A régi szép Nagyállomás

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

• A modern Nagyállomás
• A Szárnyaskerék kultúrotthon
• Volt egyszer egy Resti
• A Nagyállomás egykori tejivója
• A Petőfi téri szökőkút és díszpark
• A Nagyállomás óriási faliképei
• A Petőfi téri posta
• Az Ispotály városrész
• A hajdani Híradó Mozi
• A Petőfi tér születése
• A régi Hunyadi utca
• A Petőfi téri zöld szalagház
• Hova szállt a repülőszobor?
• Mi épült a Petőfi téri szökőkút helyére?
• Ahol a Royal Hotel pompázott
• A Kis Pipa Fogadó
• Az OTI-bérház
• A Petőfi Téri ABC, Vasbokor és Debrecen Étterem
• Az Erzsébet utcai lakótelep építése
• R2-D2 rokona takarít a Nagyállomáson
• Az Utasellátó 550. sz. pavilonja
• A Werbőczy utcai merénylet
• A kamarapalota
• A zöld szalagház

Esti színek a Nagyállomásnál

Hogyan lett Debrecen a virágok városa?

Debrecenben Böszörményi Pál főbírósága (1822–1825) alatt határozzák el, hogy a Pap-tava helyén fűvészkertet létesítenek. Ennek elkészülésére azonban csak 1841-ben kerül sor. A megvalósulás egyik legfőbb akadálya a megfelelő szakember hiánya volt. Emiatt a Kollégium a Vas Pál nevű bölcseleti tanulóját előbb Pestre, majd külföldre küldte tanulmányi útra. A visszatérte után ő lett a szervezője a város parkkultúrájának és tervezője több díszkertnek.

Az ő munkájának tekinthetjük az Emlékkertet, a Csokonai-kertet, a Népkertet, a Nagyerdei parkot, valamint a pallagi iskola mellé telepített fenyvest is. Ő építtette a cívisvárosban az első üvegházakat is. Híres és a debreceniek által kedvelt kert volt az István-malom telepén létesített, Tívelygőnek becézett park is. Ez az elnevezés onnan eredt, hogy a kertben a bokrokkal szegélyezett utak kacskaringósak voltak, s emiatt könnyen el lehetett tévedni azok között. Ezt a parkot a lakosság vasárnaponként látogathatta, és sokáig a környékbeli gyermekek kedvenc játszóhelye is volt. Később az ifjúsági parkot alakították ki a helyén. Nem mellékesen ebben a parkban volt Debrecen első szökőkútja is, amihez „Halászi L.” szobrászművésszel szobrot is készíttettek. A kertet pedig Kacskovics Ignác, az üzem választmányi bizottságának tagja tervezte.

Szintén helyi sajátosságként állapítható meg ugyanakkor az is, hogy például a Nagyerdőn az eredeti erdei jelleget sok létesítmény esetében igyekeztek meghagyni. Így maradhattak meg sokáig a hatalmas tölgyfák a klinika telepén, a fürdő és a csónakázó medencéjébe épített szigeteken, valamint a stadion nézőterén és a köztemető sírjai felett is – fogalmazott Szűcs Ernő a HB Napló 1968. augusztus 20-i ünnepi összeállításában (lásd e múltidézésünk legvégén), melyből mostani cikkünket merítettük.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Volt egyszer Debrecenben egy régi szép Nagyállomás

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új palota 1902. július 14-én nyílt meg. A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul.

A pályaudvar a Pákozdi Zoltán Károlytól kapott kópián

Mégis az a döntés született, hogy lebontják. A Kelemen László és Sajó István tervei alapján, 1961. augusztus 20-án átadott új Nagyállomás-főépületet a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A felvételt a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Szép volt a palota előtti, mediterrán park is. E helynek 1863-tól 1927-ig Népkert volt a neve. Majd csak utána adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig például a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

A fenti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, Pákozdi Zoltán Károly.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1940-ben – és ma, a peronokról nézve

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

• Az Ispotály városrész
• A modern Nagyállomás
• Volt egyszer egy Resti
• A Nagyállomás egykori tejivója
• A Nagyállomás óriási képei
• A Petőfi téri posta
• Utasellátó-butik a Nagyállomáson
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A hajdani Híradó Mozi
• A Petőfi tér születése
• Hova szállt a repülőszobor?
• Mi épült a Petőfi téri szökőkút helyére?
• R2-D2 rokona takarít a Nagyállomáson

Az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” 13 csodás debreceni képeslapon

A még egyemeletes zenede 1903-ban.

Debrecen régmúltjáról találhatunk szép fotókat az Osztrák-Magyar Monarchia hagyatéka című oldalon. Ezekből szemezgetve, az első képen a Vár–Csapó utcai, még egyemeletes zenedepalota 1903-as arcára csodálkozhatunk rá, a másodikon pedig az 1944-ben elpusztult Hegedűs és Sándor palotában gyönyörködhetünk 1914-ből. 

Hegedűs és Sándor palota, 1914

Íme, egy ritkán szerepeltetett muzeális fotó a békebeli főutcáról, az előző épület szomszédságából, még Gambrinus köz, valamint takarékpénztári palota nélkül:

A Piac utca a mai Gambrinus köznél, 1901-ben

Nagyon szép képeslapok és más felvételek születtek a hajdani Deák utcai nagy zsinagógáról is...

A Deák utcai zsinagóga 1910-ben

A zsinagóga közelében pompázott a Nagyállomás palotája. Erről két fotómásolatot teszünk közzé, ráadásul a második felvételen gőzvonat is szerepel.

A Nagyállomás-palota és a Népkert / Petőfi tér.

A Nagyállomás-palota és egy gőzvonat 1910-ben

A több útvonalon közlekedő gőzvonatok érintették a Piac utcát is. Az alábbi képen még a Kistemplom toronysisakján is ámuldozhatunk, ugyanakkor már a Csanak-ház is áll a kockaköves főutca mellett.

A Piac utca a toronysisakos Kistemplommal, 1907 előtt

A következő, szintén Piac utcai jelenet azért is érdekes, mert a Tisza-palota mellett még kis házak sorakoznak, tehát az Alföldi-palotának egyik változata sem épült meg akkor.

A Piac utca a Tisza-palotánál, 1906-ban

Az Osztrák-Magyar Monarchia hagyatéka című oldal debreceni képei között a Hungária-palotáról is található szép fotó. A ma is meglévő ház a Piac és az Arany János utca sarkán áll.

A Hungária-palota 1910-ben

Mint jeleztük, gőzvonatok több vonalon is közlekedtek, a Hatvan utcán végigmenő 5-ös járatokon kívül a Kossuth utcán például a 4-es vonal futott. A lenti képen a Kis Orbán-ház előtt siklik.

Gőzvonat a Kossuth utcai 4-es vonalon, 1910-ben

Lenyűgöző paradicsom volt a Margit-fürdő is, ami a mai Füredi úton terült el.

A Károly Ferenc József sugárúti Margit-fürdő 1910-ben

Az utolsó két fotón a Simonffy-sarki ikerpalota tündököl, mellette pedg az Árpád téri templom. Ezekkel a képeslapokkal kívánunk Mindenkinek jó időutazást, vigyázzunk a közös örökségeinkre!

A Simonffy-sarok 1903-ban és az Árpád téri templom (1916)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 122 éve adták át a debreceni Nagyállomás palotáját

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új palota 1902. július 14-én nyílt meg. A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul.

A pályaudvar a Pákozdi Zoltán Károlytól kapott kópián

Mégis az a döntés született, hogy lebontják. A Kelemen László és Sajó István tervei alapján, 1961. augusztus 20-án átadott új komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A felvételt a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Szép volt a palota előtti, mediterrán park is. E helynek 1863-tól 1927-ig Népkert volt a neve. Majd csak utána adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig például a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

A fenti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, Pákozdi Zoltán Károly.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1940-ben – és ma, a peronokról nézve

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

• Az Ispotály városrész
• A modern Nagyállomás
• Volt egyszer egy Resti
• A Nagyállomás egykori tejivója
• A Nagyállomás óriási képei
• A Petőfi téri posta
• Utasellátó-butik a Nagyállomáson
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A hajdani Híradó Mozi
• A Petőfi tér születése
• Hova szállt a repülőszobor?
• Mi épült a Petőfi téri szökőkút helyére?
• R2-D2 rokona takarít a Nagyállomáson

A legnagyobb díszterünk volt Debrecen kapujában

A Petőfi tér 1976-ban. Fotó: Fortepan / Főfotó

Debrecen vasúti kapujánál, a Nagyállomás előtt egy tágas hely terül el: a Petőfi tér.

A Petőfi teret hagyományosan évről évre sokáig színpompás virágágyások ékesítették. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szépen parkosított városrész az 1944-es bombázásoknak „köszönheti” a létét.

A Petőfi tér pazar látképe 1979-ben, Csobaji Előd felvételén

Eredetileg csak a pályaudvart szegélyező övezet volt a Petőfi tér, amit még korábban Népkertnek neveztek. A mai Holló János és Wesselényi utcák között csendes, de annál gyönyörűbb utcák húzódtak, ahol a Royal Szálloda, a törvényszéki palota és a nagy zsinagóga is tündökölt – nem beszélve a túloldali, pompázatos Nagyállomásról.

A háborús pusztítások és az azt követő városrendezések (bontások) miatt a csodás múltat ma már csak a kamarapalota és az egykori Hatvani-kollégium hirdeti. Az utcákat megszüntették, és a Petőfi teret kibővítették (s emiatt nagyobb lett, mint az Egyetem tér és a Bem tér).

Kit zavart, kinek ártott a Petőfi téri szökőkút? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ezáltal létrejött, hatalmas téren állították fel Medgyessy Ferenc szobrát Petőfiről (majd az emlékezetes szovjet repülőszobrot), körben lakó- és irodaházakat építettek, a szabad részen pedig káprázatos virágágyásokat és szökőkutat is kialakítottak.

A tér túloldalán az új Nagyállomást (1961) és a 22 emeletes lakóházat (1973) is felhúzták. Nyilvánvaló, hogy a korábbi óváros hangulata és építészete teljesen más volt, de az is igaz, hogy az új Petőfi tér a megannyi zölddel és virággal szintén üde hely lehetett.

A Petőfi tér a Nagyállomásnál és a 24 emeletesnél, 2020 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jobban mondva csak volt üde hely. Ugyanis 2018 óta már alig gondozták, s emiatt igencsak siralmas volt az állapota. Az átépített teret végül a közelmúltban adták át, s többek között ledózerolták a szökőkútját, ráccsal körbevett játszóteret csináltak, hatalmas rozsdás vastömböket raktak ki, s medence és „tóparti” büfé is lett itt.

Ezt a képet és a legfelsőt a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban

A fenti albumunk fotósai és forrásai: 70872-Panoráma, Balassa, Csobaji Előd, Hagyaték, Horváth Zoltán, Képzőművészeti Kiadó, Megyei Tanács, Tulok Ferenc, Vencsellei István, Virágkarneváli Szervezőbizottság / Berczi Ferencné. Jó múltidézést! 

Kilátás a Petőfi térre a Nagyállomás felől, a 22 emeletes lakóház megépítése előtti időkben.
A fotókat Barbócz Erzsébettől kaptuk a családi felvételeik közül, nagyon köszönjük!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Petőfi tér 1976-ban (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / Főfotó