Debreceni Képeslapok: Hármashegy

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hármashegy. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. április 29., kedd

Az édenkert hajnalán

Debrecen oázisát az újonnan átadott létesítményeivel idézzük meg a hőskorból ebben az összeállításunkban. Amikor a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag) még az Attila tér 3. szám alatt működött, a vállalat kiadott egy négynyelvű leporellót a korabeli fejlesztésekről és tájról.

A Vekeri. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat. Ezeknek a településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Fancsika, Gúth, Haláp, Nagycsere és Pac.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó, 1986. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot. Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping. Fotó: Csobaji Előd, 1986

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat. Ezek közül például a 17 hektáros Vekeri-tó építésekor a mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet úgy képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

A megemelt híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A fantasztikus komplexumhoz kempinget és úttörőtábort is építettek, és az 1980-as évek közepén megérkezett a Kati nevű sétahajó is (ami ma már sajnos régóta ki van vonva a forgalomból). Napjainkig a Vekeri-tó nagyon sok fantasztikus programnak adott otthont, köztük a nemzetközi kempingtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. 2015-ben drámai képet nyújtott a táj, hiszen itt is kiszáradt a tó, ám a következő szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, lásd pl. a 2025 húsvéti cikkünket sok fotóval...

A Fefag képeslapja a Kati hajóval, 1988

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Erdőspusztai Tájház 1985-ben. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

2024. május 1., szerda

Szeretett szép debreceni tavaink a múltban

Élet a Látóképi Tófürdőn, azaz a Macsi Balcsin a strand egyik utolsó nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen természeti környezetét még a közelmúltban is több tó, vizes élőhely gazdagította. Ezek közül például a Békás-tavat 2014-re átépítették, a fent látható Macsi Balcsi 2019-ben nyitott ki utoljára, a Fancsikai-tavak kiszáradtak. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Szeged Utcai Szabadidőpark tava. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotó egy régi kép a lencztelepi ma is szuper SZUSZ-parki tóról. A Vekeri-tóban napjainkban van némi víz, de a 2015-ös kiapadása óta nem tért vissza bele az állatvilága. Cikkünk végén a volt (Halápi-) Hármashegyi-tavat is megidézzük.

A nagyerdei Békás-tó őszi színei a 2013-as átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mostani cikkünk következő nosztalgikus jeleneteként íme, egy archív felvételünk a kirándulók és pecások által is szívesen látogatott Fancsikai-tavak egyikéről azokból az időkből, amikor még bőségesen volt víz bennük:

A Vekeri-tóhoz egész évben tömegek özönlöttek, hiszen nyáron horgászni, napozni, sportolni, főzni, valamint csónakázni, télen pedig szánkózni, korcsolyázni és szintén pecázni is kiválóan lehetett ebben a paradicsomban. Sőt, a hőskorban sétahajó is járt itt – lásd ebben a képes összeállításunkban.

Csónakázó, vízibicikliző és piknikező kirándulók a Vekeri-tavon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fentieknél is korábban megszűnt, ám szintén nagyszerű és ugyancsak szabadtéri Vértessy-strand, Cserkész-tó mellett a Telegdi-sófürdő, továbbá Kincses-tó stb. története sok gyönyörű régi képpel és képeslappal ebben a múltidéző anyagunkban is feleleveníthető.

A még festői Vekeri-tó a csónakházzal, a 2015-ös kiszáradás előtti szép időkben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Zsuzsi-vonat végállomásánál lévő Hármashegyi-tó 2012 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kirándulókra váró ladikok a Vekeri-tavon, 2012 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

2024. február 10., szombat

A Li–2-es csodarepcsi

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legkedveltebb játszóeszköze egy gyönyörű gépmadár volt: a dombtetőn kiállított Li–2-es repülő, aminek a pilótafülkéjébe is be lehetett ülni.

A felejthetetlen acélsas látványa az 1960-as években

A Kádár János állam- és MSZMP-vezető által 1960. május 13-án felavatott vidámpark területén korábban huszárlőtér volt, amihez dombok is tartoztak. Az egyik ilyen halomból építették meg a Li–2-es gép talapzatát is, amin egyébként először egy kisgép és a névadó Lúdas Matyi szobra állt.

A Li–2-es gép 1964-ben, repülve jött Budapestről Debrecenbe. Itt a reptérről már szállítva vitték a Nagyerdőbe. A csillogó szerkezet sasként feszített a Nagyerdőben, alatta-körülötte pedig a céllövölde, a hullámvasút, a lovas forgó, valamint a kisvonat is zakatolt.

A vidámpark és a dombon tündöklő gépmadár 1965-ben

A Li–2-es repülőgépeket az amerikai DC–3-asok licence alapján, 1936-tól gyártották a Szovjetunióban. A fesztávolsága 28,81 méter, a hossza 19,65 méter, és kialakítástól függően megközelítőleg 25-en utazhattak rajta.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A maximális sebessége 300 km/h volt, az utazómagassága pedig 5600 méter. A vidámpark Li–2-ese a Malév-felirat és a nemzeti trikolór mellett a „HA-LIR” lajstromjelet is viselte. A világon ma már csak hazánkban repül egyetlen egy ilyen gép.

A nagyerdei Li–2-es fedélzetébe lépcsőkön lehetett bejutni, és eleinte a pilótafülkéje is nyitva állt a látogatók előtt (amíg el nem kezdték kilopogatni a műszereket). A szárnyaló idők 1987-ig tartottak: akkor a repcsit szétszedték, és a hármashegyi haditechnikai parkba költöztették. A később onnan is széthordott, majd végképp leselejtezett gépről az egyik utolsó fotót Lőrinc János készítette 1989-ben. Akkoriban még egyébként az is tervben volt, hogy a kultúrpark vesz egy nagyobb repülőt (amiben presszót üzemeltetnek), végül azonban sajnos elálltak ettől, ugyanis drágának tartották a beruházást.

A repülőgép dombján már nagyok a fák. Korábban azt is tervezték, hogy medvekarámot építenek rá,
de ez se valósult meg: a dombtető a gép elszállítása óta üres. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

2016. április 28., csütörtök

Majális Zsuzsiékkal

Debrecen kedvelt kirándulóeszköze, a Zsuzsi kisvonat hamarosan ismét kifut a hármashegyaljai pihenőhelyre: ezúttal majális alkalmából, május 1-jén utazhatnak az öreg masinával a kirándulók. Csütörtökön délután mi már belestünk a fűtőházhoz.

Csendélet csütörtökön délután a fűtőháznál.

A városban két keskeny vágányú kisvasút is működik. A vidámpark kisvasútja 1960-ban nyílt meg, míg a Zsuzsi már 134 éves. Az öregebb vonat ma az erdőspusztai Hármashegy-aljáig közlekedik, és eredetileg a gúti erdőben kitermelt fa idehozatala érdekében épült.

Az 1882. július 16-án átadott – 950 mm nyomtávú – vasutat a Kopf és Steinberger nevű vállalkozók üzemeltették a csapókerti Fatelep és Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakaszon. Később a szerelvények már Nyírbéltekig jártak.

Útra készülve a gőzös és az egyik dízel.
Nagyításért kattints a fotóra!

Kezdetben két gőzmozdony üzemelt, melyeknek 20 km/h volt a sebességük. Közülük az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta a Zsuzsi nevet. A vasutat 1961-ben építették át a szabvá-nyos 760 mm-es nyomközűre, és akkor kerültek ide a ma is használt Mk 48-as dízelmoz-donyok.

A pályát 1977-ben kurtították meg Hármashegyaljáig (16,6 km-esre), s '78-ban úttörővasút lett a Zsuzsi. 2008 óta a DKV leányvállalata. A járműpark patinás darabja az 1923-ban gyártott gőzmozdony.

Ez egyébként a Közlekedési Múzeumé, és 2006 decembere óta pöfékel nálunk. A kisvonattal kijuthatunk az ősi Ördög-árokhoz is, ami a szarmaták által épített, izgalmas hangulatú erődítménynek egy rekonstruált szakasza a Vámospércsi út mellett. Jó utat és kikapcsolódást!

(További fotók ebben az összeállításunkban csodálhatók meg a Zsuzsiról.)