Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fedett uszoda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fedett uszoda. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 15., szombat

Vakáció a Nagyerdei Strandon

Gyerek- és hullámmedencék. Fotó: Csobaji Előd, 1977

A Debrecen régi Nagyerdei Strandjáról megosztott videóink kapcsán Kedves Olvasónk, Németi Éva az alábbi visszaemlékezéssel örvendeztette meg a közösségünket. – A Nagyerdei strandon voltak az úszóedzéseink. Lehúztunk ott pár nyarat. Valamikor májusban kezdtük, még volt iskola. Reggel 06:00-tól edzés és délután 15:00 vagy 17:30-tól. Kihúztuk a kötelet, leválasztva az edzéshez a 2 sávot. Utánunk jöttek mindig a búvárúszók. Reggeli edzés után mentünk gyógyulni a Gyógy II.-be. Néha úgy fáztunk a tavaszi időjáráskor, hogy égetett a Gyógy II., ahogy beleereszkedtünk. Eleinte megvolt még a Gyógy II.-ben lévő 2 kör alakú szigeten a fűzfa, és ott köröztünk a sziget körül, amikor jött az úszómester, hogy menjünk ki, mert kicsik voltunk még. De hát melegedni kellett valahol. Amikor már nem volt suli, akkor a reggeli edzések is 2 órásakra nyúltak, de már később, 08:00-kor kezdtünk, és időnként ott maradtunk az esti záráshoz közel, és a halsütőnél kunyeráltunk mustáros-kolbászzsíros kenyeret. Vagy összedobtunk 3 Ft-ot érte. Volt hátul, vagyis a főbejárat mellett a homokos focipálya, ott péntek reggelente volt játék, edzés közben. Bár a franc se szerette, amikor a fiúk jól hátba küldték az embert a focilabdával. Ezen a részen, az erdő mellett lehetett látni, ahogy a bliccelők beugráltak a kerítés egyes meglazított részein. Nekünk az edzések miatt egész szezonra ingyen bérletünk volt, ugyanígy télen a fedett uszodába is. Persze ezt a Fürdőbálok idején is voltak, akik kihasználták, és a kb. 4x nagyobb egyesületi kabinunkban meghúzva magukat várták a kapunyitást. Neveket nem tudok, minden más csak véletlen egybeesés lenne, de az biztos, hogy csak 1x történt meg. Mert baromi kényelmetlen volt, és a híres énekesnő kb. 10 perc után távozott, mert a 4 m-es melletti színpadnál valaki ellopta a bőrkabátját. A főbejáratnál volt a fürdőmozi. Volt, hogy 2 edzés közt a fürdőben maradtunk héderelni és mozizni. Nem volt soha jó választás, a nap kiszívta az ember be nem tárolt energiáját is. És a hullámfürdő. Hát igen, hallottuk annyiszor, hogy az ember dobhártyájába ivódott: „Hullámverés, hullámverés! A Hullámverés 5 perc múlva üzemel!”. Volt még hozzá pár instrukció is, valami ilyesmi, hogy a medencébe lépés előtt bocskor mosás meg úszógumit, karúszót bevinni tilos stb. stb. Sajnos szemtanúi voltunk egy halálesetnek is, egy kisfiú. Emlékszem, nagyon megviselt, a szülei már pont megvették neki az iskolakezdéshez a könyveket, füzeteket. Édesanyám orvosként ment segíteni, ahogy megtudtuk, hogy valakinek segítségre van szüksége, és bemondták, orvost keresnek sürgősen. De már sajnos késő volt. Évekig gondolkoztam, vajon mi lehetett a szüleivel.

A csónakázó felőli pancsoló. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 18., szombat

A legendás debreceni úszóedző: Rentka László

A fedett uszodában. Fotó: HB Napló, 1965

Debrecen legendás úszóedzője, a Hajós Alfréd-díjas Rentka László 1918. április 18-án született, s a debreceni gőzfürdő, illetve a mai Régi Vigadó melletti szolgálati lakásban laktak. Az édesapja ugyanis fürdőmester és masszírozó volt.
Egy 1972-es versenyen. (Helytörténeti Fotótár)

A Debreceni Értéktár és a Napló leírásai szerint Debrecen úszóéletének meghatározó alakja autodidakta módon tanult meg úszni, majd 1926-ban már leigazolta a DEAC. 1948-tól nagy, vegyes korosztályú csapatokat edzett és versenyeztetett szinte lehetetlen körülmények között. Ennek ellenére országos bajnokok, csúcstartók, vidékbajnokok, válogatott versenyzők kerültek ki a kezei alól. A testnevelési főiskola elvégzése után a Fazekas Mihály Gimnáziumban dolgozott testnevelőként. Sok egykori tanítványa jelenleg is aktív úszó a szeniorok között, ugyanakkor többen testnevelőként dolgoznak. Debrecenben az általános iskolai intézményes úszásoktatást 1960-ban vezették be. A kötelező általános iskolai úszásoktatás és az utánpótlás-nevelés jegyében Rentka László több évtized alatt sok ezer embert tanított meg úszni Debrecenben a nagyerdei fedett uszodában (a családjában is többen úszók lettek), mindemellett a Debreceni Sportiskola úszósportját is megalapozta. Miként összeállításunk végén olvasható, a felesége, Rentka Lászlóné is úszóedzőként tevékenykedett. Rentka László 63 évesen, a Bocskai István Általános Iskolából ment nyugdíjba, majd pedig 1996-ban elsőként kapta meg Debrecen szakmai elismerését, a Hajós Alfréd-díjat. A köztiszteletnek örvendő, neves sportszakember 2014. augusztus 27-én hunyt el.

Interjú 1993-ból. (HBN)

További sportos cikkeink:
2017-es cikk a Rentka családról

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


1965-ös cikk az úszásoktatásról

2026. március 18., szerda

Akinek az Egyetem teret, Köztemetőt, fedett uszodát, Parkerdőt és a Vegyit is köszönhetjük: Borsos József

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legnagyobb építésze és városrendezője Borsos József. A széles látókörű, nagy műveltségű építész 1875. március 18-án született Hódmezővásárhelyen, és 1952. január 23-án hunyt el Debrecenben. Egyik fő műve a Debreceni Köztemető, mely a Nagyerdőben nyílt meg 1932. július 15-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcán található egy másik fontos alkotása: a rendőr-főkapitányság palotája. Ő szorgalmazta a klinkertégla gyártását is, és a város meg is építette ehhez a gyárat.

A rendőr-főkapitányság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József (akinek 2025-ben a születése 150. évfordulójára emlékeztünk) tervezte a Déri teret is, és az volt az eredeti elgondolás, hogy ezt az Egyetem sugárút kösse össze az Egyetem térrel.

A Déri Múzeum és tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1942-ben szentelték fel az Egyetemi templomot, mely a Debreceni Egyetem mellett áll, és szintén az Egyetem térre néz. Az iméntihez hasonlóan Borsos József társtervezője a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán álló ipari iskolának, ami ma vegyipari technikumként működik.

A Vegyi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken kívül a jellegzetes, Debrecen-címeres, szintén klinkertéglás és boglyaíves óvoda- és iskolai épületeket is neki köszönhetjük, melyek közül sok ma is áll (például a Faraktár utca, a Rakovszky és a Bajcsy utcában). A Rakovszky utcai iskola emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

Iskolaépület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De Borsos József nagyerdei és sestakerti családiházakat is tervezett. Ezek közül az Ary-villa az utóbbi városrészben található.

Az Ary-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József a Debrecen városfejlődését több évtizedre meghatározó szabályozási tervet, valamint a Nagyerdő rendezését és annak a városhoz kapcsolását 1930-ra dolgozta ki. Közreműködött mindemellett az első Nagyerdei Stadion, valamint a Pallagi úti fedett uszoda megalkotásában is.

A fedett uszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkerdőt is ő jelölte ki a Nagyerdő területére tervezett gyalogúthálózattal, mindezt pedig kis- és nagykörúttal vette körül, s illesztette az egyetemhez. A maga tervezte családi lakóháza ma is áll a Vénkertben. Ezt hosszú évek agóniája után végre felújították, és közösségi házként funkcionál.

A Borsos-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A villa előtti parkban kapott helyet Borsos József mellszobra. Az I. világháború után beözönlő menekültek miatt 1926-ban elkészültek a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti – háromemeletes –, alacsony bérű házak (441 lakással). Ezeket is Borsos József és Zeleznik Gyula tervezte.

Borsos József mellszobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1952. január 23-án elhunyt Borsos József sírja a az általa tervezett Debreceni Köztemető ravatalozópalotája mellett található. További összeállításaink nagy debreceni építészekről:
Borsos József sírhelye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ruyter utcai szolgálati ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. március 17., hétfő

150 éve született Debrecen meghatározó építőművésze, Borsos József

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legnagyobb építésze és városrendezője Borsos József. A széles látókörű, nagy műveltségű építész 1875. március 18-án született Hódmezővásárhelyen, és 1952. január 23-án hunyt el Debrecenben. Egyik fő műve a Debreceni Köztemető, mely a Nagyerdőben nyílt meg 1932. július 15-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcán található egy másik fontos alkotása: a rendőr-főkapitányság palotája. Ő szorgalmazta a klinkertégla gyártását is, és a város meg is építette ehhez a gyárat.

A rendőr-főkapitányság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József tervezte a Déri teret is, és az volt az eredeti elgondolás, hogy ezt az Egyetem sugárút kösse össze az Egyetem térrel.

A Déri Múzeum és tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1942-ben szentelték fel az Egyetemi templomot, mely a Debreceni Egyetem mellett áll, és szintén az Egyetem térre néz. Az iméntihez hasonlóan Borsos József társtervezője a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán álló ipari iskolának, ami ma vegyipari technikumként működik.

A Vegyi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken kívül a jellegzetes, Debrecen-címeres, szintén klinkertéglás és boglyaíves óvoda- és iskolai épületeket is neki köszönhetjük, melyek közül sok ma is áll (például a Faraktár utca, a Rakovszky és a Bajcsy utcában). A Rakovszky utcai iskola emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

Iskolaépület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De Borsos József nagyerdei és sestakerti családiházakat is tervezett. Ezek közül az Ary-villa az utóbbi városrészben található.

Az Ary-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József a Debrecen városfejlődését több évtizedre meghatározó szabályozási tervet, valamint a Nagyerdő rendezését és annak a városhoz kapcsolását 1930-ra dolgozta ki. Közreműködött mindemellett az első Nagyerdei Stadion, valamint a Pallagi úti fedett uszoda megalkotásában is.

A fedett uszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkerdőt is ő jelölte ki a Nagyerdő területére tervezett gyalogúthálózattal, mindezt pedig kis- és nagykörúttal vette körül, s illesztette az egyetemhez.


A maga tervezte családi lakóháza ma is áll a Vénkertben. Ezt hosszú évek agóniája után végre felújították, és közösségi házként funkcionál.

A Borsos-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A villa előtti parkban kapott helyet Borsos József mellszobra. Az I. világháború után beözönlő menekültek miatt 1926-ban elkészültek a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti – háromemeletes –, alacsony bérű házak (441 lakással). Ezeket is Borsos József és Zeleznik Gyula tervezte.

Borsos József mellszobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1952. január 23-án elhunyt Borsos József sírja a az általa tervezett Debreceni Köztemető ravatalozópalotája mellett található.
    Borsos József sírhelye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

    További összeállításaink nagy debreceni építészekről:
    Ruyter utcai szolgálati ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.