Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bauhaus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bauhaus. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 23., csütörtök

Ladányi Józsa sebészprofesszor

Debrecenben az Ember Pál és a Weszprémi utca sarkán lévő nagy telken található egy Bauhaus stílusú kis villaépület. Az épület sorsa sokakat foglalkoztat, ám az eredeti neves tulajdonosát kevesebben ismerik. Ő Ladányi Józsa (Debrecen, 1898. május 1. – Debrecen, 1985. szeptember 14.) orvos, sebész, egyetemi tanár. E mostani összeállításunkkal az ő személye és munkássága előtt tisztelgünk.


A Lusztig Józsa néven anyakönyvezett szakembert Székelyhidi Ágoston méltatta a Hajdú-bihari Napló 1982. december 11-i számában. A szerző így fogalmaz: Képzeljünk el egy fiatal, vonzó nőt, akit művelt és módos család, rangos baráti társaság vesz körül, akinek már biztos létalapja, ismert neve van, és aki egyszer csak mégis elhatározza, hogy a szabad vasárnapjait egy nyomorult falucska testi, lelki, szellemi fogyatékosai közt tölti. Ladányi Józsáról van szó. És nem csupán néhány odaáldozott vasárnapról. Még 1928-ban történt, hogy tudomást szerzett a debreceni erdőkben megbúvó kis település, Boda iskolás gyerekeinek különös és rejtélyes viselkedéséről. Törpe növésű, zavaros tekintetű, bizalmatlan emberkékkel találkozott aztán, akik 9–10 évesen sem tanultak meg írni, olvasni, értelmesen beszélni. Golyvásak voltak, csaknem mind. Ladányi Józsa rátalált a jódhiányra, kidolgozta a műtéti eljárást, írásban és szóban nyilvánosan sürgette a körülmények gyökeres változtatását. Az orvosi eredményekkel nem elégedett meg. Teljes értékű javításra, javulásra törekedett és biztatott. Kevés társra akadt. Végül mégis győzött: évtizedek múlva, 1976-ban, egészséges, jódban gazdag ivóvíz került a bodai vezetékes kutakba.

Nyitóképünk teljes méretben

Ama fiatal nő közben megöregedett – emlékeztet a cikk. Az egyetemi professzor, a klinikaigazgató, elnökök, királyok, világnagyságok világhírű vendége azonban nem átallt Bodára utazgatni, golyvás tanyai gyerkőcöket vizsgálni, tisztítatlan vizet elemezni, még 80 évesen sem. Ladányi Józsa szembeszállt a szaknyelven „fejlődési rendellenességként” emlegetett nyúlajak és farkastorok, a szájüreg és a hajak torzulásával is. Tudta, hogy nem elég a hangszálakat, a nyelvcsapot, a szájpadlást újraformálva, bennük a beszéd és az ének nemes hangját fölszabadítani, nem elég az ajak puha mozgékonyságát, szimmetrikus kettős ívét visszaadva, azt a derűs mosolyra és a kedveskedő csókra alkalmassá tenni; tudta, hogy a sebzett jellem és a görcs szorongatta magatartás kiigazítása a végső föladat. Ezért és evégre rakta le a „komplex rehabilitáció” alapját. Széles alapot, mely magában foglalta a külső hatások, az alkat, az öröklődés, majd a műtét, a beszédjavítás, a lelki és szellemi önvezérlésre való fölkészítés ezer mozzanatát, bonyolult rendszerét, hosszadalmas és összehangolt működését. Ladányi Józsa talán legjelesebb gyógyítói hőstette a II. világháború kihívására adott válasznak tekintendő. Nő lévén, itthon kellett a bevonult férfi sebészek helyére állnia. Kivált a háború utolsó éveiben, mikor a katonai szállító vonatok Debrecenen haladtak át, iszonyú futószalagon kerültek elő a fagyott, üszkös, félig elhalt lábak és karok. Hogy életet mentsen, maga fejezte be a kegyetlenségében is megváltó művet, a csonkítást. Közben csak a fűrészt, a kést irányító ujjai voltak nyugodtak, a lelkiismerete nem. Megoldást keresett ismét, a lehető legteljesebb megoldást. Ma már tudhatjuk, hogy a világon elsőként jutott el a lemetszett végtagrészek természetes visszaültetésének klinikai megvalósításáig. Módszere gyakorlati és tudományos iskolát teremtett. Elégedetté azonban csak az emberi jó következmény tette. „Már hegedültek is azokkal az ujjakkal, amiket visszavarrtam” – büszkélkedett Ladányi Józsa. Aztán a visszavarrás, a „replantáció”, az érsebészet és a bőrátültetés dolgainak újabb tisztázását tűzte ki. Ez utóbbi még szorosan fűződött az égési sebek gyógyításának ismert módjaihoz és régi-új sebészi eszményéhez, a plasztikai műtét tökéletességéhez, a nyomtalansághoz.


Az első dolgozata 1929-ben, a bodai golyvás gyerekek kóros tüneteit és gyógyítási lehetőségeit szedte sorba, 1982 augusztusában pedig, egy amerikai orvoskongresszusra készülve, a bőrhiányok pótlásával foglalkozott. A több mint 200 írásművében az „Egyetemesség és specializálódás a sebészetben”, „Adatok az öregkor sebészetéhez”, „A fájdalom sebészi vonatkozásai”, „Lélektani előkészítés: az emlőrákos beteg rehabilitációja” problémájával is foglakozott. Székelyhidi Ágoston cikke kitér arra is, hogy 1944-ben a nyilasok ausztriai táborba hurcolták a már hírneves klinikai sebészt. Tíz hónap múlva megszökött. Már itthon, később, megtudva, hogy miniszteri székbe akarják ültetni, bejelentés nélkül elment Rákosi Mátyáshoz, és, bár könnyek árán, kikönyörögte a mentesítést. Nem óvatosságból, nem szerénykedésből tette. Indokul azt hozta föl, hogy abban akar tovább lépni, amiben már elért valamit. Jól választott. Életműve megkoronázása jutott így osztályrészéül: mint vezető sebész, egyetemi tanár, kutató és kísérletező tudós, helyettes rektor, megtervezhette, fölépíthette, berendezhette, működésbe lendíthette az ország egyik legbecsesebb gyógyító intézményét. Hivatalosan II. Sebészeti Klinikának nevezik, ám a történelembe Ladányi Klinikaként került be – mutat rá Székelyhidi Ágoston.

A Ladányi-villa. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 24., szerda

Debrecen városrészei: a Széchenyikert

Debrecenben a Nyugati és Széchenyi utca, Segner tér, Kishegyesi és István út között fekszik a XVI. század vége óta a Széchenyikert. Eleinte a Német utcai kisajtónál lévő kertnek hívták, 1715-től pedig Koskertnek, mivel a környékén juhlegelő volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Széchenyi utcai óvoda épülete és kertje 2024. április 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A XIX. században már Zsidókertre keresztelték, ugyanis itt állt az a traktírház, ahol a vásárra érkezett zsidókereskedők szállást és kóser élelmet kaptak. A városrész 1927 óta viseli a Széchenyikert nevet.

Széchenyi utcai kontraszt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Széchenyi utcai régi szép lakóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Széchenyikert legfontosabb értéke az egykori Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred Nyugati utcai laktanyája amit a minap mutattunk be ebben az összeállításunkban. Az objektumban üzemelt a gördülőcsapágy-művek, aztán a finomkötöttáru-gyár is.

A Segner téri tömegközlekedési forduló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tőle nem messze terül el a Segner tér, ami arról is híres, hogy hihetetlenül rossz állapotban van, a zöldterületeken (vagyis azok maradékain) gépjárművek terpeszkednek, továbbá itt van a troli- és buszállomás, és itt volt a Kisállomás.

Ezen a helyen volt egykor a Kisállomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gondozatlan tér mellett húzódik a Kürtös utca, ahol egy másik „volt” bújt meg: a híres Syposs-villa. A klasszicista épület helyén ma már modern társasház van.

Itt állt korábban a Syposs-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrész névadó utcájában, a Széchenyi utcában ugyancsak felfedezhetünk olyan helyet, ahol volt „valami”, ám már az sincs. Ez a főtér egykori Zsolnay-szökőkútja, aminek az 1965-ben lebontott szocreál kávája évtizedekig feküdt az alábbi képen látható villa parkjában. Mára onnan is eltűnt.

A park mélyedésében (egy medencében) őrizték a régi főtéri szökőkút Zsolnay-káváját. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Különleges lakóház a Széchenyi utcán, 2024. április 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Széchenyi utcán Bauhaus-stílusú villákat is megcsodálhatunk, aztán befordulva az István útra vendéglők, panzió is utunkba esik.

Vendéglő az István úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A korábbi söröző ma panzió. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ingatlan a 2024. április 23-i ottjártunkkor a kerítésre tett tábla szerint nem eladó, nem kiadó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezek mellett érdemes betérni a belső kis utcákba is (például az Erőss Lajos utcába), melyekben meghitt hangulat, különleges házak, jó levegő és csend honol. 

Erőss Lajos utcai népies homlokzat, felállványozva (2024. április 23.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Széchenyi utcai Bauhaus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:

2023. december 28., csütörtök

A békebeli strand, csónakázó, Egyetem tér 12 régi képen


Debrecen múltjáról ismét sok csodás fotót kaptunk. Ezúttal is azokból a képeslapmásolatokból válogatunk, amiket Kedves Olvasónk, Varga József osztott meg a magazinunkkal.

Debreceni ötös fogat a nagyerdei orvospalota előtt

Az első csokrunkban máris kiruccanhatunk a Nagyerdőbe, amelynek életképei között
kliniai főépület és egy híres ötösfogat látható, majd a csónakázótó és persze a Nagyerdei Strand is megelevenedik.

A 39-esek emlékműve, az egyetem, a csónakázó és az Egyetemi Templom

A fenti montázs a Medgyessy sétányon felállított gyalogezred-emlékművet is bemutatta a Nagyerdő nevezetességei társaságában. Varga József olyan képeslapmásolatot is csatolt, amin új korában tündököl az egyetem főépülete, valamint az előtte elterülő díszparkos tér.

Az egyetempalota és az Egyetem tér új korában

Az egyetemi főépület a díszpark medencéjével

A következő képeslapmásolatokon a csónakázótó tölgyfaszigete és Bauhaus-stílusú csónakháza is felfedezhető. Végül olyan üdözlőkártyát tanulmányozhatunk, amin az Egyetemi Templom is szerepel.

A Nagyerdei Strand trambulinos medencéje a kádfürdő és a fedett uszoda mellett

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára! Köszönjük szépen!

Kilencképes montázs a Nagyerdő három nevezetességével

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A montázs jobb oldali közepén a nagyerdei Egyetemi Templom

2019. október 28., hétfő

Présház, Bauhaus, Patyomkin – és a közös tragédiájuk

Debrecen egyik hangulatos utcájában, a Komlóssyn áll egy nagyon különleges, régi, hosszú épület. A fatornácos, egyszintes, sárga falú ház meglepően jó állapotúnak tűnik, viszont évek óta eladó.


Különös ismertetőjegye a kerítése is. Facebook-posztunk nyomán Nyul Imre és Balogh László hozzászólásaiból azt is megtudhattuk róla, hogy Szepesi Dezső építtette 1925-ben présháznak, a kerítése pedig az Alföldi Takarékpénztáré lehetett, illetve arra utal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Egyetem sugárúti Bauhaus-villa is lakatlan és eladó. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épülettel átellenben, az Egyetem sugárúton szintén egy nagyon ,,furcsa" ház bújik meg a fák alatt. Ez is hosszú ideje eladó és lakatlan. A Bauhaus stílusú lakóház kereken 80 éves, és Rimanóczy Gyula tervezte egy debreceni kötődésű nő, Jay Poward számára. Olvasónk hozzászólásaiból az ő esetében is markánsan kitűnik, hogy igen sokan kedvelik a villát, egyúttal aggódva is a sorsáért.


A mögöttünk lévő hét legnagyobb visszhangját a Péterfia utcán készített felvételünk keltette, amelyen a Medgyessy-emlékmúzeum melletti épület bontását örökítettük meg. Ennek kapcsán érdemes idekattintani a felháborodott hozzászólások lavinájának tanulmányozása érdekében, még ha szívderítő olvasmánynak jóindulattal se nevezhető. Fotók: © Debreceni Képeslapok


S végül a Mester utcai ,,Patyomkin"-házunk a fenti fotón Az elhagyott, s csupán az utcai fala által létező romról korábban is írtunk, most azért foglalkoztunk vele ismét, mert amikor elbontották előle a buszvárópavilont, még szembetűnőbb volt az egykori szépsége, valamint természetesen a szívbemarkoló állapota.

A Cserepes utca 23. szám alatti házikó, ahol a Légy jó mindhalálig című filmet forgatták 1960-ban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

És hogy el ne felejtsük: a Cserepes utca 23. szám alatti házikó, ahol a Légy jó mindhalálig című filmet forgatták 1961-ben, s a történet szerint itt laktak Doroghyék. Róluk ebben a cikkünkben írtunk sok szép archív fotóval, és minden bizonnyal kell is még majd írnunk róla... Fotók: © Debreceni Képeslapok

Frissítés: A Cserepes utcai kis házat 2020 októberében lebontották. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés 2.: A Szepesi-présház anno és a hűlt helye 2021 szeptemberében... Fotók: © Debreceni Képeslapok