Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hajnal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hajnal. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 24., kedd

Debrecen városrészei: a Kandia

Debrecen egyik legkisebb városrészének Kandia a neve, az egykor a városban árusító görög kereskedők emlékét őrzi, s a Faraktár, a Hajnal, a Szent Anna, a Klaipeda és a Kossuth utca, az Attila tér és a Méliusz tér határolja. (A felső képen: a Kandia utca 14. szám alatti ház.)

Az Attila tér és a Hajnal utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben barangolva, a fentieken túl a Baross, a Nap és a Zöldfa utcát is bejártuk. Utunkon érintettük az Attila és a Méliusz teret is, s természetesen a görögkatolikus főszékesegyházat is megörökítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Szent Anna és a Nap utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia utca a Szent Anna felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünknek nevezetessége a két határán pompázó Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom, valamint például a Hajnal utcán a néhai dr. Tippai Benő csodadoktor jótevő egykori rendelőjének ma is álló épülete.

A volt Zümi presszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt lakott 20 éven át Irinyi János. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben van Irinyi János feltaláló, gyárigazgató egykori lakóháza a Kossuth utcán (lásd a fenti fotónkon), valamint a Verestemplom tervezője, Petz Samu által tervezett lakóház a közeli Nap utcában, ahol a 4-es villamos is járt (lásd az alábbi friss képen a házat).

Petz Samu tervezte lakóház a Nap utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nap és a Zöldfa utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az itt bóklászók felfedezhetik a Verestemplom falain lévő 1887-es graffitiket, ugyanakkor megtudhatják azt is, hogy mi lett a Zöldfa utcai Aranykorona vendéglő, vagy az Attila téri Zümi presszó helyén, a Hajnal utca két egymás melletti presszója helyén, és például a Baross utca lebontott épületei helyén.

A Verestemplom a Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünkben mindemellett éjszakai klub, hentes, pizzéria, tankönyvbolt, konditerem, kozmetika, patika, fodrászat stb. is működik. Az utolsó előtti képen a Kossuth utca felől nézhetünk be a Kandia utcába.

A Zöldfa utcai egykori Aranykorona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:

A Kandia utca a Kossuth utcai szemközti általános iskola felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Baross utca példásan megőrzött homlokzata, ami mögött lakóház-beépítés történt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. augusztus 1., péntek

Volt egyszer egy magyar királyi dohánybeváltó

Debrecenben már 1844-ben, jóval a dohánymonopólium bevezetése előtt működött császári és királyi dohánybeváltási hivatal. A dohanymuzeum.hu írása szerint 1851-től dohánybeváltási főfelügyelőségi funkciója volt, s az irányítása alá tartozott a debreceni, nagykárolyi, vásárosnaményi kerületi hivatal, a rakamazi, nagykállói, nagytárkányi, nyírbátori fiókhivatal, a faddi, mohácsi, dunaföldvári és szuloki beváltó bizottság is. Az épületegyüttes a mai Alkotmány és Vágóhíd utca között fekszik, s az alábbi felvételünkkel az Attila tér felőli szép részletét örökítettük meg 2025. július 31-én.

A beváltó főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1851-ben a debreceni dohánybeváltó hivatal első osztályú tisztévé léptették elő Robert Lipótot, volt ellenőrködő mázsamestert. 1905-ben dohányraktárt építettek 46 564 korona költséggel. 1910 tavaszán pályázatot hirdettek egy munkásmenhely építésére, amelynek 7360 korona volt az előirányzott költsége. 1913 tavaszán újabb raktár létrehozása vált szükségessé, 58 100 korona beruházással. A cég 1955-től már Debreceni Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat néven működött, s végül 1992-ig tevékenykedett. A napjainkban is létező és szép terület ma különféle vállalkozásoknak ad otthont. A dohanymuzeum.hu írása szerint ugyanezen a telephelyen működött a Dohánykutató Intézet is, valamint  1993. október 1-től a Róna Dohányfeldolgozó Kft. (a luxemburgi Heintz van Landewyck és a Dohánykutató Intézet cége). Ennek elsődleges célja volt, hogy hazai munkaerővel, költséghatékonyan gyárthasson Európa országaiban is sikeres újfajta termékeket.

Vágóhíd utcai épületek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábbi anyagunkhoz tett hozzászólásában Erzsi Magyar így fogalmazott: „Dohánytermelők rudakra kötve hozták a szárított dohányt, lovaskocsikkal. Mérték, osztályozták és átvették tőlük. Utána újra válogatták és tovább szárították. A teljesen kiszáradt dohányt hatalmas bálákba kötötték és úgy került át a gyárba. Ezek a raktárak többszintesek voltak, fa lépcsőkkel és fa padlózattal voltak valahogy elválasztva. A hatvanas évek végéig egészen biztosan hozták a gazdák a dohányt, 500–600 embert foglalkoztattak. Édesanyám 1976-ban ment nyugdíjba, akkor már kutatóként működött.” Ugyanakkor Szegheő Csaba ezt írta a régi képeslaphoz: „A főépület mögötti kis kockaépület talán a legrégebbi. Volt sóhivatal, később zárda, melyet a szóbeszéd szerint alagút kötött össze a Szent Anna templommal. Állítólag a Béke útja átépítése során rá is akadtak az alagút maradványaira.”


Azt már mi tesszük hozzá, hogy a telep az egykori dohánygyárral, pavilonlaktanyával, bábaképezdével, a MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, valamint a felüljáróval, katolikus temetővel (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

A Vadászkürt felől, 2025 február. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 7., hétfő

Fantasztikus hajnali színek a „debreceni ufó” felett

Debrecenben a Dobozi-lakótelepen található víztorony fölött igen fantasztikus színeket öltött az ég egy rövidke időre 2025. július 7-én hajnali 5 órakor, a napfelkelte közben. Ezt örökítettük meg a most közzétett felvételünkkel. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. július 7., 5 óra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Magáról a napkeltéről Kedves Olvasónk, Bognár Beatrix osztott meg képet a posztunkhoz írt hozzászólásában. Ebben gyönyörködhetünk az alábbiakban. Ugyanakkor a Fényes udvari víztorony története sok képpel ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

Így kelt föl a Nap. Fotó: © Bognár Beatrix


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 3., szerda

Debrecen városrészei: a Sóház

Debrecen Sóház nevű, kicsiny városrészét a Faraktár, a Hajnal, a Vágóhíd utca és a vasút határolja. A neve onnan ered, hogy a Diószegi út sóútja itt futott be a városba, mégpedig az „Anna úttzai” kapuhoz, ahol a sóház állt. A sóhivataloknak az áru hiánytalan átvétele és elosztása, továbbítása volt a feladatuk.

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) főkapuja 2023 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sóház városrész legfőbb nevezetessége az egykori Bocskai-laktanya (Pavilonlaktanya, 1842), melynek szép épületegyüttesében az ezredforduló óta a Kossuth-gimnázium működik.

A Bocskai-laktanyában (ami ma a Kossuth-gimnázium) itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) falán lévő emléktáblák két szép példánya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) két masszív nagykapujának egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) még felújítatlan szárnya (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) még felújítatlan szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya északnyugati őrtornya ma is áll. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Híresség a Sóházban a Faraktár utcai felüljáró, a NAV, a statisztikai hivatal, az egykori Hajnal utcai pékség (lásd a következő képen), valamint a hajdani Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal szintúgy igényes épületek alkotta telepe is.

Az egykori pékség épülete a Hajnal utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok


A látványterv szerint ilyen ház épül az Alkotmány és a Csengő utca közötti területre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcai felüljáró 1979-ben épült, és ma már nem túl bizalomgerjesztő az állapota. A híd alaposan felforgatta az ott lakók addigi normális életét, hiszen a családi házakra rámagasodik, az emeletes házakba pedig be lehet látni róla. Arról már nem is beszélve, hogy a buszok, kamionok is a szobák magasságában robognak.

A Faraktár utcai felüljáró ilyen távolságra van a lakóházaktól. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt laktanyába épített NAV-székház és az egyik lakóépület a felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az iménti, jellegzetes lakóház főhomlokzata, szintén a felüljáróról megörökítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal szintúgy igényes épületek alkotta telepe szép, értékes építészeti egységet alkotott az Attila téri görögkatolikus templommal, a laktanyával, a felüljáróval, a dohánygyárral, továbbá a katolikus temetővel is.

Az egykori dohánybeváltó egy szép épületének része a Vágóhíd és a Hajnal utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori dohánybeváltó főkapuja az Alkotmány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori dohánybeváltó főépülete az Attila tér felől, 2023 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő csokorban a környék néhány építészeti korszakát és érdekességét villantjuk fel...

A Debreceni Szent Háromság magyar ortodox egyházközség hagymakupolás temploma a Késmárk utcában, a Faraktár és a Hajnal utca között bújik meg egy külön lakóparkban, ez látható a fenti képen.

Különleges kerek ablaksorok a Faraktár és a Hajnal utca sarkán álló lakóházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csengő utca 1. és 3. szám alatti lépcsőházakat díszítő, kedves szocreál domborművek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Késmárk utca melletti gangos lakóház látványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó képünkön az Alkotány utcai beépítésre váró telekkel szemközti ügyészségi székház van, végül pedig íme, a további városrészi cikkeink:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 15., péntek

Egy mini falu Debrecenben, ahol arany a templomtorony

Debrecenben a Sóház nevű városrészben bújik meg egy különleges kis „falu”, amit a Kassai úton található tisztviselőtelephez hasonlíthatnánk, annál azonban sokkal kisebb.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kis lakópark Hajnal utca felőli sorháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek ellenére az Alkotmány, Faraktár utca, Csengő és Hajnal utca közötti övezetet szintén az teszi nem mindennapivá, hogy a telepet övező kerítésen belüli ingatlanoknak saját kerítéseik is vannak, azok pedig a hozzájuk tartozó udvarokat, konyhakerteket fogják közre, s további építmények találhatók rajtuk.

A fenti sorház egyik kertje és kutyus a templomhoz vezető útról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Valamikor ilyen lehetett a Libakert is, de jóval nagyobb területen, és persze templom nélkül.

A lakópark a Csengő utcai lakóház teraszáról, 2024. március 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca melletti kolóniát egy újabb, saját utca, a Késmárk utca vágja ketté. A Késmárk névre az Alkotmány utca négyemeletes épületsora felől is felfigyelhetünk, ott azonban az iméntieken túl az is szokatlan, hogy az utca egyik oldala „Alkotmány”, a másik oldala pedig „Késmárk”.

Oroszlános dupla kapu az Alkotmány/Késmárk utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mini lakópark fontos, de az arany tornyai ellenére sem hivalkodó létesítménye a Szent Háromság Magyar Orthodox Templom.

A Szent Háromság Magyar Orthodox Templom 2024. március 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Háromság Magyar Orthodox Templom táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a kis kolónia délkeleti sarkánál egy másik nevezetesség, a hajdani Pavilonlaktanya épületegyütese terül el. Érdemes azt is felfedezni és megcsodálni!

A lakópark Kossuth-gimnázium felőli sarka, illetve sorháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templom udvarában álló feszület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. július 25., kedd

Oázist varázsoltak a Faraktár utcai kitaposott parkból


Debrecenben a megannyi gyönyörű virágültetvény között a Faraktár és a Hajnal utca sarkán is található egy immár rendszeresen frissített, színpompás növénysziget a korábban kitaposott zöldterületen. Az egykori Don-kanyar presszóval szemközti ültetvényről a fotókon kívül az alábbi videót is készítettük a 2023. július 24-i ottjártunkkor. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok


A következő fotóinkon továbbra is a tarka-barka szirmokban és a Don-kanyarban gyönyörködhetünk a Faraktár és a Hajnal utca sarkán, ám aztán mellbevágóbb felvétel következik ugyanonnan...

A Faraktár utca elején pompázó díszkert 2023. július 24-én. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok

Csapó utca és a Kossuth tér között futó szép virágültetvényről rögzített, másik friss videónk ebben az összeállításunkban csodálható meg, a Kálvin téri pedig idelátogatva idézhető fel.

Az egykori Don-kanyar presszó épülete a Faraktár utcai virágokkal, 2023. július 24-én. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok

Utolsó képünkön az látható, amit szintén a Don-kanyarral szemközti virágültetvény 2023. július 24-i fotózásakor tapasztaltunk: pár méterrel arrébb már így parkolt egy autós a füvön, semmibe véve mások munkáját, anyagi ráfordítását, a zöldterületek egészségre gyakorolt kedvező hatását. Sajnos az itteni lakóházak körül is jellemző, hogy az autósok egészen az ablakok alá parkolnak, és emiatt folyamatosan zsugorítják az egyébként eredendően szép és éltető zöldterületeinket.

A fenti virágsziget közelében sokan így pusztítják a zöldterületeket a házak körül. Fotók, videó© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!