Debreceni Képeslapok: 1898

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1898. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 10., péntek

A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya 125 éves története

A Debreceni Egyetem Kassai Úti Campusának épületegyüttese eredetileg nem oktatási célokat szolgált, hanem a Vimos Huszárlaktanyának épült immár 125 esztendővel ezelőtt.

Az egyik pavilon napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megyeri-Pálffy Zoltán leírása szerint a munkálatok 1898 őszén kezdődtek, és 1899 végéig tartottak. Az építkezés költségeit a város állta, amelyhez ún. nagykölcsönt vett fel.

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

„A lovassági laktanya főbejáratát a Hadházi (ország)útra, a mai Kassai útra nyitották meg, s erre a tengelyre szimmetrikusan helyezkedtek el az épületek jobbra, illetve balra egyaránt. A főtengelyben az ún. törzsépület helyezkedett el, amelyet korabeli képeslapokon Tiszti kaszinóként is neveztek.”

A képeslapot V. Pákozdi Zoltán Károlynak köszönjük!

Megtudható a leírásból az is, hogy az alakulótér törzsépülettel átelleni oldalán helyezkedtek el a lovardák. „A Vilmos huszárlaktanyában két-két nyitott, valamint fedett lovardát építettek. A fedett lovardák között a földszintes markotányos- és fürdőépület állt.” Ez ma az Egyetem Kancelláriájának III. sz. épülete (amit a Campuson csak laposnak hívnak). A lovardák közül egy maradt meg, és felújítva, átépítve egyebek között szórakozó-, konferencia és kulturális helyként működik.

Az egykori kaszinóépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A II. világháború után a laktanya neve Bocskai-könyvtár cikke szerint Gábor Áron volt, s a szovjetek az 1950-es években vették birtokukba a műemlék jellegű épületeit. Ma a Debreceni Egyetem intézményei találhatók itt. Velük szemközt pedig a régi szép tisztviselőtelep terül el, amit itt mutattunk be.

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

A campuson működik a jogi és államtudományi kar, a népegészségügyi kar, valamint könyvtár, diákszállók és a Lovarda is. A mindezek között elterülő – Zöld hullám nevű – parkot 2012-ben adták át, akárcsak az informatikai kar épületét.

Egykori kapuszolgálati épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem mellékes adalék még, hogy a Laktanya előtti úton, a Hadházin (Szabadság útján) járt a legendás hatos villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között. A kaszárnya mellett, a mai Főnix Aréna helyén pedig a felejthetetlen kisfürdő és a Szikla Presszó szolgálta a kikapcsolódni vágyókat.

A Zöld hullám park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. szeptember 20., szombat

A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó múltidézéseink:

Nyitóképünk teljes méretben

A környékről szóló anyagaink:

Az egykori óvoda

DBKL

2024. szeptember 20., péntek

Ma 126 éve kezdett működni a debreceni járműjavító

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés, 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárok, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó összeállításaink:

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Az egykori óvoda

Múltidézéseink debreceni gyárakról sok régi képpel:

2024. január 31., szerda

Régi angol sorházak hangulata: a debreceni Kolónia utca

Debrecen egyik régi, mégis szép és egységes megjelenésű városrésze a Kolónia utca, ami a Műhelytelep nevű városrészben található a Faraktár utca mellett. Ezt a különleges környéket látogattuk meg 2024. január 30-án. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Podolszky nevű utca nem véletlenül kapta a Kolónia nevet, ugyanis a szomszédos övezetben 1898-ban megnyílt vagongyár és járműjavító munkásainak megélhetését szolgálta. Ezek az ikerépületek az angol sorházakat idézik, nagyon szép téglaberakások, kerek és íves formájú ablakok is színesítik őket, ugyanakkor kertekkel is rendelkeznek. Nyilván, többükön átépítések, korszerűsítések, bővítések figyelhetők meg (miként például a Kolozsvári utcai Kádár-kockákon is), ám az utca így is őrzi a XX. század eleji hangulatát. Azt a stílust, amely az egyszerű dolgozóknak is pihenést, kényelmet, meghittséget és szépséget tudott nyújtani.

A MÁV-lakótelep számára a város 19 kat. holdnyi területet adott át (térítés ellenében), s 1911-ig összesen 27 épület, azokon belül 146 félkomfortos lakás készült, melyek átlagosan 40 lapméteresek. Ezekbe elsősorban sokgyerekes családok költözhettek, ugyanakkor a telepen tisztasági fürdő és iskola is létesült – olvasható a Kolónia utcáról a Debrecen utcanevei című, 1984-es könyvben –, később pedig a ma is működő vasutas művelődési ház, valamint a mára lebontott sporttelep is megnyílt a közelben.