Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Raktár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Raktár. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. augusztus 15., csütörtök

A Bajcsy utcai földalatti fényűző törökfürdő legendája

Debrecen egyik feledésbe merülő belvárosi fürdőhelye az Aranybika és a szomszédos Bajcsy utcai emeletes bérpalota pincerendszerében működött egykor. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2024. 08. 14-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Természetesen nem a törökök építették a középkorban, hanem majd csak a XX. század elején alakították ki a luxusra vágyó eleink, a régi törökfürdők hangulatát idézve. Ez az exkluzív hely talán a barokk ékkő, Eger törökfürdőjének egyik kis termére hasonlíthatott, mely ilyen:  

Az egri törökfürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni hajdani földalatti úri termálfürdő (melynek kinti részét 2024. augusztus 14-én kerestük fel) a legendák szerint 1911-től a II. világháborúig a Bika melletti udvarban volt, mégpedig ezer négyzetméteren, és állítólag messzire vezető alagutakkal. A ma is meglévő fémkupolával fedett fürdőt a hotellel is ilyen lenti járat kötötte össze. A díszes márványterem medencéjét azonban később bebetonozták, a reprezentatív oszlopok is eltűntek, és döbbenetes módon bútorboltot, valamint bútorraktárt csináltak a szebb napokat is megélt törökfürdőből.

2020 januári munka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet 2020-ban még elkezdte átépíteni egy társaság, hogy szolgáltatóházat alakítsanak ki ott, de aztán beütött a járvány, és a tervezett létesítmény azóta se nyílt meg. Akkor kitették az „ilyen most – ilyen lesz” típusú látványtervüket; ezt a cikk végén mutatjuk be.

Megújult külső lépcsők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

korábbi Facebook-posztunkhoz szóló Kedves Olvasóink közül Lázár Katalin felidézte, hogy a nagymamája mesélte, hogy termálfürdő volt a Bika mögött és gyönyörű üvegházas télikert. Rajta kívül Primó László leírta: „1988-tól 2001-ig itt laktunk (3. emelet 4-es ajtó, pont a kupolára nézett a bejárati ajtónk!) A házban lakó idősektől hallottuk, hogy valamikor itt bizony fürdő volt! A bádogtető egyenes részén 2 hosszúkás drótozott, vastag fehér ablak volt, amin keresztül nem lehetett benézni. A bútorbolt előtt teljesen üres nagy tér volt, és mindig sötét, mert a 2 ablakon kevés fény szűrődött be. Énekeltünk ott, mert jól vízhangzott a tér. Arra emlékszem, hogy mindenhol víz állt, mert a bádogtető beengedte. A padlástérben és itt lent a falon évszámokat láttunk (1915, 1924) és Dávid csillagot. A padláson több helyen is. Maga az épület története is érdekes lehet, vagy hogy kik lakhattak ott a 20. század elején. Óriási polgári lakások, cselédlépcső, szénnel készített firkák a padlástérben stb. Szomorú látni, hogy minden így lepusztult.”

A háttérben a Bika. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ujvárosiné Kati ugyanakkor rámutatott arra, hogy „Sokan nem ismerték ezt a részt, egy ismertető jó szolgálatot tenne. A város közepén, frekventált helyen van, nagyobb szabású dologra is felhasználható lenne, mint egy szolgáltatóház a Bika tőszomszédságában.” Mi pedig, a Debreceni Képeslapok részéről reméljük azt is, hogy a tervekről nem mondtak le, és egyszer még újra benépesül ez a sokat megélt, misztikus helye Debrecennek!

Ilyen mélyen van... Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024.08.14-i látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2020 januári látványterv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. március 7., csütörtök

Debrecen városrészei: az Ispotály

A Nagyállomás Petőfi téri főépülete 2024. március 1-jén (előtte egy veterán autócsodával). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egykori szegényháza, menedékhelye előtt egy önálló városrész is tiszteleg: az Ispotály. Az 1944-es bombázások miatt ezt a területet is úgy meggyötörte a sors, mint korábban a névadó intézmény istápolására szoruló embereket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépülete melletti postahivatal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Első két fényképünkön a városrész legfontosabb helyeit, a Nagyállomást és a mellette működő postahivatalt örökítettük meg. Magát a városrészt pedig nem mellékesen a Wesselényi, az Erzsébet és a Salétrom utca, a Petőfi tér övezi, valamint a vasút a Nagyállomás főépületével, és a Boncz László utca is határolja.

Az Ispotály egyetlen megmaradt épülete a Raktár utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Boncz László neve azért is fontos és érdekes, mert ő alapította 1529-ben az Ispotály névadó intézményét. Ez akkor még eredetileg az ő Piac utcai házában működött, és menedékhelyet, szegényházat és betegszobákat is magában foglalt. Boncz László 1559-es halála után a városra szálltak az intézmény jogai, feladatai.

A Nagyállomás főépületének indulási oldala a Piac utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor a ferenceseknek távozniuk kellett Debrecenből, akkor a mai Dósa nádor téri kolostorukba telepítették át az Ispotályt. 1705-re azonban ezt kinőtték, így a Külső Ispotályba (a mai helyre) költöztették, ami akkor már 150 éves volt.

Az 1944-es bombázások áldozatainak emlékműve az Ispotály lakóparkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ispotály egyetlen megmaradt épülete a mai Raktár utcában, a Nagyállomás területén található, nevezetesen a kocka alakú vasúti bunker és a víztározó medence mellett. Hajdanán óvoda, iskola és szegényház is tartozott hozzá, és itt tanult Tóth Árpád, a későbbi költő is.

A festett ablakokkal álcázott MÁV-bunker a posta és az Ispotály-épület között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

E hely kapcsán emlékezzünk meg aról is, hogy valaha itt futott a Késes utca. A szintén az egykori intézmény nevét használó, közeli lakóparkban 2015 óta már van egy lakossági kezdeményezéssel állított, díszes kőoszlop is, ami a szétbombázott református templom emlékét őrzi. 

A 2023-ban 50 éves 24 emeletes lakóház áprilisi virágszőnyegekkel. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A városrész egyik jelképe a toronyház. Ezt 1973-ban adták át, több mint 200 lakás van benne, ahol csaknem ezren élnek. A 24 emeletes épületben többek között pékség és trafik is működik, ugyanakkor ABC, irodák s az egykori Híradó Mozi, valamint a Debrecen Étterem épületei is csatlakoznak hozzá.

Az egykori Híradó Mozi épülete a 24 emeletes lakóház alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt volt a költő és a tér nevét viselő, panorámateraszos presszó is, alatta pedig Váró Márton egy különleges, medencés szobra, melynek címe: Vasbokor (lásd az utolsó fotóinkon).

A teherpályaudvaron tornyosuló teherdaru. Fotó: © Debreceni Képeslapok

E helyen van a villamosok végállomása és fordulója, sőt, az Ispotály városrészben óvoda, szeretetszolgálat, gyógyszertár és a DKV-központ is működik a tuják, buszok és trolibuszok végállomásaként is, sőt, itt működik a közlekedéstörténeti emlékszoba is. Ez utóbbi mellett a hajdani hajlítottbútorgyár telepe fekszik.

Az Ispotály utcai óvoda kedvesen retró kerítése és egyik épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Városrészi összeállításaink:
Az Ispotály utcai óvoda kertjében álló dekoráció, mely az újrahasznosítás jegyében készült. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erzsébet utcai lakótelep építéséről ebben a cikkünkben írtunk sok régi képpel.

A Déli sor (balról) és a Salétrom utca kanyarjában lévő házban működött a Thonet-mintabolt. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A némelyek által biciklitárolónak használt Vasbokor 2021 októberében, az öreg fenyőfa kivágása előtt
és azt követően. 
Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. szeptember 27., szerda

Feltámadt poraiból végre a Kossuth utcai Kis Orbán-ház


Debrecen egyik legrégebb óta omladozó épületegyüttese volt a Kossuth utcai Kis Orbán-ház, aminek napjainkaban zajlik a várva várt renoválása, párhuzamosan a Sas utcai mélygarázs kialakításával. A Kis Orbán-házat bemutató felső képünk a 2023. szeptember 27-i állapotot tükrözi, miután lekerült a ponyva a felújítandó épületről. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcai újjászülető Kis Orbán ház 2023. szeptember 27-én, a ponyva eltávolítása után. Fotó© Debreceni Képeslapok

A „Kis Orbán” családnévben egyébként nem két családnak a családnevei szerepelnek, ugyanis a „Kis”-nek itt olyan jelentése van, mint az „ifj.” előnévnek. A „Kis Orbán” tehát azt jelenti, hogy „Orbán fia”. A család és az épület története ebben az összeállításban olvasható Krankovics Ilonától. Eszerint a Kis Orbán-ház az 1810-es években készült el Kis Orbán István (azaz Orbán János fia) kereskedőnek a tulajdonaként, és a XX. század eleje óta hasznosul a városháza részeként. Az épületegyüttes Sas utcai fertályát Kis Orbán (II.) János eredetileg kereskedőháznak építette, és 1916-ban vonták össze a „sóhajok hídja” révén a Piac utcai városházával.

A Kis Orbán-ház a XX. század elején, gőzvonattal. Fotó: Ismeretlen Szerző, Regifotok.hu

Az még egy külön történet, hogy a Sas utcai mélygarázs fölött épület vagy park lesz-e, és hova kerül vissza Medgyessy Ferenc Mackós kútja. Olvasóinkat ennek ellenére továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A Kis Orbán-ház Kossuth utcai homlokzatdíszei 2023. szeptember 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kossuth utcai Kis Orbán-ház Városház utca felőli sarka 2023. szeptember 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok