Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1968. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1968. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 6., hétfő

Hogyan lett Debrecen a virágok városa?

Debrecenben Böszörményi Pál főbírósága (1822–1825) alatt határozzák el, hogy a Pap-tava helyén fűvészkertet létesítenek. Ennek elkészülésére azonban csak 1841-ben kerül sor. A megvalósulás egyik legfőbb akadálya a megfelelő szakember hiánya volt. Emiatt a Kollégium a Vas Pál nevű bölcseleti tanulóját előbb Pestre, majd külföldre küldte tanulmányi útra. A visszatérte után ő lett a szervezője a város parkkultúrájának és tervezője több díszkertnek.

Az ő munkájának tekinthetjük az Emlékkertet, a Csokonai-kertet, a Népkertet, a Nagyerdei parkot, valamint a pallagi iskola mellé telepített fenyvest is. Ő építtette a cívisvárosban az első üvegházakat is. Híres és a debreceniek által kedvelt kert volt az István-malom telepén létesített, Tívelygőnek becézett park is. Ez az elnevezés onnan eredt, hogy a kertben a bokrokkal szegélyezett utak kacskaringósak voltak, s emiatt könnyen el lehetett tévedni azok között. Ezt a parkot a lakosság vasárnaponként látogathatta, és sokáig a környékbeli gyermekek kedvenc játszóhelye is volt. Később az ifjúsági parkot alakították ki a helyén. Nem mellékesen ebben a parkban volt Debrecen első szökőkútja is, amihez „Halászi L.” szobrászművésszel szobrot is készíttettek. A kertet pedig Kacskovics Ignác, az üzem választmányi bizottságának tagja tervezte.


Szintén helyi sajátosságként állapítható meg ugyanakkor az is, hogy például a Nagyerdőn az eredeti erdei jelleget sok létesítmény esetében igyekeztek meghagyni. Így maradhattak meg sokáig a hatalmas tölgyfák a klinika telepén, a fürdő és a csónakázó medencéjébe épített szigeteken, valamint a stadion nézőterén és a köztemető sírjai felett is – fogalmazott Szűcs Ernő a HB Napló 1968. augusztus 20-i ünnepi összeállításában (lásd e múltidézésünk legvégén), melyből mostani cikkünket merítettük.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 3., kedd

A „Benyáts”-ból lett Luxor Szalon a főutcán

Debrecen egyik rádió-, tévé- és műszaki üzlete volt a Luxor Szalon a főutca és a Rózsa utca sarkán.

Az üzlet. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A Tisza-palotában (azaz a MÁV-székházban) létrehozott kereskedést 1968. november 4-én nyitották meg. Érdekesség, hogy a beszámolók szerint ezen a napon adták át a Tip-top Cipőboltot, valamint a bőrönd- és bőrdíszműboltot is a Gambrinus közben. A Piac utcai üzlet története azonban ezzel még nem ért véget! Eredetileg ugyanis Benyáts Emil áruháza működött a Tisza-palotában 1887-től (a Verestemplom, valamint a Debreceni Dohánygyár átadási évétől).


A Debrecen lexikon leírása szerint a cívisváros egyik legvagyonosabb kereskedőjének számító Benyáts Emil 1906-ban harisnyagyárat is alapított, ami a Csapó utcán üzemelt. Sőt, az 1920-as évektől Zsákán kesztyűüzeme is volt. Mindezeket végül sajnos 1949-ben államosították. A harisnyagyár a Bethlen utcai textilgyár részlegeként folytatta, a Tisza-palotai üzlet pedig Állami Áruház lett. Ott nyílt meg aztán a Luxor Szalon – melynek a helyén napjainkban már bankfiók található.

A Luxor Szalon egy 1978-as könyvben. Fotó: IPK Vállalat

Minderről a a Bem téri könyvtár II. emeleti Helytöri Klubjában is szó lesz a 2026. március 10-én 16 órakor kezdődő beszélgetésen a családtagokkal (a plakátját lásd lentebb). A program díjtalanul tekinthető meg, de először csak azok foglalhatnak helyet, akik jelezték a részvételi szándékukat a helyismeret@meliusz.hu címre.

A Tisza-palota a Benyáts-áruházzal egy muzeális képeslapon


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2024. szeptember 3., kedd

A 3. Debreceni Virágkarnevál legszebb kocsijai (1968)


A Debreceni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1968-ban harmadízben rendezte meg az Országos Virágkarnevált a „Tiszta és Virágos Debrecenért” mozgalom méltó befejezéseként – fogalmaz a szervezőbizottság akkori albuma, melyből a mostani múltidézésünk képeit repróztuk. A füzet fotóit a mozgalom filmstúdiójának munkacsoportja és Pathó Sándor készítette.

Debrecen nyitókocsija a Nagytemplomnál

Az első képen a Debreceni Ruhagyár kompozíciójában és manökenjeiben gyönyörködhetünk. Utána a cívisváros nyitókocsija halad a Nagytemplom előtt, a következő fotón pedig a Május 1. Ruhagyár virágkocsija és modelljei láthatók.



A parádén a helyi középiskolák, például a Fazekas Mihály Gimnázium diákjai is felvonultak, táncoltak. A Hajdú-Bihar Megyei Kisipari Szövetkezet mesefigurás kocsija az összefogás erejét szimbolizálta:

Hófehérke és a hét törpe

A Fővárosi Kertészeti Vállalat egy nagy sárkányt alkotott a színes virágokból.


A tévé élőben közvetítette a parádét, a Nagyerdei Stadionban például darus kocsikról is dolgoztak az operatőrök a sok ezer néző és a vonulók fölé emelkedve.

Operatőrök a darukosárban

A harmadik virágkarneválon a Videoton is kocsival szerepelt.


A Miskolci Kertészeti Vállalat a kocsonyában pislogó békával kapcsolatos szólást jelenítette meg...

„Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka”

Nem maradhatott el az akkor már 50 éves párt virágban való megformálása sem. Az állítólag kirobbanó sikert arató kocsival a Hajdúszoboszlói Községgazdálkodási Vállalat rukkolt elő.

Lenin az ünnepi alkotáson

A Debreceni Gyógyfürdő Vállalat virágkocsija a Nagyerdei Strand nyújtotta örömöket fogalmazta meg.


Az alábbi képen nemcsak a Hajdu porszívós virágkocsiján, hanem a millió nézőn is ámuldozhatunk.


Íme a Vendéglátó-ipari Vállalat, a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat, a Budapesti Finomkötöttáru-gyár és a Debreceni Kertészeti Vállalat kompozíciói. Végül csodálják meg a Deac színpompás virágkenuját (amiben debreceni olimpikonok is helyet foglaltak) és a további fesztiválok képeit!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Deac olimpiai virágkenuja

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

Virágszüret a1968-as karneváli kocsikhoz

2024. március 17., vasárnap

A Tanácsköztársaság úti Egyetem Kávéház


Debrecenben 1968. november 2-án nyílt meg az Egyetem Kávéház a Tanácsköztársaság útja (ma Egyetem sugárút) és a Gyöngyösi utca sarkán álló négyemeletes sorháznál. Egy földszintes-teraszos épület volt ott, ami az akkori Március 21. térre és a Proletár szoborra nézett. Régi fotó: HB Napló

Az egykori Egyetem Kávéház épülete a 2020 februári bontása előtt. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A korabeli tudósítás szerint reprezentatív jellegű vendéglőben a koktélokon és más frissítőkön kívül bőséges ételválaszték, másodosztályú árak, külföldi folyóiratok, valamint Tóth László és zenekara gondoskodott arról, hogy a betérők jól érezzék magukat. A presszó épületében az utolsó éveiben már egy más nevű és funkciójú étterem működött. Mégis bombaként robbant a hír: lebontják a „kávéházat”! Az újabb meglepetést okozott, hogy kiderült: a helyére egy többemeletes építményt terveztek.

A volt kávéház a bontásakor. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A ma is nosztalgikus érzelmeket kiváltó kávéházépület bontása 2020 februárjában kezdődött el. Immár pedig az Egyetem Tower névre keresztelt új ház magasodik itt, ami többszintes mélygarázst, panorámás lakásokat, valamint tetőmedencét is tartalmaz. A következő felvételünkön ezt örökítettük meg.

Az egykori Egyetem Kávéház helyére épített Egyetem Tower 2023 nyarán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tudósítás az Egyetem Kávéház fejlesztéséről. Fotó: HB Napló, 1971

2024. február 8., csütörtök

KLTE, Új élet parki ABC, pöttyös ház, a lezárt Vörös Hadsereg útja... – Debrecen 1969-es retro képeken


Debrecen 1969-es életére csodálkozhatunk rá azokon a lélegzetelállító retro felvételeken, amiket a Fortepan debreceni kollekciója tett közzé. Az első képen a Kossuth Lajos Tudományegyetem előtti medencés park akkori arca, valamint a még óra nélküli templom elevenedik meg, a következőn pedig a Pallagi úti szociális otthon főkapuja.

A Pallagi úti szociális otthon főkapuja 1969-ben. Fotó: Fortepan / Főfotó

A gyógyszergyár közelében működő intézmény napjainkban arról is „nevezetes”, hogy már alig van valami a Nagyerdei körúti falát díszítő sgraffitoból.

A Pallagi úti szociális otthon főhomlokzata 1969-ben. Fotó: Fortepan / Főfotó

A fenti képen az idősek háza teljes főhomlokzata tárul föl, aztán pedig átruccanunk az Ibolya utcai iskola és bolt környékére, az Új élet parkba.

Az Ibolya utca az ABC-nél és az általános iskolánál 1969-ben. Fotó: Fortepan / VÁTI

A lakótelep felvételein az 1960-as évek jellegzetes járművei is felismerhetők. De láthatjuk azt is, hogy eredetileg milyen volt a híres pöttyös ház:

Az Új élet parki pöttyös ház 1969-ben. Fotó: Fortepan / Főfotó

Innen már az 1969-es belvárosba látogatunk, ahol is egyebek mellett a már Zsolnay-szökőkút nélküli főtér fogad minket. A Nagytemplomtól jobbra a Hungária Film- és Kamaraszínház is feltűnik.

A Kossuth tér 1969-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

A következő kép tanűsága szerint akkoriban a Vörös Hadsereg útján óriási munkák zajlottak a vármegyeháza (1969-ben úttörőház) előtt: középre helyezték a villamosok síneit.

Villamospálya-építés a Vörös Hadsereg útján, 1969-ben. Fotó: Fortepan / Szács Lóránd

Válogatásunkból a tanácsházát, azaz a mai Régi Városházát se hagyjuk ki.

A Tanácsháza a Vörös Hadsereg útján, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Főfotó

A közelben fogadta az árusokat és a vevőket a Rákóczi utcai piac.

A Rákóczi utcai piac 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Összeállításunkban még Holló László festőművész – mai tócóskerti piachoz közeli – otthonához is ellátogatunk, akit akkor kerti napfürdőzés és olvasgatás közben kapott lencsevégre a fotóművész. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Az Egyetem tér és a Kossuth Lajos Tudományegyetem 1969-ben (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / Schermann Ákos


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Holló László festőművész a tócóskerti otthonánál, 1969-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

2023. december 23., szombat

A debreceni Március 21. tér régen és most


Debrecenben 1968-ban, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság majdani kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából pártbizottságunk anno egy pazar, színes propagandakiadvánnyal tisztelgett a korabeli események előtt.

Az egykori Egyetem Kávéház földszintes épületében az utolsó éveiben egy étterem üzemelt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A HajdúBihar 1968 című brosúrából természetesen a szintén ezekre emlékeztető sugárút fotója sem maradhatott ki. Mégpedig az a része, amit Március 21. térnek neveztek, ahol a Proletár című, hatalmas szobor állt, azzal szemben pedig az Egyetem Kávéház működött. A szép emlékű vendéglő helyén ma már hatalmas társasház áll (fotóját lásd lentebb), akárcsak a szomszédos Gyöngyösi utcai – hajdan magyar, német, illetve szovjet katonai célokra is hasznosított – villa területén.

A Tanácsköztársaság útja látképe 1981-ben. A fotó a Debrecen utcanevei című, 1984-es könyvben jelent meg.
Fk.: Debrecen Megyei Városi Tanács V. B Művelődési Osztálya

A rendszerváltáskor ezt a Kiss István-művet is ledöntötték (sőt letörték), mára pedig – úgy tűnik – nyoma veszett. Előzőleg itt állt a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is, de az legalább máshol még megvan.

A Marton Ferenc által készített bakaszobor (1940) anno a sugárúton és ma a Kossuth Laktanyában

A helyet immár Egyetem sugárútnak és Nagy Lajos király térnek hívják, és ha megvalósult volna a 2011-es ígéret, akkor itt ma már a névadó államférfi lovas szobrának kellene állnia. Magát a sugárutat pedig anno Borsos József főépítész jelölte ki, és eredetileg az újonnan megépített egyetem terét, valamint Déri Múzeumot kötötte volna össze. A felszabadulásig „Horthy Miklós” volt a neve, a rendszerváltás óta pedig „Egyetem”.

Az egykori Egyetem Kávéház helyére épített Egyetem Tower 2023. július 1-jén. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

További összeállításaink Debrecen utcáinak történeteiről:
A Március 21. tér 1966-ban és napjainkban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. január 16., hétfő

A Tanácsköztársaság útja

Debrecenben 1968-ban, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság majdani kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából pártbizottságunk anno egy pazar, színes propagandakiadvánnyal tisztelgett a korabeli események előtt.


A HajdúBihar 1968 című brosúrából természetesen a szintén ezekre emlékeztető sugárút fotója sem maradhatott ki. Mégpedig az a része, amit Március 21. térnek neveztek, ahol a Proletár című, hatalmas szobor állt.

A Tanácsköztársaság úti Egyetem Kávéház és a Vár/Nyomtató utcai Várkapu Étterem 1971-ben. Fotók: HBN

A rendszerváltáskor ezt a Kiss István-művet is ledöntötték (sőt letörték), mára pedig – úgy tűnik – nyoma veszett. Nem mellékesen, előzőleg itt állt a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is, de az legalább máshol még megvan:

A Marton Ferenc által készített bakaszobor (1940) anno a sugárúton és ma a Kossuth Laktanyában

A helyet immár Egyetem sugárútnak és Nagy Lajos király térnek hívják, és ha megvalósult volna a 2011-es ígéret, akkor itt ma már a névadó államférfi lovas szobrának kellene állnia.

A Március 21. tér 1966-ban és napjainkban

Magát a sugárutat pedig anno Borsos József főépítész jelölte ki, és eredetileg az újonnan megépített egyetem terét, valamint Déri Múzeumot kötötte volna össze. A felszabadulásig ,,Horthy Miklós" volt a neve, a rendszerváltás óta pedig ,,Egyetem". DBKL

A Tanácsköztársaság útja látképe 1981-ben. A fotó a Debrecen utcanevei című, 1984-es könyvben jelent meg.
Fk.: Debrecen Megyei Városi Tanács V. B Művelődési Osztálya

(Ha érdekel a régi Batthyány, Kossuth és Csapó utca, akkor látogass ide.)

A régi Egyetem kávéházat már lebontották, és a látványterv
szerinti 8 emeletes lakóház lesz a helyén. Látványterv: Homologue 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!