Amikor még fák és szigetek voltak a csónakázóban

Az eredeti csónakázó a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon.

Debrecenben a nagyerdei csónakázóban eredetileg szigetek voltak kialakítva az erdei jelleg megőrzése érdekében, hogy ne kelljen kivágni az azokban lévő tölgyeket és más növényeket. A mostani összeállításunkban erre az időszakra mutatunk szívbemarkoló példákat.

Az eredeti strand a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon

Hasonló megoldású volt a Nagyerdei Strand több medencéje is, végül azonban meg kellett szüntetni ezeket a kis rezervátumokat, bármennyire is szépek, hangulatosak és árnyat adóak voltak. A növények ugyanis nem bírták ezt a fajta vegyszeres-melegvizes életmódot. Erről itt írtunk.

Idilli hangulat. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A csónakkikötő. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A strandon a tölgyek helyén egy ideig fűzfák voltak, végül azok helyét is lecsempézték. A strand vizét is használó csónakázóban egy nagyobb és megemelt szigetet hagytak meg, illetve készítettek, és azt olyan szabadtéri büféként működtették, ahova kis hídon lehetett feljutni.

A büfésziget az 1960-as években

A büfészigeten asztalok, székek és napernyők is voltak, a híd alatt pedig át lehetett evezni. A Kedves Olvasóinktól kapott régi képeslapok tanúsága szerint nagy élmény lehetett ott frissülni.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Eleinte a szigetek nélkül is meglehetően vadregényes volt a víztorony felőli park, pláne, ha azt nézzük, hogy micsoda ingatag deszkapalló szolgálta a ki- és beszállást. A panorámaképen pedig az is szembetűnő, hogy a csónakázó és az állatkert között  két fasor is húzódott.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Ez az időszak 1969-ig, az Újvigadó és az új csónakház építéséig tartott. De még ezzel sem értek véget az eredetileg Sajó István által tervezett létesítmény megpróbáltatásai, hiszen aztán 2013-ban az egészet betemették, és egy úgynevezett vízi ködszínházat, mélygarázst és parkot építettek a helyükre. 

Papp Jenőnek köszönjük a fotómásolatot

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Az egyetemi templom
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A szabadtéri színpad
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• Az Újvigadó
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Kirándulók a szigetnél. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A torony nélküli Kohász. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Fejezetek a 217. sz. Kanyar Büfé történetéből

A ház 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Dobozi lakótelep délnyugati sarkán állt az egykori 217. sz. Kanyar büfé épülete, ami a lebontásáig immár évtizedek óta lakatlan kísértetház volt. Legutóbb 2017-ben volt terv a beépítésére, ám az sem valósult meg. Pedig anno nagy élet volt itt, s az épületben tejbolt és műszaki bizományi is működött a presszó mellett. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Az épület 1997-ben. Fotó: HBN

De találtunk olyan cikket is 1977-ből, amely szerint vasárnaponként ebben a kocsmában is árusítottak tejtermékeket, kenyeret és pékárukat. Ezúttal fájó szívvel azt idézzük fel, hogy miként írt 1997-ben Magyari Vilmos a Faraktár utcai villasor eme nyitóépületéről a Napló hasábjain...

A téli „Don-kanyar”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kora tavasz óta lóg az ablakban is, az ajtón is egy kartondarabra - természetesen hibás helyesírással - írt hirdetés: Üzlet bármilyen célra kiadó. Az üzlet a Hajnal és a Faraktár utca sarkán árválkodik. Valóban árválkodik, mert a földig érő hatalmas ablakon át látni lehet, hogy teljesen üres és úgy mindenestől meglehetősen szánalmas a kinézete. Koszos, elhanyagolt, az igénytelenség nyomait viseli. Az ajtó felett ottmaradt a cégtábla: 217 sz. Kanyar Büfé. Ez volt a hírhedt, a kollektív humor által Don-kanyarnak nevezett kocsma. De ahogy a mai napig nem tudni pontosan, hogy a második világháborúban, 1943 januárjában, a szovjet csapatok Donnál történő áttörése után hány rosszul felszerelt, a kegyetlen télre fel nem készített magyar katona esett el (legalább 120-130 ezer), úgy az sem fog soha kiderülni, hányan maradtak alul az alkohollal folytatott küzdelemben a Kanyar büfében. Két-három évtizeddel ezelőtt, és még később is egy ideig, nem volt olyan rossz hírű és rossz kinézetű hely ez az intézmény, mint a megszűnése előtti években. Amikor a Fényes udvari lakótelepet átadták (1971-72), a szerkesztőségből többen kaptunk ilyen-olyan lakást az ijesztő méretű panelházakban. Fiatalok voltunk és olykor még vidámak is. Átjártunk néha egymáshoz, és előfordult, hogy hajnalig tartott a világmegváltó dumaparti. Akkor felkerekedtünk, és úgy bandában átmentünk a Don-kanyarba pacalpörköltet, sült kolbászt enni, hosszúlépést, nagyfröccsöt inni. Aztán következhetett a vasárnap. Körülbelül egy évtizede kezdett a Don-kanyar lezülleni. Először megszűnt a konyha, ezzel együtt lekerültek a térítők az asztalokról, aztán az asztalok is megtizedelődtek, elkoszosodtak. Aztán minden elkoszosodott és büdös lett. Az igénytelenség teljes mértékben átvette az uralmat. Nem hiszem, hogy lett volna még egy ilyen förtelmes vendéglátóegység Közép- Európában. Hogy a Don-kanyar konszolidált éveiben kik lehettek a törzsvendégek, nem tudom megmondani, de a lerobbant korszakban csak lumpenek látogatták. Ezek az emberek a közeli Cegléd utcában laktak, ugyanolyan igénytelen körülmények között, mint amilyen kocsmába jártak. A Cegléd utca viszont az utóbbi években rohamosan fejlődött. Mondhatni, hogy minden házban nyílt egy új üzlet, sőt új üzletházak épültek. A lumpenek kiszorultak, elköltöztek, így aztán a Don-kanyar is törzsvendégek nélkül maradt. Bizonyára gazdaságtalanná vált. Ez lehet megszűnésének az oka. Csak azt nem értem, hogy a forgalmas utcasarkon lévő üzlethelyiség miért nem kell senkinek, amikor manapság majdnem mindenki a kereskedelemből akar meggazdagodni.

Pick Ede Utódai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Miként az iménti fotón is felfedezhető, az L-alakú épület Faraktár utcai üzlethelyiségének redőnyeit a budapesti „Pick Ede Utódai” cég készítette.

A 2017-es látványterv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kilenc évvel ezelőtt, 2017-ben váratlanul megjelent egy hirdetés az épületen. Azt is megörökítettük, lásd a fenti képen.

A lebontás kezdete, 2026. VI. 26. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. július 3-án reggel megérkezett a markoló és a bontócsapat. Ekkor nyitva volt az egykori tejbolt, úgyhogy készítettünk egy fényképet a helyiség utolsó arcáról a dózerolás előtt.

A tejbolt utolsó arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez pedig egy 1972-es felvétel az épületről, látszik rajta a tejbolt cégtáblája, valamint a ház eredeti art decos díszítése. Fotó: Debrecen MVTVB Dokumentációs Filmstúdiója

1972-es fotó: Dokumentációs Filmstúdió

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Dobozi-temető
• A Dobozi-temető utolsó sírköve
• A Dobozi-lakótelep
• A Víztorony utcai víztorony
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Bocskai-iskola uszodája
• A Petőfi-könyvtár
• A Sumen Étterem és a Márka Bár
• A Landler
• A Fényes udvari kiserdő
• A Faraktár utcai felüljáró
• A Sóház városrész
• Dr. Miklósvári István
• A Demke
• A Meteor Mozi
• A Gáborjáni utcai Erzsébet kert
• Az Olajütő
• A Vagongyár
• Amikor még sorompó volt a Faraktár utcán
• A vasutas-művház
• Régi szép villák a Faraktár utca mellett
• Az utolsó klasszikus kis trafikbódé
• A Pacsirta utca

A lebontás kezdete, 2026. VI. 26. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A lebontás kezdete, 2026. VI. 26. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói

Debrecenben az örök és elpusztíthatatlan vendéglátóhelyek, kocsmák stb. (mint például a Maróthy utcai Fácánkakas) mellett olyanok is vannak, amiknek rövidebb pályafutás adatott.

A volt Petőfi Presszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal azokból az egykori szórakozóhelyekből, italboltokból, presszókból, büfékből, bisztrókból mutatunk válogatást, amik már nem üzemelnek, azonban az épületük, helyiségük még létezik (sőt, többüknek a cégtábláik is), és emlékeztetik a hajdani közönségüket a dicső múltra. Az első két fotón a Petőfi téri hajdani Petőfi Presszót örökítettük meg, ami a 24 emeletes lakóházban működött, hangulatos panorámaterasszal.

A Petőfi és a Vasbokor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi tér környékén más kocsmamementók is találhatók. Lássuk!

A Jobb mint otthon helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Krajcáros a Wesselényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Krajcáros. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közeli Déli soron, a MÁV-os Indiana Jones-híd, valamint az újjászülető Vértessy-kastély között szomorkodik a valamikor Mirage Bistro házikója. Ez vehető szemügyre a következő képünkön:

A volt Mirage Bistro. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Dobozi lakótelepen szintén több olyan, régi kocsmaépület és -helyiség található, ahol napjainkban már más profilú tevékenységek zajlanak. Ilyen a Sumen Étterem, a Márka Bár és a lenti volt kocsma Víztorony utcai épülete, ahol fent évek óta egy középiskola működik. Ezen a környéken találhatók a valamikori Bocskai Büfé, a „Don-kanyar” és a Tünde Presszó még létező épületei is. Íme, a fotóik:

Itt működött a Márka és a Sumen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt Bocskai Büfé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A híres „Don-kanyar”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi Tünde az Ótemetőn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Alább íme, még három olyan ingatlan (de a számuk sajna sokkal több), ahol korábban vendéglátóhely üzemelt. A Csapó utca, az Attila tér, valamint a Vágóhíd utca ilyen mementói következnek.

Csapó utca, Mega Büfé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasóink jelzései szerint szintén vendéglátóhely volt az Alföldi Nyomda melletti régi laktanya kocsmája, a Malom Hotel melletti italbolt, a Nyuszi, a Nájlon, a Flamingó, az Oázis, a Petőfi téri 424 és az Ibolya utcai Lapos is. Köszönjük szépen!

A volt Zümi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A Kossuth utcai tejivó
• Az Omnia Kávészalon
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• A Ludas Matyi Espresso
  
• A Nagyállomás tejivója
• Volt egyszer egy Resti
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Az Utopia Disco
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Pulykakakas Ételbár
• A Hortobágyi Csárda
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco
• A Rózsás Csárda
• Az Éva Bár
• A Szőlőskert tanszék
• A Fekete Bárány
• Tejbár a Nagyállomáson
• A Hortobágyi Csárda
• Az M47 Disco
• A Zöld Takony
• A Turmix Bár
• A Lépcsős
• A Kinizsi Söröző
• Az Alföldi Nyomda étkezdéje 1981-ben

A Kati Kocsma épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mementó a buszállomásnál: a régi öntöttvas kút

Debrecen távolsági autóbusz-állomásának keleti szélén hajdan egy bazársor is szolgálta az utasokat. A régi lacipecsenyés mellett volt egy nyomós kút is, amit padok öveztek. A bódékat lebontatták, így ma már csak egy árushely van meg a területen, miután az újságost is elvitték. A kút szintén eltűnt, ám a beton kifolyója és a fémkerítése „furcsamód” még látható. A szegény kimúlt szomjoltó sajnos olyan mementó a hajdani emberközpontú, praktikus időkből, mint a kétcsövű spriccelős ivókút romja a Nagyerdei körúton. Rendbe kellene tenni! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok (2025. III. 22.)

A bódé és a kút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• A Széchenyi utca
• A távolsági buszállomás
• Az utolsó előtti újságosbódé
• A Miklós utcai Kismozdony Kocsma
• A Miklós-sarki patika
• A Szoboszlói úti kis trafik
• Tizenháromváros

Érdekesség a túloldalban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1960-as évek Nagyerdője a kiránduló minibusszal

Debrecen 55–60 évvel ezelőtti életét elevenítik fel Papp Antal útikönyvei, amiket az 1960-as években jelentetett meg a Panoráma Kiadó német és magyar nyelven. Ezek képei közül szemezgetve elsőként az akkori városnéző kisbuszra csodálkozhatunk rá, majd pedig a mai Régi Vigadó teraszára.

Az Újvigadó akkor még nem épült meg, s a csónakázón egy büfésziget is szolgálta a látogatókat.

Hatalmas élet volt a Nagyerdei Strandon is, a következő archív képekkel ezt idézzük meg...

A strandos felvételeken a Nagyerdei Víztorony is főszerepet kap.

Az utolsó fotókon az egyetem főépülete, valamint a klinikapalota pompázik.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A lebontott Nagyerdei Strand szívszorító utolsó nyara

Debrecenben az egykori Nagyerdei Strandot a 2017-es szezont követően zárták be, és építettek újat.

A megszüntetett úszómedence a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Kedves Olvasónk, Mátyás Tibor azon a nyáron, június 8-án készített muzeális értékű felvételeket az utolsó heteit élő, már elszomorító állapotú létesítményről. (Nagyításért kattints a képre!)

Az egykori játszótér a gyermekmedencék mellett, a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Összeállításunkban e szívszorító fotók közül válogatunk, és szerzőnk gondolatait is megosztjuk.

A hajdani gyermekmedencék a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

„Én csak a '70-es években születtem, tehát a fürdő csúcsidőszakának nagyjából felében voltam magam is fürdővendég. Ráadásul az ember gyerekkorában még nem tudja értékelni a körülötte lévő természetes vagy épített világot” – fogalmazott Mátyás Tibor.

A volt játszótér a gyermekmedencék mellett, a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

„De arra emlékszem, hogy már a kezdetektől fogva nagy élmény volt ott fürdőzni a családdal. Bármikor mentünk a '70-es, '80-as években, minden medence tele volt, még a parkosított részeken sem találtunk egy lepedőnyi üres helyet.”

A Nagyerdei Strand hullám-, csúszdás és termálmedencéje 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mátyás Tibor rámutatott: „Az elküldött képeimen már nem lehetett ott a 4 méteres, és a mellette lévő, legkedveltebb, családi, fokozatosan mélyülő langyos vizű (nálunk csak 'húgyosnak' csúfolt) medence, mivel azokat már évekkel korábban beáldozták az 'élményfürdő' kedvéért.”

A felszámolt úszómedence melleti büfésor képei a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

„Én már akkor morgolódtam a (szerintem téves) koncepció miatt. Amit viszont most tettek, az nálam sosem lesz megbocsátható. Egy ilyen patinás, a város modern kori történelmével szinte egyidős komplexumot töröltek el néhány munkagéppel csak azért, hogy egy méregdrága (építési és vendég-költségeket is értve) 'ojjektumot' hozassanak létre 'tudjukkikkel'.”

A szintén csak volt hullámmedence a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Szerzőnk ugyanakkor kifejtette: „Maga az elgondolás nem is rossz az egybefüggő, minimalista koncepció tekintetében, de nem a nagypapát nyírom ki azért, hogy az új csajom kényelmesen ülhessen az ő néhai  foteljében...”

Az egykori termálmedence a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

„És, csak hogy bizonyítsam ottlétemet (a BTTF filmből vett idézettel élve: 'Semmi kétség, én mentem oda vissza!'), még egy utolsó kép. :)”

Mátyás Tibor, a most bemutatott muzeális értékű felvételek készítője 2017-ben, a strand kacsás Zsolnay-csobogójánál

„Köszönöm eddigi munkájukat, és további sokéves, eredményes és szórakoztató tevékenységet kívánok még!” – zárta sorait Mátyás Tibor.

A lebontott játszótér a gyermekmedencék mellett, a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mi pedig köszönjük szépen a fenti gondolatait és a páratlan értékű fotóit is!

A volt hullám melletti kerámiakút és a büfésor a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mátyás Tibor kollekciójában a formatervezett kerámiaasztalokra és zuhanyzókra is rácsodálkozhatunk:

Mindemellett, mint az több montázsban is látható, a hullámmedencéről is sok képet készített.

A néhai úszómedence és a környéke a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mátyás Tibor megörökítette a strand földalatti illemhelyeinek egyikét is. Ezek és a hajdani csónakázó mögötti kerek mosdók már nincsenek meg, akárcsak a Bartók Béla úti formatervezett létesítmény.

A hajdani földalatti mosdó, öltözőépület és egyik napozós gépház a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotó: Mátyás Tibor

Mátyás Tibornak köszönhetően nemcsak a legendás úszómedencéről maradhattak fent fotók, hanem a strand (hajdani) retro relikviáinak ékes műveiről, köztük a napozó nőt ábrázoló szoborról, a kerámia ülőgarnitúrákról, -kutakról, az óratornyokról, korabeli lámpaoszlopokról és a főépületről is.

A néhai úszómedence és a környéke a Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotók: © Mátyás Tibor

További múltidéző képeink a Nagyerdei Strandról idelátogatva tekinthetők meg.

Emlékezetes táblák a lebontott Nagyerdei Strandon, 2017. június 8-án. Fotók: © Mátyás Tibor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Öltözőfülke, lámpaoszlop és beton virágláda a lebontott debreceni strandon. Fotók: © Mátyás Tibor