A Macsi Balcsi emléke 15 retro képen

Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására. (A nyitóképet Bakó Iréntől kaptuk, teljes méretben lásd lentebb.)

A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusi–augusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a Látóképi Csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok.

Az egykori tófürdő. Fotó: © Gáspár János

Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

Egy Facebook-megosztásunkhoz Kedves Olvasónk, Bakó Irén a következő fényképes múltidézést fűzte: „Anno a gyerekekkel sokat jártunk oda. A párom és a fiaim egész nap alig jöttek ki a vízből. Én meg a stég mellett jókat úsztam a fősodorban, ahol átömlött a friss víz... De jó is volt!”

Egész nap a vízben. Fotó: © Bakó Irén

A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 

A Látóképi Tófürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.

A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és immár horgásztóként működik. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét fürdőhelyként élvezhetjük a Macsi Balcsit!

A cikk végén közölt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a tó alját a Balmazújvárosi úti volt téglagyár lebontott kéményeinek tégláiból rakták ki! 

Dézsi-Kovács Frida alábbi fotóival az is felidézhető, hogy milyen volt a bezárt Macsi Balcsi főépülete és belső tere... 

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Margit-fürdő
• A Cserkész-tó
• A Vértessy-strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A Telegdy-sósfürdő
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• A Keleti-főcsatorna
• A Tócó
• A Kondoros
• Az édenkert hajnalán
• Az ős-Vekeri és a Kati kishajó
• Fancsikai apokalipszis
• Bozótvágóval a Vekerin
• A balmazújvárosi Kamilla
• A kiskunmajsai Jonathermál
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A negyedik debreceni nagyáruház: az újkerti Délibáb

Debrecenben az Újkerti lakótelepen, 1982. március 31-én 10 órakor nyílt meg a cívisváros negyedik nagyáruháza, melynek a Délibáb nevet adták. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Böszörményi út és a mai Ötvenhatosok tere sarkán megépített létesítmény kezdetben 170 dolgozót foglalkoztatott. Az épületet Filippinyi Gábor (Keletterv), későbbi debreceni főépítész tervezte, és a HÁÉV építette meg 116 millió forintos beruházás eredményeként.

A fotót Cimre Józsefnek köszönjük!

A korabeli sajtóhírek szerint a Délibáb Áruház a Debreceni ÁFÉSZ üzlete volt a Skála Coop-hálózat 55. láncszemeként, 4700 négyzetméter alapterületen. A szupermarket elsősorban az Újkert 7500 lakásában lakók kereskedelmi ellátásában vállalt nagy szerepet, de szélesebb vásárlóközönségre is számítottak. Az áruházban helyet kapott a Tiszántúl egyik legnagyobb ABC-je, de volt konfekció-, méteráru-, lakástextil-, vas-műszaki, cipő-, divat- és kötöttáru-osztály is. Mindemellett a földszinten snackbárt és diafilmes gyermekmegőrzőt, kint pedig 300 férőhelyes parkolót is kialakítottak.

Bonnie Tyler 2016-os kerekestelepi koncertje idején

A galérián kapott helyet az ajándékosztály, főként a Skála-Coop által szállított divatjellegű ruhákkal és ajándéktárgyakkal. A minél szélesebb választék érdekében három nagykereskedelmi vállalat üzemeltette az osztályokat. Így a VASVILL debreceni kirendeltsége a műszaki cikkek raktári készletét szállította és finanszírozta, hasonló feladatot látott el a Kelet-magyarországi Cipő-nagykereskedelmi Vállalat, valamint az Észak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat. (A legutóbbi hírek szerint az áruházat átépítik / lebontják, és lakások lesznek a felső szintjein.)

A nyitás napján. Fotó: HBN

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Utolsó simítások a külső lépcsőn. Fotó: HBN

További régi boltjaink történetei:

• Centrum Áruház
• Debrecen Áruház
• Unió Áruház
• Kaszanyitzky
• Sesztina
• Rickl
• Csáthy
• Hegedűs és Sándor
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• A tócóskerti kispiac
• A régi virágpiac
• A Zsibi
• A Mihály-napi vásár
• A Debreceni Régiségvásár

A Macsi Balcsi emléke 15 retro fotón a 2025-ös nyári napfordulón

Debrecen egyik kedvelt vizes rekreációs kirándulóhelye, a Látóképi Tófürfő 1982 nyarán épült ki olyan formában, hogy alkalmas legyen a látogatók kulturált és higiénikus kiszolgálására. (A nyitóképet Bakó Iréntől kaptuk, teljes méretben lásd lentebb.)

A Hajdú-bihari Napló 1982 júniusi–augusztusi cikkeinek tanúsága szerint a medencét már korábban kialakította a Tivizig a Látóképi Csárdától 4 kilométerre fekvő területen.

Ezt a betonfallal és kavicsággyal ellátott mesterséges tavat, az igazi Balatonra utalva Macsi Balcsinak becézett, tiszta vizű helyet fedezték fel maguknak a felüdülésre vágyó százak, később ezrek. Szükségessé vált tehát a normális fürdőzés feltételeinek megteremtése.

A korabeli beszámolók kitértek arra is, hogy a városi tanács vállalta a költségek egy részét, ugyanakkor társadalmi munkát is végeztek egyes vállalatok.

Az egykori tófürdő. Fotó: © Gáspár János

Ennek köszönhetően épülhetett 300 személyes öltöző, vécék, zuhanyzók és büfépavilonok is.

Kicsit távolabb bográcsos főzőhelyeket alakítottak ki, a tóban pedig egy nagyobb napozóstéget is felállítottak. Szóval, szuper környezetet teremtettek itt!

Egy Facebook-megosztásunkhoz Kedves Olvasónk, Bakó Irén a következő fényképes múltidézést fűzte: „Anno a gyerekekkel sokat jártunk oda. A párom és a fiaim egész nap alig jöttek ki a vízből. Én meg a stég mellett jókat úsztam a fősodorban, ahol átömlött a friss víz... De jó is volt!”

Egész nap a vízben. Fotó: © Bakó Irén

A Macsi Balcsit eleinte nem övezte kerítés, és belépőjegyet sem kellett váltani. Nem volt parkoló se, következésképpen a látogatók közvetlenül a vízparton táboroztak. Ez szó szerint értendő abban a formában is, hogy szinte kempinghangulat uralkodott a környező mezőn.

Az 1982 nyarán született Napló-cikkek arra is kitérnek, hogy a tó vize folyamatosan cserélődött, mivel a Keleti-főcsatornával volt összeköttetésben. 

A Látóképi Tófürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

1982 nyarán, a kiépítés nyomán természetesen az is felvetődött, hogy a Látóképi Tófürdőben is pénzért lehessen strandolni. Ez meg is valósult, de a belépőjegy mindig olcsóbb volt, mint például a Nagyerdei Strandon.

A strand utoljára 2019-ben nyitott ki, és immár horgásztóként működik. De mi azért még reménykedünk abban, hogy mégis újra eljön az az idő, amikor ismét fürdőhelyként élvezhetjük a Macsi Balcsit!

A cikk végén közölt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a tó alját a Balmazújvárosi úti volt téglagyár lebontott kéményeinek tégláiból rakták ki! 

Dézsi-Kovács Frida alábbi fotóival az is felidézhető, hogy milyen volt a bezárt Macsi Balcsi főépülete és belső tere... 

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• A Cserkész-tó
• A Telegdi-sósfürdő
• Az édenkert hajnalán
• A hőskori Vekeri-tó
• A mesés Kincses-tó
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Fancsikai apokalipszis
• A Keleti-főcsatorna
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kerekestelepi Strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A hajdani mesés Margit-fürdő
• A lebontott Nagyerdei Kemping

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Hosszúpályi úti népművészeti alkotóház

Debrecen remek kiránduló- és művészeti helye volt a Hosszúpályi úti egykori Borsos József-féle iskolaépületben létrehozott alkotóház. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A ház 2025 húsvétján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyi sajtó 1982 augusztusában adta hírül, hogy népművészeti alkotóház lesz az iskolaépület, amit a városi tanácstól a Kölcsey Művelődési Központ kapott meg. A házat a jövőben átalakítják népművészeti alkotóházzá, ami megfelelően illeszkedik a Vekeri-tó környékén elterülő üdülői komplexumba – fogalmazott a cikk, így folytatva: „A művelődési központ tárgyalkotó stúdiójának mintegy tizenöt tagja jelenleg az országút felőli kerítést készíti. Mint látható, a kerítés faanyagának díszítése megyénk népművészeti emlékeinek ízlését idézi.”

A Napló 1982 és 1983 augusztusi cikkei

A 2025 húsvéti ottjártunkkor emberekkel nem találkoztunk itt, de az látható volt, hogy rendben van tartva az ingatlan. A terület mellett kivágták a fákat, csak a telek körül maradtak. Korábban itt egyébként nemcsak alkotótáborok működtek felnőtt népművészeknek, hanem gyerekeknek is rendeztek kézművestáborokat ezen a helyen. Remélhetőleg ez a jó szokás napjainkra se szakadt meg! Aki megáll itt, annak érdemes megnéznie a közelben „Szarka kapitány” síremlékét is (lásd a cikk végén is).

A bungalók az irtás felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:

A Vekeri-tó 2025 húsvétján

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

A volt Víg-kend Major 2025 húsvétján

Az egykori nyári napközis tábor

A hajdani Ifipark

A lebontott Nagyerdei kemping

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Amikor megnyílt a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

Debrecen méltán híres szobrászművészének, Medgyessy Ferencnek (1881. január 10. – 1958. július 20.) az alkotásait bemutató emlékkiállítás 1982. április 1-jén nyílt meg a Péterfia utca 28. szám alatti egykori városgazdaházban, ami 1770-ben épült. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A városgazdaház udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 A Napló akkori cikke szerint a Debrecen Városi Tanács 1977-ben kapta meg Medgyessy Ferenc hagyatékát, amit a Déri Múzeum gondozott. A megyei és a városi tanács a Péterfia u. 28. szám alatti műemléképületet jelölte ki a múzeum céljaira. A tervezésre a Hajdúterv kapott megbízást, s a rekonstrukció tervét Legány Péter építészmérnök készítette el. Az Országos Műemlék-felügyelőséggel való együttműködés eredményeképpen a XVIII. században épült városgazdaházból a rekonstrukció eredményeként a megmaradt műemléki szárnyon kívül két modern, tetővilágításos csarnok épült, melyek méltó környezetet nyújtanak a Medgyessy-hagyaték elhelyezésére. Két év alatt befejeződött a felújítás, kezdődhetett a kiállítás tervezése.

Szobrok a tárlaton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csajághy Rezső belsőépítész és Hámory László diszpécser, a Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársai segítségével Sz. Kürti Katalin rendezte az állandó kiállítást. Hat teremben és két csarnokban helyezték el a mester 120 műalkotását, 90 szobrát, illetve plasztikáját, 10 pasztelljét és 20 grafikáját. Az anyag 70 százalékát teszi ki a Medgyessy-hagyaték, a többi pedig a Déri Múzeum 1930 és 1976 közötti vásárlásaiból származik. A termekben tematikai csoportosításban láthatók Medgyessy alkotásai: korai művek, táncosnők, álló figurák, női aktok, pasztellek, anya gyermekkel, természeti és néprajzi ritkaságok gyűjteménye. Az egyik csarnokban síremlékek, a másikban portrék, lovas szobrok, valamint hősi emlékművek tervei láthatók. Az emlékmúzeumnak napjainkban is a városgazdaház az otthona, ám már a Debreceni Irodalom Háza nevű intézmény is itt működik.

A városrész legrégebbi épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!