Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vámospércsi út. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vámospércsi út. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 25., csütörtök

Az Ördög árka

Debrecen egyik legősibb és legmisztikusabb emlékhelye a cívisváros keleti határában, a Vámospércsi út mellett rejtőzikFotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eredetileg csaknem 1700 éves. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának (vagy Ördög-ároknak is) nevezett „szakadék” egy 1700 éves erődítménynek a rekonstruált és 1986. június 25-én átadott maradványa. Az erdőspusztai, fancsikai részen fekvő terület kívülről nem látható, de egyébként nagyon jól megközelíthető.

Az 1986-os rekonstrukció cikke

Az Ördög árka a Vámospércsi (azaz a 48-as számú) úton a cívisvárosból kifelé haladva, jobb kéz felől található, mégpedig a Zsuzsi vonat – Csereerdő nevű – megállójával szemben. A távolsági és a helyi 37-es autóbuszok pont ott állnak meg, és táblák is jelzik / jelezték az árok helyét.

A megállóval szemben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kerékpárral menne, az is nyugodtan szálljon nyeregbe, hiszen a Vámospércsi út mentén végig bicikliút van. A tekerésre fordítandó idő – kényelmes tempóban – mindössze negyedóra a Budai Nagy Antal utcától. A patakmedreken átívelő, és helyenként hangulatosan kanyargós út során szelídgesztenyék is zöldellnek a fák között, s a Zúzmara utcán letérve akár az új élményparkot is fel lehet(ett) keresni.

Itt visz be az ösvény . Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csereerdei Zsuzsi-megállónál óvatosan át kell menni a Vámospércsi út túloldalába, és máris előttünk van a dűlő, ami az erődítményhez vezet. Itt halad a zöld túraútvonal is a különös atmoszférájú emlékhelyhez. A fák takarásában szentélyként tárul fel a védvonal rekonstruált szakasza, és az ősi idők varázsa bizony megremegteti a látogatót. A pihenőhelyen egy tájékoztatótáblát is felállítottak, s arról is érdekes ismeretekhez juthatunk.

Az információs tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az árkok egy hatalmas rendszerhez tartoznak, ami mintegy 550 kilométer hosszúságban övezi az Alföldet. A sáncrendszert ugyanakkor nem egy védvonal alkotja, hanem akár négy is, és ezek egymástól 3–15 kilométer távolságban húzódnak. Az árkok egyébként 1,5–3,1 méter mélységűek, és 3,4–10,4 méter szélesek. A leírás szerint a leletek alapján a sáncokat a szarmaták hozhatták létre a 300-as évek elején.

Egy mai harcos a vár fokán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a tábláról továbbá azt is, hogy Debrecen határát az Ördög árkának két vonala is átszeli. Az egyik a hajdúhadházi Csere-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül, s végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ennek egy helyreállított szakasza bújik meg a Vámospércsi út melletti fák között.

Mai is roppant félelmetesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának felfedezésére maximum félóra bőven elegendő. Utunkat folytatva, ha a karnyújtásnyira lévő Panoráma úton jobbra fordulunk, akkor hamar (például egy újabb 15–20 perces kerekezéssel) eljuthatunk a fancsikai pihenőövezetbe is. A legkitartóbbak onnan a Vekeri-tavat, illetve annak helyét is meglátogathatják! Cikkünk a (volt) tavakról idekattintva látható.

Az évek hatása a sáncon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szomszédos (volt) kilátó. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 6., csütörtök

Buli a Halápi Csárdában, amikor még Vadász volt a neve


Debrecen legendás egykori vendéglátóhelyéről, az 1778-ban megnyitott Halápi Csárdáról kaptunk régi képeket Kedves Olvasónktól, Győriné Sipos Erika Juliannától. A mintegy 50 éves felvételek készítése idejében a csárdának „Vadász” volt a neve, és a Debreceni Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzemeltette.

Csapolt és üveges + Zsiga / Lada

A vidám társaság ottlétét megörökító fotókon azt is felfedezhetjük, hogy a cégtáblát egy vadászszerszám is dekorálta. A csárda történetét és mostani helyzetét ebben a cikkünkben mutattuk be sok képpel és videóval. Azt a – nem igazán mai – korszakot pedig, amikor fél deci konyak 130 forintba került itt, erre az összeállításunkra látogatva eleveníthetjük fel. 

A cégtábla alatt

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Nyitóképünk teljes méretben

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2023. november 27., hétfő

A Kondorosi Csárda régen és most

Debrecen egyik külvárosi, szép emlékű vendéglátóhelyéről, a Kondorosi Csárdáról tett közzé muzeális értékű, 1964-es felvételt a Fortepan a „Magyar Rendőr” című lap archívumából.

1964-ben italboltként működött a mai Vámospércsi út 159. szám alatt a Kondorosi Csárda. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A fotón a Vámospércsi út 159. szám alatti kocsmánál várakozó lovas szekér mellett egy rendőr is szerepel, aki talán éppen igazoltatni tér be a csárdába. Ezt a kultikus helyet látogattuk meg 2023 nyarán, s máris leszögezzük: az ingatlan nem azonos a Kondoros nevű település csárdájával, hiszen Debrecenben egy ősi vízfolyásra utal a neve. Friss élményeink előtt álljon itt, hogy a régi időkből miként emlékeztek a búfelejtőre olvasóink a korábbi Facebook-megosztásunk nyomán.

Az egykori Kondorosi Csárda épületegyüttese 2023 nyarán, a túloldalból. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Tóth Józsefné Anna például ezt írta: „Kondorosi csárda, Viktor bácsi és Irma néni a kocsmárosok, diákként én is dolgoztam náluk nyáron a '70-es években.” Máró András szintén leírta: „A kondorosi Csárda vezetője Viktor bácsi volt. Minden vendéghez, betérőhöz volt egy egy kedves szava, pohár itala. Sajnos, már nem létező intézmény!” Kiss Zoltánné azt idézte fel, hogy akkoriban volt ott egy hatalmas gyönyörű kuvasz az udvarban, Hattyúnak hívták. Varga Katalin Irma hozzászólása: „Ott lakott egy osztálytársam, Éva. Legalább öten voltak testvérek. Csilla, Klári, Gyöngyi, Éva, Levente, vagy Attila?”

A Vámospércsi út 159. szám alatti ház 2023 nyarán, ahol a Kondorosi Csárda működött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

E bejegyzésünkben Varga Katalin Irma ezt is megvallotta: „Szegény ló. Mindig nagyon sajnáltam a kocsmák előtt órákig ácsorgó lovakat. Aztán sok ittas hajtó ütötte, vágta. Gondolom, az ilyenek már előre rettegtek attól, ha a kocsis felpattant a bakra.” Erre Janos Drotos leszögezte: „Voltak kivételek, az én nagyapám sose ütötte a lovat, de mikor fölmászott a bakra, a ló elindult gyí nélkül.” A 2023 nyári ottjártunkkor örömteli helyzetet tapasztaltunk, ugyanis a csárdaépület akkor is állt. Már nem vendéglátóhely volt, hanem csavar- és szerszámüzlet működött benne. A helyszínen azt is megtudtuk, hogy a patinás épület immár több mint 100 éves.

A Vámospércsi út 159. szám alatti házban ma csavar- és szerszámüzlet működik. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A mai Vámospércsi út 159. szám alatti, volt Kondorosi Csárda 1964-es fotója teljes méretben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

2015. szeptember 1., kedd

Full extrás bicikliút épül

Hegyek-völgyek között kanyarog a Zsuzsi vonat és a príma bringaút

Debrecen keleti határában, a Vámospércsi út mentén végre rendbe teszik a kerékpár- és gyalogosutat. A felújított létesítményen a Panoráma útig lehet majd biztonságosan suhanni, onnan pedig már szinte csak egy ugrás a bánki arborétum vagy akár Hosszúpályi is.

A 48-as számú főút mellett régóta van bicikliút, de már nagyon rossz állapotú volt. A minap a Mikepércsre vezető szuper, új utat próbáltuk ki, ezúttal pedig a Bellegelő-kert melletti, szintén megújuló „sztrádán” tettünk egy hangulatos és sok örömmel szolgáló tesztkört.

Az út immár végig tükörsima lesz, és sok helyen szélesebb is.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Budai Nagy Antal utcánál kezdődő útszakaszt a kedd délelőtti kilátogatásunkig a továbbképző központ vonala és a városhatáron túli Zúzmara utca közötti szakaszon aszfaltozták már le. Ennek eredményeként ott a korábbi döcögős haladáshoz képest immár fantasztikusan egyenletesen és könnyedén lehet suhanni a sima rétegen.

Eddig volt már új burkolat az úton 2015. szeptember 1-jén

A néhol kanyargósra váltó, vadregényes út patakon és lombok alatt is fut, és az Olimpia fasornál az új élménypark is megközelíthető róla. A sokáig a Zsuzsi vonat pályája mentén haladó bringaútnak van olyan része is, ami olyan, mintha gáton pedáloznánk, mivel a két partján kb. 50 méter hosszú árkok terülnek el.

Szép szabályos lett a partfal is a töltésen

Sőt, egy másik etapon igazi víz is csillog az út mellett (ami bizony a mostani szárazságban valóságos csoda). A kis tóban pedig többek között buzogányok levelei zizegnek.


Az út menti kis tónál szerencsére a közeli patakban is víz csörgedezik

Itt is és máshol is gyakoriak a vadon termő csemegék is, például a kökény, a szeder és a csipke is. Mindezeken túl a kirándulók szép lovakkal és kecskékkel is találkozhatnak.

A csipkebogyót és a kökényt is sűrű növényzet takarja el az országúttól, tehát akár szedni is lehet majd

A Külső-Vámospércsi útról érhető el egyébként az ősi Ördög-árok is. Nagyon-nagyon jó volna ugyanakkor, ha a hétvégére beharangozott csapadék ismét bőséges volna, és akkor talán tovább gyógyulhatnának a szomjazó, szép kirándulóhelyeink: a fancsikai tavak, valamint a Vekeri-tó is!

V. A. T.

Az elkészült új szakasz 2015. szeptember 30-án, a Zúzmara utca előtt