A debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni talyigáról és törzsménesről is.

Ötös fogat a klinikapalotánál, a Sesztina-villánál és a Simonyi úton.
A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják. Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, s nem mellékesen Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka Hortobágyon volt.

"Öt pluszos" díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban.
Fotó: Csobaji Előd. Nagyításért kattints a képre!

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt. A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő.

Ezt kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!