Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1950. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1950. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 12., péntek

A Nagyerdei Szabadtéri Színpad hőskora

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2025. augusztus 31., vasárnap

75 éve adták át a Csapó utcai vegyipari technikumot az idén 100 éves iskolapalotában


Debrecenben a vegyipari középiskola, illetve technikum 1950. szeptember 2-án nyílt meg a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán abban az ipari iskolai épületben, ami eredetileg Borsos József és Zeleznik Gyula tervei alapján épült meg 1925-ben. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A fenti archív képen az is látható, hogy a gazdagon díszített, városcímeres épületnek eredetileg sarki tornya volt, a földszintjén üzletek működtek, az oszlopos főkapu pedig a Burgundia-sarkon szolgálta a diákokat és a pedagógusokat. Nem mellesleg itt járt a 6-os villamos is, később pedig szemben működött a Debrecen Áruház, valamint a vásárcsarnok. Az intézmény honlapján olvasható iskolatörténeti leírás kitér arra is, hogy a laboratóriumi eszközök egy részét helyben készítették az iskola oktatói és tanulói. Ehhez érteni kellett az üvegtechnikusi munkához, s nagy leleményességgel az iskola tanárai és diákjai más tárgyakból készítettek lombikokat és desztilláló készülékeket.

Díszes iskolafalak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sok térképet és technológiai ábrát is házilag állítottak elő. A felszerelés kiegészítésében üzemek, kórházak, klinikák és szanatóriumok is segítettek. Idővel olyan sok eszközzel rendelkezett az intézmény, hogy tizenkét teljes vegytani felszerelést ajándékozhatott vidéki általános iskoláknak. Az 1950-es évek végére Ujvárosi Imre igazgatása alatt (aki az alapítástól 1973-ig volt az intézmény vezetője) a suli már az ország egyik legrangosabb vegyipari technikumának számított.

A régi szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1962-ben napirendre került az épület bővítése. A Csapó utcán szanálták a bővítésre alkalmas telket, a bontási munkákban 1966-ban diákok és tanárok is részt vettek. 1967-re lettek kész a Csapó utcai új épület tervei, és 1971-ben kezdődött meg az oktatás az új szárnyban. Az iskolában 1978-tól nyomdászképzés is volt, ugyanakkor fontos állomás továbbá az intézmény történetében, hogy 1983 őszén vette fel a XX. századi hazai tudományos élet szervezőjének, a fizikai kémia egyik vezető szakemberének, Erdey-Grúz Tibornak a nevét.

A Burgundia felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok
    Kapcsolódó összeállításaink:
Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 4., hétfő

Ma 75 éve alakult meg a Debreceni Dózsa Sportegyesület

Debrecenben nemes célok megvalósítására alakult meg l950. augusztus 4-én a Debreceni Rendőregyesület utódaként a Dózsa Sportegyesület. Nyitókép: Pathó Sándor
 
 
E nemes célok a Debreceni Dózsa Baráti Körének 1985-ös jubileumi albuma szerint a következők voltak.

„Szocializmust építő társadalmunknak és az egyéneknek egyaránt érdekük az emberek szellemi és testi képességeinek sokoldalú fejlesztése, az egészség védelme és erősítése. Ezt a testnevelési és sportmozgalom széles körű kibontakoztatásával és fejlesztésével lehet és kell is biztosítani. A sport és a testnevelés kibontakoztatásával lehet elősegíteni a dolgozók, de különösen az ifjúság szabadidejének helyes eltöltését. A versenysport alkalmas a nemzetközi sportversenyeken keresztül a sportolók személyes barátságának erősítésén túl a népek barátságának erősítésére is.”

A Debreceni Dózsa az alakulásakor 11, később 13 szakosztállyal működött, s a város társadalmában egyre inkább komoly tényezővé vált. Ezt fémjelezte az ötvenes években a labdarúgók NB. II.-es, a birkózók, röplabdázók, sakkozók, ökölvívók és úszók NB. I-ben történő szereplése, később pedig a hetvenes években sok-sok sikert elért NB. I.-es kézilabdázók. Az 1956-os események után röviddel ismét megindult az élet, de csak három szakosztállyal (labdarúgó, kézilabda és sportlövő). Később megjelentek a cselgáncsozók, ökölvívók. Az átalakulás évei után például 1985-ben kézilabda-, cselgáncs-, postagalamb-, sportlövő- és úszószakosztályban tevékenykedtek a Debreceni Dózsa sportolói. A cselgáncsozók a magyar dzsúdósport élvonalába verekedték fel magukat, és „A” kategóriájú szakosztályuk lett.

A kézilabda-szakosztály l975-ben emelkedett a magyar kézilabdasport csúcsára. Az utána következő években II., illetve III. helyezést sikerült elérniük, 1978-ban pedig megnyerték a Magyar Kupát.

A galambászok, sportlövők országosan és nemzetközileg is sok sikert arattak, ugyanakkor az úszószakosztályban tevékenykedő fiataljaik rövid idő alatt bizonyították, hogy méltók a „B” kategóriás szakosztályi címhez. A sportegyesület vezetői, hivatásos és társadalmi munkásai alapvető kötelességüknek tartották a sporteredmények mellett a rájuk bízott sportolók emberré nevelésének felelősségteljes feladatát. Ez a szellem nagyban hozzájárult a Dózsa nagyszerű sikereihez.

A Dózsa fiatal sportolóitól elvárták, hogy hűséges, becsületes állampolgárai legyenek hazánknak, s mind a küzdőtereken, mind a munkahelyeiken állják meg a helyüket, gondoljanak szeretettel és tisztelettel elődeikre, akik sokkal nehezebb körülmények között vitték győzelemre a lila-fehér színeket – hangsúlyozta dr. Varga Imre, a sportegyesület elnöke. A Debreceni Dózsa 1950. augusztus 4-i, pénteki alakuló közgyűléséről a Néplap többek között leírta: a megalakulás határkő Debrecen sportéletében, s a Dózsában helye van minden becsületes sportolónak, azoknak is, akik nem tartoznak szorosan a belügyi tárcához.

Következzen az elnökség bemutatása! Elnök: Kovács Gyula rendőr ezredes. Társelnökök: Barczi Gyula, Fülöp Imre, Kulcsár Ferenc, Pinczés András, Ménes János, Tatár Kiss Lajos, Balogh Endre polgármester, Vass Sándor alezredes, Varga Jenő, dr. Gál György megyei tisztiorvos, Körmöczy József őrnagy, Szücs András tűzoltó százados, Tóth László százados, Kiss István sztahanovista, Tóth II. Rezső. Ügyvezető elnök: Bánkuti Zoltán. Főtitkár: Csákány István. Pályaigazgató: Fülep Kornél. Sportigazgató: Virág Sándor.

A Mikes Kelemen utcai Dózsa-stadiont 1968. augusztus 18-án adták át nemzetközi kézilabdatornával, s vendégek voltak a szovjet, a magyar férfi válogatott, a Drezdai Lokomotív női és férfi csapata, valamint a D. Közúti Építők női együttese. A másik határkő 1973-hoz fűződik, ekkor volt az ünnepélyes alapkőletétele a kézilabda-stadion melletti munkacsarnoknak, a cselgáncsozók paradicsomának. Itt a sporteseményeken kívül koncerteket is rendeztek, ezen a helyen csapott nagy bulit például a Motörhead is 1984-ben. Ebben az összeállításunkban pedig Varga István kézilabdázó ötszörös gólkirályi címéről emlékeztünk meg.

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 10., kedd

Ma 75 éve nyílt meg a Nagyerdei Szabadtéri Színpad

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti designFotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2025. február 10., hétfő

Amikor még a gyógyszertári központ épületei álltak a Békessy és a Dóczy utca sarkán – és ami ma van itt

A bezárt központ 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Dóczy és a Békessy utca sarkán elterülő épületegyüttesben működött a gyógyszertári központ, ami eredetileg 1950-ben alakult, és a Hajdú-Bihar Megyei Tanácshoz tartozott. A 2006-ban bezárt komplexum bontása 2016 januárjában kezdődött, lásd ezen a képen:

A bontás kezdete, 2016 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Olvasóink korábbi hozzászólásai közül szemezgetve, Hodos Éva Jolán például leírta, hogy „A barna épületben vényszámlázás volt. Édesanyám és nagynéném dolgoztak ott.” Dihen László felidézte azt is, hogy a Hajdú gyógyszernagyker volt az utolsó, ami üzemelt az épületben. Sándorné Gyenge Katalin pedig megosztotta: „Itt dolgoztam 23 évet. Nagyon jó volt. Az utolsó napokig.” Sári Győzőné Ilonától azt is megtudtuk, hogy az 1960-as évek végétől a gyógyszertári központ raktára volt itt. Innen szállították a gyógyszereket a megye patikáiba. Később, a Dóczy utcai oldalon épült mellé a központ galenusi laboratóriuma.

A Dóczy utcai kapu, 2016. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyógyszertári központot 2013-ban is megörökítettük az Újkerti lakótelepen lévő szemközti, Kartács utcai tízemeletesből (lásd az első képen), amikor már üresen álltak a téglaburkolatú házai. Nem jelentős, de azért talányos érdekesség, hogy a gyógyszertári központ Dóczy utcai személyzeti kapuja mellett egy nagy szemű láncfüzér lógott – ezt idéztük meg a fenti képen.

A Dóczy Park (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az elhagyott épületeket lebontották, és a 2016-ban elkezdett hatalmas építkezés eredményeként a gyógyszertári központ helyén új lakótelep született: a Dóczy Park. Ez a létesítmény 2018-ban építészeti nívódíjat is nyert. Végül íme, egy másik olvasnivaló-ajánlatunk erről a helyről: a Békessy és a Mikszáth utca környékének 1980-as és mai képei ebben a cikkünkben láthatók.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 10., hétfő

Ma 74 éve nyílt meg a Nagyerdei Szabadtéri Színpad

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az átadási ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be, s az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti designFotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidézéseink sok régi fotóval:

2023. december 25., hétfő

Ahol a rock is megfért a vígjátékok mellett: a 10 éve átépített Nagyerdei Szabadtéri Színpad régi képekkel

Az eredeti szabadtéri színpad és a nézőtere a büfépult felől, a 2013-as átépítés előttFotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az átadási ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be, s az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

A létesítmény nyitóünnepségének színpadképe. Fotó / repró: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

A régi szabadtéri színpad nyugati külső fertálya a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Jelenet a szabadtéri színpad előadásáról az Új Debrecen született című 1969-es albumban. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után a Békás-tóval együtt 2014-re átépítették. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új szabadtéri színpad külső látképe a Békás-tó felől, a 2013-as átépítésük után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szabadtéri színpad korábbi üzemeltetőjének táblája a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidézéseink sok régi fotóval: