széchenyi utcai szakasz felől, a Kistemplom mellől örökítette meg a városháza és az előtte zajló forgalom látványát.

Akkoriban a városházának se ez volt a neve, hanem tanácsháza. A kereszteződésben sorakozó járművek között pedig egy Bengáli villamos is sárgállik az egyetlen meghagyott villamosvonalon. Hol volt még ekkor a sétálóövezet? Fotósunk lesétált a MÁV-igazgatóság mögötti térre is, ami – mondanunk se kell – nem Dósa nádor tér, hanem Tótfalusi tér volt. Eredetileg pedig Dégenfeld tér, ahol a fantasztikus debreceni kenyereket is árusították.

A fenti kereszteződést Tulok Ferenc is megörökítette a Képzőművészeti Alap KVBP 1976-os képeslapján

A megörökített jelenet idején egyébként a jobbról látható szerkesztőségi épületben még minden bizonnyal az MSZMP napilapját készítették. S végül még egy mesés felvétel ugyanabból a hagyatéki csomagból, de már 1990-ből, tehát a rendszerváltás után. A Kálvin téri Emlékkert dzsungelszerű arcára csodálkozhatunk rá, amilyen a 2010-es átépítésig volt e barátságos hely.  Ha szívesen nézegetnél további hasonló retro fotókat a Vörös Hadsereg útjáról, akkor látogass erre az összeállításunkra. Jó barangolást! DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Belvárosi látkép, fakivágás után

Vörös Hadsereg útja, 1976. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen főutcája a korzó ezredfordulós kialakítása előtt az 1960-asévekben élte meg a legnagyobb változásokat. Kivágták ugyanis a belső fasorokat is, és a villamossíneket áthelyezték. A következő évtizedben az 1-es vonal kivételével mindet felszámolták, megszüntették a Kossuth téri szökőkutat, és megépítették az Aranybika melletti, régi tömb helyére emelt hotelszárnyat és lakóházat. Mi tagadás, a Vörös Hadsereg útja nevet viselő utca elég sivár lett így.

Sőt, az 1976-os dátumú üdvözlőkártya tanúsága szerint (melyet Fényes Tamás és a Képzőművészeti Kiadó készített) a nevezetes épületekre a tatarozás is jócskán ráfért már: a még okker színű Kistemplom például megfakult, vele szemben pedig a takarékpénztári palota felső szintje kifejezetten romos (és torony nélküli) volt már.

A korábbi négyes fasor és a Kossuth-sarki kupola
pazar látványa Fényes Tamás lélegzetelállító fotóján

A felvételen ugyanakkor az is felfedezhető, hogy az épületről még nem távolították el a lenti vörösréz-borításokat, amiket később lehangoló kőlapokra cseréltek. A fél 1-kor készült fotón egyébként kevés ember szerepel, az új ültetésű facsemeték még nagyon picik.

Ám a teret így is uralja a két szép Bengáli villamos, és mindenekelőtt a két városjelkép, a Kis- és a Nagytemplom egymás mellett láttatása – olyan perspektívában, amelyben a kicsi látszik nagyobbnak.

S ha érdekelnek további klassz régi képek a belvárosról szintén Fényes Tamás interpretálásában, akkor kattints erre az összeállításunkra. Jó múltidézést!

DBKL