Az Április 4. úti víztároló és a lebontásra ítélt villák

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1965 áprilisában jelezte a helyi lap, hogy megszüntetik azt a tűzvédelmi víztároló medencét, ami az Április 4. útja (ma Faraktár utca) és a Hajnal utca sarkán volt a Don-kanyarral szemben, s a helyére pedig emeletes bérházakat építenek a mai Sóház nevű városrészben. A medencéről több olvasónk is írt már hozzászólásban, például Szabó Tibor azt is felidézte, hogy korcsolyázni is lehetett rajta. Akkoriban még barakkok sorakoztak az utcának ezen a részén, szemben pedig a ma is meglévő szép villák. Korábban, 1957 novemberében a Naplóban egy lakossági panasz is megjelent, amely azt tette szóvá, hogy szemetes és rossz szagú a víztároló, s mivel már nincs szükség rá, mielőbb le kell bontani, és játszóteret építeni a helyére. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dunai Imre, a városi tanács helyettes főmérnöke 1965 áprilisában nyilatkozott a városrészre vonatkozó 20–30 éves tervekről. Így fogalmazott: – Az épületek tarka összevisszaságban települtek, sok formával, jelleggel, arccal, stílusirányzatok keverednek. Ez nemcsak a felszabadulás előtti építkezésekre vonatkozik. A felszabadulás után sem alakult ki hosszú ideig egységes elképzelés. Tipikus stílusirányzat volt az ötvenes években a fésűs építkezés. Látjuk a bérházakat, amelyek rézsűt tartanak az útra. Az elgondolás nem vált be, nem lett színesebb és érdekesebb az utcakép, éppen ellenkezőleg: elveszett a városias jelleg. Úgy próbálunk segíteni a helyzeten, hogy majd a Hajnal utca sarki nagy tűzvédelmi vízgyűjtő medence helyére modern emeletes épületet teszünk, amely valamennyire egységbe fogja a rész utcaképét. Az épületbe boltokat, szolgáltató-javító műhelyeket tervezünk. Az utca eleji bérházak között megmaradt néhány családi kislakás. Amikor erre lehetőség lesz, lebontjuk őket, és helyükön épülne fel az óvoda, üzlet, szerviz stb. – jelezte a szakember. A víztároló valóban eltűnt, de szerencsére a belső kis házas sziget ma is megvan. Bolt stb. se ott, se az új házban nem lett.

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

– Mi lesz a villasorral? – kérdezte az újságíró. Erre egy igazán megdöbbentő válasz érkezett: – A közeljövőben nem nyúlunk hozzá, de 25–30 év múlva bizonyára sor kerül arra, hogy emeletes, modern bérházakat építünk fel az utca bal oldalán is, egészen a vasúti sorompóig. Ezzel illeszkedik majd be a Dobozi-temető helyén felépülő új városrészbe. Az utca sorompón túli szakasza jó darabon nem telepíthető lakóházakkal. Egészségtelen, a közművesítés is nagyon nehéz. Később le kell bontani az elavult és már nagyon korszerűtlen kolóniás munkásházakat, és a családokat be kell telepíteni az új városrészbe. A távlati terv azt írja elő, hogy a sorompón túli szakaszon nagy zöldterületi sáv alakuljon ki, még a fatelep helyén is. Fák, füvek, virágok, hogy tisztítsák a levegőt, lekössék a környék szennyeződését. Sportpályák is lennének itt. A lakóházakat földgázzal fogják fűteni. Olcsóbb, egészségesebb, tisztább. Az utca jövőképe tehát így képzelhető el: egy szakaszon mind a két oldalon modern nagy bérházak, majd zöldövezet egészen a Szabadságtelepig – közölte végül Dunai Imre. S hogy mi valósult meg a fentiekből? A villasorból csak a Don-kanyart bontották le, a sorompó helyett felüljáró van, az a bizonyos nagy zöldterületi sáv pedig valószínűleg már sohasem valósul meg... 

Villa a Faraktár utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Don-kanyar
• Régi szép villák a Faraktár utca mellett
• Az utolsó klasszikus kis trafikbódé
• A Sóház városrész
• Amikor még sorompó volt a Faraktár utcán
• A Faraktár utcai felüljáró
• A Bocskai-laktanya
• Az aranytornyos minifalu
• A Vagongyár
• A vasutas-művház
• A legrégebbi víztornyunk
• A Dobozi-temető
• A Dobozi-temető utolsó sírköve
• A Dobozi-lakótelep
• A Víztorony utcai víztorony
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Bocskai-iskola uszodája
• A Demke
• A Meteor Mozi

Élet az Április 4. útján a házak elkészültekor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy magyar királyi dohánybeváltó

Debrecenben már 1844-ben, jóval a dohánymonopólium bevezetése előtt működött császári és királyi dohánybeváltási hivatal. A dohanymuzeum.hu írása szerint 1851-től dohánybeváltási főfelügyelőségi funkciója volt, s az irányítása alá tartozott a debreceni, nagykárolyi, vásárosnaményi kerületi hivatal, a rakamazi, nagykállói, nagytárkányi, nyírbátori fiókhivatal, a faddi, mohácsi, dunaföldvári és szuloki beváltó bizottság is. Az épületegyüttes a mai Alkotmány és Vágóhíd utca között fekszik, s az alábbi felvételünkkel az Attila tér felőli szép részletét örökítettük meg.

A beváltó főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1851-ben a debreceni dohánybeváltó hivatal első osztályú tisztévé léptették elő Robert Lipótot, volt ellenőrködő mázsamestert. 1905-ben dohányraktárt építettek 46 564 korona költséggel. 1910 tavaszán pályázatot hirdettek egy munkásmenhely építésére, amelynek 7360 korona volt az előirányzott költsége. 1913 tavaszán újabb raktár létrehozása vált szükségessé, 58 100 korona beruházással. A cég 1955-től már Debreceni Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat néven működött, s végül 1992-ig tevékenykedett. A napjainkban is létező és szép terület ma különféle vállalkozásoknak ad otthont. A dohanymuzeum.hu írása szerint ugyanezen a telephelyen működött a Dohánykutató Intézet is, valamint  1993. október 1-től a Róna Dohányfeldolgozó Kft. (a luxemburgi Heintz van Landewyck és a Dohánykutató Intézet cége). Ennek elsődleges célja volt, hogy hazai munkaerővel, költséghatékonyan gyárthasson Európa országaiban is sikeres újfajta termékeket.

Vágóhíd utcai épületek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábbi anyagunkhoz tett hozzászólásában Erzsi Magyar így fogalmazott: „Dohánytermelők rudakra kötve hozták a szárított dohányt, lovaskocsikkal. Mérték, osztályozták és átvették tőlük. Utána újra válogatták és tovább szárították. A teljesen kiszáradt dohányt hatalmas bálákba kötötték és úgy került át a gyárba. Ezek a raktárak többszintesek voltak, fa lépcsőkkel és fa padlózattal voltak valahogy elválasztva. A hatvanas évek végéig egészen biztosan hozták a gazdák a dohányt, 500–600 embert foglalkoztattak. Édesanyám 1976-ban ment nyugdíjba, akkor már kutatóként működött.” Ugyanakkor Szegheő Csaba ezt írta a régi képeslaphoz: „A főépület mögötti kis kockaépület talán a legrégebbi. Volt sóhivatal, később zárda, melyet a szóbeszéd szerint alagút kötött össze a Szent Anna templommal. Állítólag a Béke útja átépítése során rá is akadtak az alagút maradványaira.”

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a telep az egykori dohánygyárral, pavilonlaktanyával, bábaképezdével, a MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, valamint a felüljáróval, katolikus temetővel (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

A Vadászkürt felől, 2025 február. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debrecen városrészei: a Kandia

Debrecen egyik legkisebb városrészének Kandia a neve, az egykor a városban árusító görög kereskedők emlékét őrzi, s a Faraktár, a Hajnal, a Szent Anna, a Klaipeda és a Kossuth utca, az Attila tér és a Méliusz tér határolja. (A felső képen: a Kandia utca 14. szám alatti ház.)

Az Attila tér és a Hajnal utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben barangolva, a fentieken túl a Baross, a Nap és a Zöldfa utcát is bejártuk. Utunkon érintettük az Attila és a Méliusz teret is, s természetesen a görögkatolikus főszékesegyházat is megörökítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Szent Anna és a Nap utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia utca a Szent Anna felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünknek nevezetessége a két határán pompázó Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom, valamint például a Hajnal utcán a néhai dr. Tippai Benő csodadoktor jótevő egykori rendelőjének ma is álló épülete.

A volt Zümi presszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt lakott 20 éven át Irinyi János. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben van Irinyi János feltaláló, gyárigazgató egykori lakóháza a Kossuth utcán (lásd a fenti fotónkon), valamint a Verestemplom tervezője, Petz Samu által tervezett lakóház a közeli Nap utcában, ahol a 4-es villamos is járt (lásd az alábbi friss képen a házat).

Petz Samu tervezte lakóház a Nap utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nap és a Zöldfa utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az itt bóklászók felfedezhetik a Verestemplom falain lévő 1887-es graffitiket, ugyanakkor megtudhatják azt is, hogy mi lett a Zöldfa utcai Aranykorona vendéglő, vagy az Attila téri Zümi presszó helyén, a Hajnal utca két egymás melletti presszója helyén, és például a Baross utca lebontott épületei helyén.

A Verestemplom a Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünkben mindemellett éjszakai klub, hentes, pizzéria, tankönyvbolt, konditerem, kozmetika, patika, fodrászat stb. is működik. Az utolsó előtti képen a Kossuth utca felől nézhetünk be a Kandia utcába.

A Zöldfa utcai egykori Aranykorona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Szentlászlófalva
• Péterfia
• Csapókert csodái
• Tizenháromváros
• Mesterfalva
• Műhelytelep
• Bánk
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi
• A Sóház
• Postakert
• Széchenyikert
• Tócóskert

A Kandia utca a Kossuth utcai szemközti általános iskola felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Baross utca példásan megőrzött homlokzata, ami mögött lakóház-beépítés történt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fantasztikus hajnali színek a „debreceni ufó” felett

Debrecenben a Dobozi-lakótelepen található víztorony fölött igen fantasztikus színeket öltött az ég egy rövidke időre 2025. július 7-én hajnali 5 órakor, a napfelkelte közben. Ezt örökítettük meg a most közzétett felvételünkkel. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. július 7., 5 óra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Magáról a napkeltéről Kedves Olvasónk, Bognár Beatrix osztott meg képet a posztunkhoz írt hozzászólásában. Ebben gyönyörködhetünk az alábbiakban. Ugyanakkor a Fényes udvari víztorony története sok képpel ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

Így kelt föl a Nap. Fotó: © Bognár Beatrix

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen városrészei: a Sóház

Debrecen Sóház nevű, kicsiny városrészét a Faraktár, a Hajnal, a Vágóhíd utca és a vasút határolja. A neve onnan ered, hogy a Diószegi út sóútja itt futott be a városba, mégpedig az „Anna úttzai” kapuhoz, ahol a sóház állt. A sóhivataloknak az áru hiánytalan átvétele és elosztása, továbbítása volt a feladatuk.

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) főkapuja 2023 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sóház városrész legfőbb nevezetessége az egykori Bocskai-laktanya (Pavilonlaktanya, 1842), melynek szép épületegyüttesében az ezredforduló óta a Kossuth-gimnázium működik.

A Bocskai-laktanyában (ami ma a Kossuth-gimnázium) itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) falán lévő emléktáblák két szép példánya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) két masszív nagykapujának egyike. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) még felújítatlan szárnya (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya (ma Kossuth-gimnázium) még felújítatlan szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-laktanya északnyugati őrtornya ma is áll. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Híresség a Sóházban a Faraktár utcai felüljáró, a NAV, a statisztikai hivatal, az egykori Hajnal utcai pékség (lásd a következő képen), valamint a hajdani Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal szintúgy igényes épületek alkotta telepe is.

Az egykori pékség épülete a Hajnal utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A látványterv szerint ilyen ház épül az Alkotmány és a Csengő utca közötti területre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcai felüljáró 1979-ben épült, és ma már nem túl bizalomgerjesztő az állapota. A híd alaposan felforgatta az ott lakók addigi normális életét, hiszen a családi házakra rámagasodik, az emeletes házakba pedig be lehet látni róla. Arról már nem is beszélve, hogy a buszok, kamionok is a szobák magasságában robognak.

A Faraktár utcai felüljáró ilyen távolságra van a lakóházaktól. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt laktanyába épített NAV-székház és az egyik lakóépület a felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az iménti, jellegzetes lakóház főhomlokzata, szintén a felüljáróról megörökítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal szintúgy igényes épületek alkotta telepe szép, értékes építészeti egységet alkotott az Attila téri görögkatolikus templommal, a laktanyával, a felüljáróval, a dohánygyárral, továbbá a katolikus temetővel is.

Az egykori dohánybeváltó egy szép épületének része a Vágóhíd és a Hajnal utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori dohánybeváltó főkapuja az Alkotmány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori dohánybeváltó főépülete az Attila tér felől, 2023 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő csokorban a környék néhány építészeti korszakát és érdekességét villantjuk fel...

A Debreceni Szent Háromság magyar ortodox egyházközség hagymakupolás temploma a Késmárk utcában, a Faraktár és a Hajnal utca között bújik meg egy külön lakóparkban, ez látható a fenti képen.

Különleges kerek ablaksorok a Faraktár és a Hajnal utca sarkán álló lakóházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csengő utca 1. és 3. szám alatti lépcsőházakat díszítő, kedves szocreál domborművek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Késmárk utca melletti gangos lakóház látványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó képünkön az Alkotány utcai beépítésre váró telekkel szemközti ügyészségi székház van, végül pedig íme, a további városrészi cikkeink:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Szentlászlófalva
• Péterfia
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Mesterfalva
• Műhelytelep
• Bánk
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy mini falu Debrecenben, ahol arany a templomtorony

Debrecenben a Sóház nevű városrészben bújik meg egy különleges kis „falu”, amit a Kassai úton található tisztviselőtelephez hasonlíthatnánk, annál azonban sokkal kisebb.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kis lakópark Hajnal utca felőli sorháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek ellenére az Alkotmány, Faraktár utca, Csengő és Hajnal utca közötti övezetet szintén az teszi nem mindennapivá, hogy a telepet övező kerítésen belüli ingatlanoknak saját kerítéseik is vannak, azok pedig a hozzájuk tartozó udvarokat, konyhakerteket fogják közre, s további építmények találhatók rajtuk.

A fenti sorház egyik kertje és kutyus a templomhoz vezető útról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Valamikor ilyen lehetett a Libakert is, de jóval nagyobb területen, és persze templom nélkül.

A lakópark a Csengő utcai lakóház teraszáról, 2024. március 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca melletti kolóniát egy újabb, saját utca, a Késmárk utca vágja ketté. A Késmárk névre az Alkotmány utca négyemeletes épületsora felől is felfigyelhetünk, ott azonban az iméntieken túl az is szokatlan, hogy az utca egyik oldala „Alkotmány”, a másik oldala pedig „Késmárk”.

Oroszlános dupla kapu az Alkotmány/Késmárk utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mini lakópark fontos, de az arany tornyai ellenére sem hivalkodó létesítménye a Szent Háromság Magyar Orthodox Templom.

A Szent Háromság Magyar Orthodox Templom 2024. március 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Háromság Magyar Orthodox Templom táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a kis kolónia délkeleti sarkánál egy másik nevezetesség, a hajdani Pavilonlaktanya épületegyütese terül el. Érdemes azt is felfedezni és megcsodálni!

A lakópark Kossuth-gimnázium felőli sarka, illetve sorháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templom udvarában álló feszület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi
• Ispotály
• Péterfia
• Bánk
• A Kassai úti tisztviselőtelep.