Mirkovszky Géza festőművész debreceni freskói

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. Az építészként is tevékenykedő festőművész 1855. július 25-én jött világra Jászfényszarun. A debreceni alkotásai közül ma már csak a zenedei létezik.

Az ő alkotása a Kálvin téri Emlékkert 1894-es lenyűgöző ábrázolása is, amelyen havasan tündököl a díszpark. Egyes leírások szerint Mirkovszky Géza készítette az Aranybika előző palotájának freskóit, sőt a kereskedelmi akadémia faliképeit is ő festette.

Szűkszavú életrajzi leírásai szerint az angyalföldi őrültek házában hunyt el 1899. november 14-én, és arcképet sem tudunk megosztani róla. Munkásságáról és életéről Sz. Kürti Katalin alábbi cikkéből tudhatunk meg többet...

Mirkovszky Géza: Emlékkert (1894)

Kapcsolódó összeállításaink:

• Erdős Mihály, a Művész Úr
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Égerházi Imre
• Menyhárt József
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Szegedi Károly
• Munkácsy Mihály

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

100 éve született Égerházi Imre festőművész

Debrecen neves festőművésze, Égerházi Imre (a 17. században alkotó mezőbándi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottja) 1925. szeptember 1-jén jött világra Hajdúhadházon. Családja az 1930-as évek elején költözött Debrecenbe. A debreceni szabadiskolában Félegyházi László és Menyhárt József tanítványa volt, 1962-től kiállító művész. A Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek 1963 és 1993 között alapítótagja volt. Az 1970-es évek elejétől vett részt az Üzemi Tárlatok kiállítás-sorozatán, melyet 1980-tól ő vezetett. 1977-ben Lengyelországban nemzetközi díjat nyert. 1982-ben újjászervezte, majd 2001-ig vezette a Hortobágyi Alkotótábort. 

A csendes szemlélődés festője volt. Borongós színei, határozott körvonalú foltjai révén a képeit a valóság költői átírása jellemezte. Jól megkülönböztethető, felismerhető festői világot, egyéni képírást alakított ki. Képeinek szerkesztési rendjét a népművészet, a szecesszió alakította, színkultúrájára a posztimpresszionizmus hatott, művészi magatartását az alföldi festészet formálta. Művei a belső késztetés ösztönözte témaválasztásban, az őszinte fogalmazásban is sajátosak. Eredendően és meghatározóan a saját élet-, táj-, közösségi, személyes élményei formálták a művészetét. A határozott művészi szerkesztés, építkezés, absztrahálás ellenére sem idegenek vagy elvontak képei, mivel a kifejezés szándékával kiemelt jelenségek, tájak, emberek, házak, eszközök, jelek valóságos tartalmakat idéznek. A tömbszerű, kontúrozott, erőteljes formák, alakok és a finomabb, bensőségesebb hangulatok egyaránt azzal az apró, atomikus elemekkel előadott felületkezeléssel épülnek fel, amelyet – jellegzetessé téve képeit – sajátos pointillizmussal alkalmazott. A színépítkezésnek ez a módja nála a művészi mondanivalót szolgálja: a meseszövés részletező aprólékossága vezeti a nézőt és nem sommás kijelentések súlya nehezedik rá. A képmező teljes felületén harmonizálódnak egésszé a részletek. Létrejön az úgynevezett Égerházi festmény – fogalmaz a művészről a nevét viselő honlap.

Égerházi Imre 2001. november 14-én hunyt el Debrecenben, közlekedési balesetben.

Égerházi Imre festményén a Kilenclyukú híd (1984)

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Soós Imre színművész
• Zsindelyné Tüdős Klára
• Karády Katalin Debrecenben
• Petőfi Sándor egy tele Debrecenben
• Petőfi Sándor fia: Zoltán
• Dr. Tippay Benő
• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Kölcsey Ferenc
• Oláh Gábor
• Ady Endre
• Radnóti Miklós
• József Attila
• Munkácsy Mihály
• Kovács István borozó- és galériatulajdonos
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Irinyi János
• Dr. Seres Géza
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Égerházi Imre festőművész
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Ilia de Riska romkastélya
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• A Color együttes
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye

Képforrás: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

170 éve született Mirkovszky Géza festőművész, aki a zenedepalota koncerttermi freskóját is megalkotta

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. Az építészként is tevékenykedő festőművész 170 esztendeje, 1855. július 25-én jött világra Jászfényszarun.

Az ő alkotása a lenyűgöző Kálvin téri Emlékkert 1894-es ábrázolása is, amelyen havasan tündököl a díszpark. Egyes leírások szerint Mirkovszky Géza készítette az Aranybika előző palotájának freskóit, sőt a kereskedelmi akadémia faliképeit is ő festette. Szűkszavú életrajzi leírásai szerint az angyalföldi őrültek házában hunyt el 1899. november 14-én, és arcképet sem tudunk megosztani róla.

Mirkovszky Géza: Emlékkert (1894)

Kapcsolódó összeállításaink:

• Borsos József
• Sajó István
• Mikolás Tibor
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• A Sesztina
• Irinyi János
• A Művész Úr

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A színpompás, szerethető Debrecen

Debrecen nagyszerű festőművészének, Maksai Jánosnak nyílt kiállítása a 70. születésnapja alkalmából a klinikai elméleti tömb galériájában „Válogatás a műteremből” címmel.

Az oktatási intézmény aulájában megcsodálható gazdag kollekcióban a napfényben ragyogó Nagytemplom, valamint az egyetemi főépület is előkelő helyen szerepel.

Maksai János fenti festményén a Szent Anna utcai Svetits Intézet kapuja és főhomlokzata pompázik, a következő alkotáson pedig a Medgyessy sétány 3. szám alatt megbújó elhagyott, romos villa szomorkodik a délelőtti napfényben.

A következő festmény akár a Régi Vigadó felőli, szomszédos villa elődét, az egykori öreg erdészházat is ábrázolhatná.

Fák között. Repró: © Debreceni Képeslapok

Ezt a művet is a ragyogó nyári, illetve őszi színek harmóniája jellemzi.

Ilyen „életszaggal átitatott” tónusúak a képeken megörökített homlokzatok és tájak is.

Öreg műterem. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi festmény címe: Ősz a pusztán.

A színpompás kiállítás november 24-én, a 2024-es adventhez közeledve nyílt meg. Maksai János a kompozíciói rendezésekor erről az ünnepről se feledkezett meg.

Advent. Repró: © Debreceni Képeslapok

Alább a nyitóképünket szemlélhetjük meg ismét, immár eredeti méretben. A teljes tárlat műalkotásai pedig január 31-ig láthatók az Elméleti Galériában.

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:

• Erdős Mihály, a Művész Úr
• Józsa János egyedi művei
• Maksai János képei
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei

Reggeli séta (b) és Görög hangulat

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Árnyékban I. (b) és Elmúlt idő