A Nagyerdei Szabadtéri Színpad hőskora

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó

Ma 75 éve nyílt meg a Nagyerdei Szabadtéri Színpad

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Az Egyetem téri színváltós szökőkút
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei strandmozi
• A nagyerdei fedett uszoda
• A hullámfürdő utolsó napjai
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A franciakert felfedezése
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• Az egyetemi templom toronyórája
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Az orvospalota avatása
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

Az 1970-es évek hajdani Debrecene 15 színes retro képen

Debrecen fél évszázaddal ezelőtti életét idézik fel azok a hihetetlen képek, amelyeket a Fortepan cívisvárosi kollekciója osztott meg az érdeklődőkkel. Ezekből válogatva, az első fotón a Felszabadulási szobor környékét láthatjuk a Vörös Hadsereg útja és a Csapó utca sarkán. A második kép is ezt a környéket örökítette meg, de már a Nagytemplom előtti legendás „halálkanyarral”.

Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

Az akkoriban még jól prosperáló Hotel Aranybika kívül-belül feltárul a következő felvételeken...

Az Aranybika Nagyszálló. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

Kintebb haladva az 1970-es évek belvárosából, a korabeli fotósok a Kálvin téri HÁÉV-székház és a Kölcsey-művközpont akkori arcait is megőrizték az utókornak. 

A Kálvin téri HÁÉV-székház. Fotó: Fortepan, 1978

A Kölcsey-művközpont. Fotó: Fp / Faragó György, 1979

A buszállomás, valamint a Petőfi tér szintén hálás témával szolgált a Debrecent járó fotósoknak.

A buszállomás. Fotó: Fp. / Uvaterv, 1973

A Petőfi tér. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1979

Egészen szokatlan képek következnek: a Fürst Sándor utca, majd a Monostorpályi úti Merkur-telep.

A Fürst Sándor utca. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

A Merkur-telep. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1977

Közeledve a Nagyerdőhöz, bekukkantunk az Egyetem téri épületben működő zeneművészeti főiskola kollégiumába, aztán pedig szórakozunk egy jót a régi vidámparkban!

Koliszoba a zeneművészetin. Fotó: Fp. / Szalay Zoltán, 1974

A vidámpark. Fotó: Fp. / Nagyerdei Kultúrpark, 1974

A vidámpark. Fotó: Fp. / Nagyerdei Kultúrpark, 1974

Utolsó előtti fotónkkal visszatérünk a belvárosba és összeállításunk kezdőtémájához, végül pedig a Nagyállomás akkori egyik híres vendéglőjében, a Tejbárban zárjuk ezt az időutazásunkat:

Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1972

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagyállomás Tejbárja. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1974

A Hosszúpályi úti népművészeti alkotóház

Debrecen remek kiránduló- és művészeti helye volt a Hosszúpályi úti egykori Borsos József-féle iskolaépületben létrehozott alkotóház. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A ház 2025 húsvétján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyi sajtó 1982 augusztusában adta hírül, hogy népművészeti alkotóház lesz az iskolaépület, amit a városi tanácstól a Kölcsey Művelődési Központ kapott meg. A házat a jövőben átalakítják népművészeti alkotóházzá, ami megfelelően illeszkedik a Vekeri-tó környékén elterülő üdülői komplexumba – fogalmazott a cikk, így folytatva: „A művelődési központ tárgyalkotó stúdiójának mintegy tizenöt tagja jelenleg az országút felőli kerítést készíti. Mint látható, a kerítés faanyagának díszítése megyénk népművészeti emlékeinek ízlését idézi.”

A Napló 1982 és 1983 augusztusi cikkei

A 2025 húsvéti ottjártunkkor emberekkel nem találkoztunk itt, de az látható volt, hogy rendben van tartva az ingatlan. A terület mellett kivágták a fákat, csak a telek körül maradtak. Korábban itt egyébként nemcsak alkotótáborok működtek felnőtt népművészeknek, hanem gyerekeknek is rendeztek kézművestáborokat ezen a helyen. Remélhetőleg ez a jó szokás napjainkra se szakadt meg! Aki megáll itt, annak érdemes megnéznie a közelben „Szarka kapitány” síremlékét is (lásd a cikk végén is).

A bungalók az irtás felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:

A Vekeri-tó 2025 húsvétján

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

A volt Víg-kend Major 2025 húsvétján

Az egykori nyári napközis tábor

A hajdani Ifipark

A lebontott Nagyerdei kemping

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 74 éve nyílt meg a Nagyerdei Szabadtéri Színpad

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az átadási ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be, s az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidézéseink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A régi vidámpark
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Így nyaralt a munkásosztály a Kohászüdülőben

Ahol a rock is megfért a vígjátékok mellett: a 10 éve átépített Nagyerdei Szabadtéri Színpad régi képekkel

Az eredeti szabadtéri színpad és a nézőtere a büfépult felől, a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az átadási ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be, s az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

A létesítmény nyitóünnepségének színpadképe. Fotó / repró: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

A régi szabadtéri színpad nyugati külső fertálya a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Jelenet a szabadtéri színpad előadásáról az Új Debrecen született című 1969-es albumban. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után a Békás-tóval együtt 2014-re átépítették. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új szabadtéri színpad külső látképe a Békás-tó felől, a 2013-as átépítésük után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szabadtéri színpad korábbi üzemeltetőjének táblája a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidézéseink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A régi vidámpark
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Kisfürdő és a Szikla

Csodás nyári estek a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. (Tíz éve pedig, 2013-ban elkezdődött az átépítése.) A minden igényt kielégítő eredeti hely átadási ünnepségén Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be, s az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol a Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

A létesítmény nyitóünnepségének színpadképe. Fotó: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

A régi szabadtéri színpad nyugati külső fertálya a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjai, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Az eredeti szabadtéri színpad és a nézőtere a büfépult felől, a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg. Néhány éves tetszhalotti állapotban leledzés után ugyanis a Békás-tóval együtt 2014-re átépítették.

Hasonló összeállításaink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A régi vidámpark
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Kisfürdő és a Szikla

Az új szabadtéri színpad külső látképe a Békás-tó felől, a 2013-as átépítésük után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szabadtéri színpad korábbi üzemeltetőjének táblája a 2013-as átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok