Debreceni Képeslapok: január 2026

2026. január 31., szombat

A volt Bányai Júlia Általános Iskola

Debrecen egyik régi oktatási intézményének Kossuth utcai mai főépülete 1965. január 31-én nyílt meg. A Burgundia városrészben található létesítményt már a görögkatolikus egyház működteti, és a Szent Efrém nevet viseli. Az azonban változatlan, hogy az iskolának ma is világhírűek a kórusai.

Az új névvel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új létesítmény az avatásáról szóló sajtóbeszámoló szerint 6 millió forintba került, és 10 tantermet alakítottak ki benne. Mint olvasható a lentebb közzétett tudósításban, készültek külön a fiúknak és a lányoknak is korszerűen felszerelt műhelyek, összesen pedig 670 tanuló kezdhette, illetve folytathatta itt a tanulmányait 1965. február 1-jén.

Csapatzászló-avatás, 1971. (Helytörténeti Fotótár)

A többi érdekesség az alábbi cikkmásolatban és az utána megosztott archív fotón látható-olvasható. Kellemes múltidézést Mindenkinek!

Kapcsolódó összeállításaink:

1975-ös látkép. (Helytörténeti Fotótár)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A lovas kocsik utolsó útja a belvárosban

Debrecenben 1961. január 31-én közlekedhettek utoljára lovas kocsik a belvárosban. Mostani cikkünkben az azt megelőző időszakot elevenítjük fel a Fortepan archív képei segítségével.

A tiltás oka ezeknek a járműveknek a lassúságában keresendő, valamint a pacik által okozott közterület-szennyezésben. A fenti fotó egy Kossuth téri igazoltatást örökített meg 1951-ben. A következő felvétel 1934-ben készült az Aranybika előtt.

Hajdanán a Kossuth utcán is közlekedtek lovas szekerek, akárcsak pl. 4-es villamos. A háttérben látható épület a pénzügyi palota.

Ugorjunk az időben, a Csapó utca arca ilyen volt 1954-ben a mai Dollárháznál:

Ugyanabban az évben a Vörös Hadsereg útján még ilyen fasorok között haladtak a lovas kocsik és a buszok, tuják. Az árkádos épület a mai Régi Városháza (akkor tanácsháza).

Egy csodálatos 120 éves fotográfia is mindenképpen idekívánkozik: a békebeli Piac utcán megannyi lovas szekér poroszkál. Akkor már nem mellékesen gőzvonatok is közlekedtek.

És végül egy érdekes fotó. A belvárosban pózoló férfiú mellett ugyanis pont olyasmi sorakozik az úttesten, ami nyomatékkal esett latba a lovas kocsikat kitiltó rendelet meghozatalában... Mögötte a püspöki palota látható, balról pedig az 1973 tavaszán lerobbantott épületsor.

Az alábbi bónuszkép már nem belvárosi, hanem a mai Segner téren készült. Erre a területre tehát nem vonatkozott az 1961. február 1-től érvényes rendelet.

DBKL

2. bónuszkép: 1964-ben a Kondorosi Csárda

2026. január 28., szerda

A Kossuth utcai tejivó 40 évvel ezelőtti fénykora

Debrecenben egykoron több helyen is működött tejivó vagy más néven tejbár: a mai Régi Városháza földszintje és a Dollárházban található turmixbár mellett a Nagyerdei Strandon, valamint a Nagyállomáson és a belvárosi Kossuth utcán is. Ez utóbbi hajdani talponálló vendéglátóhelyről a Napló 1985 január 28-án közölt színes riportot, amelyből megtudható, hogy többféle ízesítésű tejberizset, csuszát, palacsintát és tojásrántottát is ehettek-ihattak a vendégei, sőt szeszes italok is kaphatók voltak.

A Nagyállomáson. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Felejthetetlen élmény az is, hogy a helyben fogyasztóknak két méretben állt rendelkezésükre füles műanyag bögre. Ezeket a csempézett falon lévő csapokhoz kellett odatartani, s azokból engedhettek maguknak tejet, kakaót, tejeskávét. A teát, emlékeim szerint, külön kellett kérni, ugyanakkor mustáros főtt virsli is szerepelt az illatozó kínálatban. A tanulságos cikk itt olvasható a Gambrinus átjáró melletti vendéglátóhely forgalmáról és kínálatáról:

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A nagyerdei új termálfürdő (1984)

Debrecenben a Nagyerdei Gyógyfürdőben 1984. január 28-án nyílt meg az új gyógytermálfürdő, mivel az addigi kapacitások már sem férőhelyben, sem színvonalban nem elégítették ki az igényeket. A HÁÉV által megvalósított létesítmény szolgáltatásait akkortól kombinált kádkezelések, víz alatti torna, ellenáramú úszómedence, inhalatórium, fogínyzuhany, száraz, nedves hőlégkamrák, szolárium, gerincvibrátor, új, nagyfrekvenciás kezelési eljárások, gyógyteázó is gazdagították. A nyitással együtt a régi termálfürdő és a szabadtéri meleg vizes medence üzemeltetését megszüntették. A Napló cikkei arra is kitérnek, hogy az új létesítmény saját beruházásban épült, s több mint 186 millió forintba került.

A lóhere alakú medence. Fotó: HÁÉV-archívum

A csaknem minden igényt kielégítő, háromszintes fürdőépületet két épülettömb alkotja. Az alagsorban helyezték el a technológiai és kiszolgáló helyiséget (mosoda, raktár stb.), s a medencecsarnokban öt különböző hőmérsékletű medencét, míg kívül kétmedencés váltófürdőt, valamint száraz és nedves gőzkamrát alakítottak ki. A külső részen lóhere alakú, kiúszó folyosós medencét építettek. A kivitelezés egyik fő követelménye volt a védettséget élvező műemlék jellegű Régi Vigadó épület megtartása is. A környezet szebbé tételét szolgálta (a cikk szerint), hogy a fejlesztés révén megszűnt a fürdő területére eső, elmocsarasodott, bűzös tó, a kis Békás-tó. Ezen túlmenően még igénybe kellett venni mintegy 1500 négyszögöl területet a Régi Vigadó nyugati oldalán is, és „elkerülhetetlen volt a közvetlen fejlesztés területére eső fák kivágása”. A gyógyfürdő egyik útvonalára került a fizikoterápiai és a kádfürdős részleg. A fürdő vizes terápiás részét a látogatók egy másik útvonalon közelíthették meg. Ez az előtér az ivócsarnokkal végződött, ivókúttal és pihenőkkel ellátva. A földszinti belső udvart – ami elsősorban pihenő és napozó célokat szolgál –, az előcsarnokból és a tornateremből is meg lehetett közelíteni és tornaudvar céljaira felhasználni.

A fürdő büféje. Fotó: HÁÉV-archívum

Az első emeletre kerültek az öltözők, valamint az inhalatórium is. Helyet kapott 400 férfi és ugyanennyi női váltókabinos öltöző, külön kád-, iszap- és súlyfürdőrészlegek. Tizennégy kezelőegységes fizikoterápia, szolárium, inhalatórium, ivócsarnok ivókúttal, gyógytornaterem tornaszobákkal, pihenő és masszázs, különféle kiszolgáló helyiségek (ruhatár, büfé, közlekedők) is szolgálták a színvonalas ellátást. A számítások szerint naponta mintegy 3000–3500 ember fürödhetett és gyógykezeltethette magát az új termálfürdőben. A medencecsarnokban már akkor is öt különböző hőfokú medence, valamint száraz nedves gőz is kényeztette a látogatókat. A beruházás kapcsán a lap beszámolóiból az is megtudható, hogy a fürdő fejlesztési iránya a gyógyászat lett. „Nagy szükség is volt erre, hiszen orvosi vélemények támasztják alá, hogy lakosságunk igen magas, mintegy 15–20 százaléka különböző reumatikus megbetegedésekben szenvedett. Ez pedig szinte kényszerítő szükségességét jelentette a hévíz gyógyászati célokra való felhasználásának.” Az azóta eltelt években korszerűsítették a létesítményt, és egy új szállodát is kapcsoltak hozzá.

A volt kis Békás-tó. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

A „víg poéta”, Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot, és sajnos igen fiatalon, 1805. január 28-án hunyt el.

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869)

Összeállításunkban elsősorban a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

A Református Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca 23. szám alatti szülői háza megsemmisült az 1802-es tűzvészben, ám a kötődésére emléktábla figyelmezteti az utókort a helyére épített házon. A következő képpáron a Csokonai megsemmisült szülői háza helyén álló zöld épület szerepel (Hatvan utca), valamint az alsó képen a Darabos utcai „lak- és halálozási helye”.

Hatvan és Darabos utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai Vitéz Mihály a Református Kollégiumban tanult és tanított, ahonnan a konfliktusai miatt 1795 nyarán végül bizonyítvány nélkül elbocsátották. Ezt követően éveken át Magyarország különféle területein vándorolt, s e közben dolgozott és alkotott.

Lilla, Wilhelm Egger festményén

Ki volt Lilla, Csokonai nagy szerelme? A komáromi Vajda Juliannát poétánk 1797-ben ismerte meg. De mert nem talált állást, a lány egy év múlva máshoz ment férjhez. 1855. február 15-én halt meg, 79 évesen. Festmény: Wilhelm Egger. Forrás: Déri Múzeum

A Dorottya utcai síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai már Debrecenben élt, amikor 1804 tavaszán súlyos tüdőgyulladása lett. E betegsége következtében 1805. január 28-án elhunyt. A síremlékét 1836-ban állították fel a mai Dorottya utcai temetőben.

Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

Poétai munkái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri monumentális szobrát Izsó Miklós készítette, és 1871 őszén állították fel.

A színház 1906-os képeslapon. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A Csokonai-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Tempefői című mozaik. Repró:© Debreceni Képeslapok

Utolsó fotónkon Burai István Csokonai-díszüvege látható a Református Kollégiumban.

A Kollégium díszüvege. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. január 27., kedd

Az Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium.

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket. A mozit és a bérházat Bisothka István építette.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életműtárlatáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

Előcsarnok, 1963. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Ady Endre és Debrecen

Debrecenben sokat időzött anno Ady Endre, a későbbi neves költő (1877. november 22. – 1919. január 27.). Eredetileg jogásznak tanult itt, és a futballcsapatnak is tagja volt. Majd átpártolt az újságíráshoz, és a Debreczeni Reggeli Újság mellett a Debrecen–Nagyváradi Értesítőnek is dogozott.

A Reggeli Újságnál. Fotó: Kiss Ferenc

Az első verseskötete is Debrecenben jelent meg, s kedvenc helyei közé tartozott az Angol Királynő Szálló is. Az azzal szemközti Csokonai Színházban még össze is veszett Geréby Pállal, mivel kapatosan az ő helyére ült le, s a kakaskodásnak az lett a vége, hogy kardpárbajt vívtak egymás ellen. Mindketten megsebesültek (állítólag Geréby saját magát vágta meg), s az ügy kitudódott, így a váci börtönben kellett letölteniük 5, illetve 8 napnyi büntetést...

Debrecenben kezdett levelezni azzal a „Kíváncsi Illiként” szereplő, titkos rajongójával, aki – a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt.

A cívisvárosban Adynak park és iskola is viseli a nevét, s a legújabb szobrát (Győrfi Ádám művét) 2016-ban a Csokonai Színház mögött állították föl. Sőt, Ady Endre út is van Debrecenben.

A Mester utca 4. Képforrás: Db. kincsei, TKK

A hihetetlenül népszerűvé lett Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. Ha érdekel, hogy milyen lett volna, ha találkozik Szabó Magdával, akkor látogass erre a fotós cikkünkre!

1998-ban történt...

DBKL

A Mester utca 4. anno és ma

Kapcsolódó összeállításaink: